Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-30 / 24. szám, péntek
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Halálos baleset a filmforgatáson Tajpej. Halálos baleset előzte meg Martin Scorsese amerikai rendező új filmjének, egy Japánban játszódó kosztümös drámának a forgatását Tajvanon, de a tragédia ellenére a produkció munkálataival nem állnak le. A Scorsese-film forgatásának előkészületei közepette egy bontás alatt álló épület állványzata omlott le tegnap a Chinese Culture and Movie Center nevű egykori filmstúdióban. A balesetben egy munkás életét vesztette, kettő súlyosan megsérült. A 2008-as bezárása óta leginkább csak turistalátványosságként szolgáló intézmény vezetése azonnal leszögezte, hogy minden felelősség a munkát végző alvállalkozót terheli. Martin Scorsese már Tajvanon tartózkodik, de nem tudni, hogy ott volt-e a helyszínen a baleset idején. Az amerikai rendező Endo Su- szaku, az egyik legkiválóbb 20. századi japán író világhírű regénye, az 1966-ban megjelent Némaság alapján forgatja új filmjét két jezsuita pap megpróbáltatásairól a 17. századi Japánban. A főbb szereplők között van Liam Neeson és Andrew Garfield is. (MTI) Kiosztották az ausztrál filmdíjakat Sydney. Russell Crowe rendezői bemutatkozása, a The Water Diviner című első világháborús film és a The Babado- ok című horror megosztva nyerte el a legjobb film díját tegnap az Ausztrál Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (AACTA) díjkiosztó gáláján Sydneyben. A kis költségvetésű horror rendezője, Jennifer Kent nem csak a legjobb film díjának örülhetett: munkájáért megkapta a legjobb rendező és a legjobb eredeti forgatókönyv elismerését is. A The Babadook épp egy éve szerepelt a Sundance Filmfesztivál programjában. A The Water Diviner főhőse egy ausztrál farmer, aki négy évvel az első vüágháború egyik legvéresebb csatája, Gallipoli után Törökországba utazik, hogy felkutassa a harcokban eltűnt három fiát. (MTI) Elhunyt a Tövismadarak szerzője Sydney. Elhunyt Colleen McCullough, a Tövismadarak című romantikus bestseller regény szerzője, akinek művéből Golden Globe- díjas tévésorozat is készült Richard Chamberlain főszereplésével. A 77 esztendős ausztrál írónőt tegnap egy Norfolk ísland-i kórházban érte a halál. Az elmúlt néhány évben sokat betegeskedett, látását is elveszette, ezért új munkáit már le kellett diktálnia - közölte kiadója, a HarperCollins Australia. McCullough az első világsikert aratott ausztrál írók között volt. A Tövismadarak című regénye világszerte 30 millió példányban kelt el. A hetvenes évek eleje óta huszonöt kötete jelent meg, a legutóbbi 2013-ban Bittersweet címmel. (MTI) Colleen McCullough (TASR/AP-felvétel) Brad Anderson rendező Eliza Graves című filmje Edgar Allan Poe műve alapján készült Őrült játék szerepcserékkel Edgar Allan Poe hátborzongató, misztikus világába vezet Brad Anderson rendező legújabb mozija, az Eliza Graves. A film egy fiatal orvos nyomába eredve egy világtól elzárt elmegyógyintézetbe kalauzolja a nézőt. Olyan helyre, ahol minden lehetséges; de úgy talán mégsem történhetnek meg bizonyos dolgok, ahogyan Anderson ábrázolja őket, meglehetősen eltávolodva a jeles író eredetijétől. TALLÓS1 BÉLA Anderson filmjével a szabad elrugaszkodás az elsődleges gond. Az, hogy a fantasztikus thriller műfajában dolgozta fel, illetve azzá gyúrta át az irodalmi alapot, és saját, rendezői fantáziáját messzire elengedte az íróétól. Közben pedig nagyon törekedett arra, hogy a drámát a thriller elemeivel tu- pírozza fel. Anderson őrültté tette a bizarr témát - őrültek, illetve bolondok házává változtatta az elmegyógyintézetet. Sajnos az alapul szolgáló sztorit - bizonyára a film hosszúsága miatt - őrült megoldásokkal egészítette ki. Olyanokkal, amelyek még egy ilyen, sok mindent megengedő zárt keretbe szorított történetben sem hihetők és élvezhetők teljességei - ráadásul a Poe-szövegben megteremtett, sajátos atmoszférát is szétfoszlatja általuk. Nyomasztó, baljós hangulattal indul a film, ahogy hőse, a fiatal doktor végigutazik a bo- rongós, sűrű köddel borított albioni őszi erdőben (ahol hol- lókárogás kíséri az utazót). Majd a messziről jött utas bebocsátást nyer az erdő közepén elrejtett ódon kastély gyógyítás céljaira berendezett, súlyos (Fotó: Bontonfilm) Lamb (Bm Kingsley) és Newgate doktor (Jim Sturgess) egy örült párbajban FILMKOCKA Eliza Graves ■ Szlovák cím: E. A. Poe: Archa bláznov ■ Színes amerikai fantasztikus thriller, 112 perc, 2014 ■ Rendező: Brad Anderson ■ író: Edgar Allan Poe ■ Forgatókönyvíró: Joe Gangemi ■ Operatőr: Tom Yatsko ■ Zene: John Debney ■ Szereplők: Kate Beckinsale, Jim Sturgess, Brendan Gleeson, David Thewlis, Michael Caine, Sir Ben Kingsley, Jason Flemyng viktoriánus bútorokkal zsúfolt, félhomályos zugaiba. Ide, a világtól elrejtett elmegyógyintézetbe érkezik nagy ambíciókkal az oxfordi egyetemen frissen végzett elmegyógyász, Edward Newgate (Jim Sturgess). Kételkedve fogadta egykori professzora lélekgyógyító módszereit, valamint a katedrán útra valóul elhangzott szavait, hogy: „Amit hallunk, abból semmit sem kell hinni, s amit látunk, abból is csak a felét”. E mondat igazát kellene bizonyítania annak, amivel az intézetben találkozik a praxisát kezdő orvos. Sajnos Brad Anderson filmjére is érvényes ez az állítás. A felét se lehet elhinni annak, amit cselekményben Poehoz hozzátett. Addig izgalmas a film, amíg vázolja a poe-i szituációt. Vagyis, hogy az elmegyógyász, megérkezve a kastélyba, szembesül a Silas Lamb (Ben Kingsley) főorvos által diktált, szokatlan kezelési módszerekkel. Döbbenten tapasztalja, hogy az orvosok és az ápolók úgy próbálják megszabadítani a kezeiteket rögeszméiktől, hogy elvegyítik őket az egészségesek között. Betegek és gyógyítók egy közösséget alkotnak, úgy, hogy a betegek azt a figurát élhetik, aminek képzelik magukat (ha lónak hiszi magát valaki, akkor lóként viselkedhet). A szokatlan kezelési módszereket gyanakodva fogadó ifjú hamarosan rájön: átverik. „Felettese”, Lamb doktor is a betegek sorából emelkedett ki, s a kastély tömlöcszerű pincéjébe zárta az igazi személyzetet, az intézetet vezető Salt doktorral (Michael Caine) az élen. A fiatal orvosnak csakhamar rá kell döbbennie, hogy ő az egyetlen egészséges szabad ember az épületben. A két tábor közé szorulva felveszi a harcot a bezárt alkalmazottak kiszabadításáért. Ám Lamb doktor és őrült csapata mindent elkövet, hogy pozíciójukat megőrizzék. Őrült hajsza indul, olcsó akcióelemekkel és csavarokkal, eltúlzott fordulatokkal. Anderson mozija felemás érzésekkel élhető át. Mindaddig ki tudja elégíteni a kifinomultabb igényeket is, amíg képes összezavarni, elhitetni, hogy nézőpont kérdése: ki az épelméjű és ki nem. Onnantól kezdve azonban, hogy fejetlen, őrült vérengzésbe torkollik a történet, az igényességi index egyre alább esik. Még jó, hogy az utolsó csavar ment valamit a teljes csőd érzetén: visszaidézi, hogy jól indult, és jó lehetett volna ez a film. csak 0,suti , .j«. keresse az Január 31-cn újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt! Az Irodalom éve megnyitóján Putyin engedélyezte az „irodalmi anyázást" Oroszországban „Hogy közelebb legyen a néphez” A tévések, rádiósok és filmesek továbbra is vigyázhatnak a szájukra (Illusztrációs felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Oroszországban tavaly júliustól tilos a szitko- zódás, káromkodás a televízióban, a rádióban, sőt a mozifilmekben is. A törvénysértőket pénzbüntetéssel sújtják, és aki nem tanul ebből, másodszorra már szigorúbban járnak el vele szemben - egy évre is eltilthatják a mukavégzéstől. A tévés és rádiós műsorvezetők azóta nagyon vigyáznak a szájukra, a külföldi filmeket szinkronizálok úgyszintén, a forgatókönyvírókról nem is beszélve. A törvény a koncertekre, színházi előadásokra, szórakoztató műsorokra is vonatkozik, és eddig az irodalmi művek szerzői sem voltak kivételek. Mostantól azonban az írók használhatnak, illetve adhatnak hőseik szájába csúnya szavakat. Az „irodalmi anyázást” maga Vlagyimir Putyin engedélyezte. „Maguk irodalmárok jobban tudják. Talán, hogy közelebb legyen a néphez, megengedhető” - idézte a TASZSZ hírügynökség az orosz elnököt, akit az Oroszországban meghirdetett Irodalom éve rendezvény megnyitóján kérdeztek újságírók a káromkodásról. Az írók és költők már tavaly nyáron tiltakoztak az Állami Duma által megszavazott intézkedés ellen. Szerintük a törvényhozók ezzel nem annyira a közízlésen és a nyelv állapotán' akartak változtatni, hanem öncenzúrára, a megalkotott nyelvi és a mögötte lévő tartalmak megregulázására, az alkotók és a közönség kordában tartására törekedtek. Az orosz irodalmárok többsége szerint a trágárság, a káromkodás erős nyelvi kifejező- eszköz, aminek szerepe van egy adott nyelvi folyamban. Funkciója a figyelemfelkeltésen túl az expresszivitás, az őszinte és erőteljes önkifejezés, illetve lehet csupán des- kripció: amikor egy-egy szo- ciokulturális helyzetet leíró jellemzőként jelenik meg a szövegben, (index, hvg, juk)
