Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-23 / 18. szám, péntek
Közélet 3 Azok közül, akik csak tíz évig voltak a rendszerben, senkinek sem érte meg a tagság Korábban a kis keresetűek távoztak a 2. pillérből Pozsony. A kormány heteken belül újra megnyitja a második nyugdíjpillért. Ez már a negyedik kísérlete lesz Robert Fico (első és második) kormányának arra, hogy az embereket visszacsábítsa az egypilléres, állami nyugdíjrendszerbe. LAJOS P. JÁNOS www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR23. Az eddigi három alkalommal mintegy 262 ezer embert sikerült kilépésre bírniuk. A legsikeresebb akció az első megnyitás volt, amelynek során hat hónap alatt több mint 106 ezren hagyták ott a második pillért. Robert Fico miniszterelnök szerint mintegy 1 millió ember számára ma is hátrányos a rendszer, vagyis szerinte ennyien kisebb nyugdíjra számíthatnak a kombinált, kétpilléres rendszerből, mint amennyit a teljesen állami, egypilléres rendszerből kaphatnak. Akik kiléptek A 2. pillér első megnyitása során elsősorban a kis keresetű pénztártagok hagyták el a rendszert. A 106 ezer kilépő közül 34 ezernek 10 ezer korona (331 euró) alatti volt a havi bruttó bevétele, a távozók 87 százalékának 20 ezer korona alatt volt a havi jövedelme. A korosztály szerinti csoportosítás azt mutatja, hogy elsősorban az idősebbek tértek vissza a teljesen állami rendszerbe, a negyven év felettiek száma 77 500 volt, ebből az ötven felettiek 51 ezernél is töbMásképpen nem lehet megépíteni, nem akarunk újabb tíz évet várni - vallja Ožvald Erzsébet Počiatek: 2016-ban elkezdődik az R7-es építése Bárdos Gábor somorjai polgármester, Érsek Árpád és Ján Počiatek miniszter (Somogyi Tibor felvétele) SZABÓ CSILLA Somoija. Elkészült az R7-es gyorsforgalmi út területrendezési határozata, a kormány pedig szerdán elfogadta, hogy az új utat magántőke bevonásával, PPP-projekt keretében építik meg. Ján Počiatek közlekedésügyi miniszter csütörtök délelőtt tárgyalt az érintett települések polgármestereivel. A D4-es autópálya és az R7-es gyorsforgalmi út megépítésének költségei az előzetes becslések szerint 1,3 milliárd euróra tehetők. „Minden szükséges területrendezési határozat érvénybe lépett. Az elmúlt év folyamán részletes tanulmányt készítettünk a projekt megvalósíthatóságáról, és megállapítottuk, a legelőnyösebb megoldást a PPP-projekt jelenti” - közölte Ján Počiatek, majd hozzátette, a minisztérium a napokban kihirdeti a versenypályázatot a D4-es és az R7-es összesen közel 60 kilométeres szakaszának megépítésére. A miniszter szerint többen érdeklődnek a kivitelezés iránt, az út megépítésének ára a versenyhelyzetnek köszönhetően csökkenhet. Počiatek közölte, ha sikerül továbbra is a tervek szerint haladni, az építkezés 2016 elején megkezdődik. „Tavaly januárban már volt egy hasonló találkozó a miniszterrel. Az akkor megbeszéltek alapján beindult a projekt, de vannak gondok, amelyekkel nem foglalkozott a tárca, hiába kértük. Tavaly felhívtuk a figyelmét a 63-as úton levő kereszteződések közlekedésbiztonságának javítására, de 2014-ben ebben, noha megígérték, nem történt előrelépés” A KILÉPŐK SZAMA A 2008. JANUAR 1-JUNIUS 30. KÖZTI IDŐSZAKBAN A BÉREK ALAPJÁN (ADATOK KORONÁBAN) 10 000 alatt 10 001-15 000 15 001-20 000 20 001-25 000 25 001-30 000 30 001-35 000 35 001-40 000 40 001-45 000 45 001-50 000 50 001-100 000 » Forrás: Szociális Biztosító Grafikon: UJ SZÓ ben voltak a Szociális Biztosító adatai szerint. Melyik nyugdíj a magasabb? A napokban közzétett elemzések szerint 10 év spórolás után gyakorlatilag minden fizetési csoportba tartozó pénztártagnak jobban megérte volna az egypüléres rendszer, mint a kombinált. A Sme számításai szerint még a legmagasabb 1700 euró feletti bruttó bér esetén is néhány euróval jobban járt volna a nyugdíjas, ha az egypilléres rendszerben marad. A legnagyobb különbség 19-20 eurót tesz ki. Elemzők szerint azonban a különbséget az is növeli, hogy az állam nem fizeti ki a pénztárta- goknakjáró teljes állami nyugdíjat, pontosabban nem veszi figyelembe a Szociális Biztosítóba fizetett járulék egy részét. Ezt kifogásolja Ivan Švejna (Híd) is.„A takarékalapba fizetett 4,75 százalékpontnyijárulékot a Szociális Biztosító szintén a nyugdíjkifizetésre költi, csak éppen ezt nem számítja be a pénztártagoknak a nyugdíj kifizetésébe” - érvel a Híd parlamenti képviselője. Hasonlóan vélekedik Radovan Ďurana, az Iness gazdasági elemző központ vezetője. „Az állam úgy viselkedik, mintha a szolidaritási alapba fizetett járulék nem a nyugdíjak kifizetésére szolgálna” - magyarázza a gazdasági elemző. Szerinte ennek köszönhető, hogy a tisztán állami nyugdíj magasabb, mint a kombinált - állami-nyugdíjpénztári -járadék. Ki lépjen ki? A szociális ügyi minisztérium a második pillér megnyitása utáni kampányban várhatóan újra azzal fog érvelni, hogy a kétpilléres rendszer hátrányosabb az állami rendszernél. Elemzők szerint azonban a baj az, hogy az állami rendszer hosszú távon fenntarthatatlan, vagyis az állam már most is többet fizet ki a nyugdíjkért, mint amennyi járulékot beszed. A kü- lönbözetet az állami költségvetésből, vagyis a befizetett adókból állja. Néhány évtized múlva azonban a Szociális Biztosító hiánya olyan nagy lesz, hogy azt már az állami költségvetés nem fogja elbírni. „Ha csak annyit adna az állam, amennyire futja, akkor az egypilléres rendszerből származó járadékok alacsonyabbak lennének” - véli Ján Sebő, a besztercebányai egyetemelemzője. A minisztérium egyelőre nem árulta el, hogy a miniszterelnök és Ján Richter szociális ügyi miniszter mi alapján állította, hogy egymillió embernek hátrányos a kétpilléres rendszer. A vonatkozó kérdésünkre lapzártáig nem érkezett válasz. Bővítették az Adria-kőolajvezetéket Több kőolaj jöhet az araboktól Szlovákiába ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Márciustól elindulhatnak a szállítások a felújított Adria-kőolajvezetéken, amely a horvátországi Krk szigetén levő Omišalj kikötőjébe tengeri úton szállított kőolajat juttatja el a magyarországi Százhalombattára, onnan pedig Szlovákiába. „A szlovák oldalon már kiadták a használatbavételi engedélyt, a magyar oldalon azonban némi késéssel kell számolnunk, mert egyes műszaki részletekkel még nem végeztek” - nyilatkozta Martin Ružinský, a szlovákiai kőolajszállításokért felelős Transpet- rol működési igazgatója, aki szerint azonban márciusban beindulhat a szállítás. A kőolajvezeték felújításán a Transpetrol, a pozsonyi Slov- naft kőolaj-finomító és anya- vállalata, a Mól egyeztek meg. A szlovákiai oldalon alig kilenc kilométernyi - a magyar határtól a Lévai járásban található Kistompáig (Tupá) vezető - szakaszt kellett felújítani, ami nagyjából 8 millió euróba került. A felújításnak köszönhetően a vezeték szlovákiai ágának az eddigi, évi 3,5 millió tonnás kapacitása 6 millió tonnára nő. Ä magyarországi szakasszal együtt mintegy 120 kilométernyi vezetéket újítottak fel, amire 65 millió eurót költöttek. A felújításnak köszönhetően nem csupán Szlovákia juthat több kőolajhoz, hanem Csehország is, amely akár évi 1,5 millió tonnát is vásárolhat ezen a vezetéken keresztül. A Transpetrol már alá is írta a horvát Janaf társasággal a partnerségi megállapodást, amelyben megegyeztek a jövőbeni együttműködésről. Az évi 10 millió tonna kapacitású Adria-kőolajvezeték egyébként még 1978-ban épült. Horvátországi szakasza 300, a magyar-csehszlovák közös beruházással épült magyarországi szakasza pedig 200 kilométer hosszú. A vezeték magyarországi fogadóállomása a Somogy megyei Ber- zence határában épült meg, az olaj egy részét pedig Százhalombattáról szállítják tovább Szlovákiába. Az Adria-kőolajvezetéken az első szállítmány 1980-ban érkezett Magyarországra, a délszláv háború idején azonban a vezeték üzemeltetése szünetelt. (SITA, mi) Adria-kőolajvezeték Értesítés SMS-ben vagy e-mailben Tulajdonlap-másolat is kapható lesz a postán ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az internet elterjedtsége miatt egyre kevesebb levelet bízunk a postásokra, ami mára a Szlovák Posta gazdálkodásán is meglátszik: a társaság levélkézbesítésből származó bevételei csak tavaly 8 millió euróval csökkentek. Tomáš Drucker, a társaság vezérigazgatója szerint megérezték az ukrán-orosz konfliktust is, amely miatt a nemzetközi kézbesítésből származó bevételeik 5 millió euróval estek. Az összbevételeik 10 millió euróval maradtak el az egy évvel korábbinál, elérve a 304 millió eurót. Az adózás előtti nyereségük ennek ellenére több volt 1 millió eurónál, ami 630 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A posta idén folytatja a szolgáltatások elektronizációját. A tulajdonlap-másolathoz márciustól 300 postahivatalban lehet majd hozzájutni, jelenleg ezt 12 postahivatal biztosítja, a jövő hónaptól pedig az elektronikus okmánybélyegekre is bevezetnek egy mobil applikációt. A Posta vezetése megoldást kíván találni a postások által a kelleténél gyakrabban használt sárga értesítőkre is, az egyre több, főként a nagyvárosi panelházban élő ügyfél panaszkodik arra, hogy a postás meg sem próbálja a címzettnek kézbesíteni a csomagokat vagy az ajánlott levelet, csak kitölti, és a levélszekrénybe dobja a sárga színű értesítő cédulát. A Szlovák Posta az elektronikus értesítések bevezetésében látja a megoldást, vagyis akik ezt igényelnék, azok SMS-ben vagy e- mailben kapnák meg az ajánlott levélről vagy csomagról szóló értesítést, és eldönthetnék, hogy ezt hagyják kézbesíteni, vagy személyesen mennek el a postára. (SITA, mi)- mondta Érsek Árpád (HÍD) parlamenti képviselő, a somor- jai egyeztetés kezdeményezője, hozzátéve: a problémákat ismét a miniszter elé terjesztették. Ožvald Erzsébet (Híd), Po- zsonypüspöki polgármestere elmondta: nyolc éve küzdenek a gyorsforgalmi útért, és mostanra sikerült kézzelfogható eredményt elérni. „A PPP-pro- jekt ellen több politikus is felszólalt, előnytelennek tartják, de más lehetséges megoldást ők sem javasoltak. Véleményünk szerint nem lehet más, akár európai uniós forrásból megvalósítani. Nem akarunk várni újabb tíz évet, a helyzet tarthatatlan”- nyilatkozta a polgármester. Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke lapunknak küldött nyilatkozatában kifejtette: jó hír a csallóköziek számára, hogy hamarosan építeni kezdik az R7-est, az adófizetőknek ugyanakkor kedvezőtlen hír, hogy a legdrágább pénzügyi konstrukcióval fedeznék a beruházás megvalósítását.
