Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-22 / 17. szám, csütörtök
Ikert és udvar 2015. január • www.ujszo.com A természet patikájából 1131 Hogyan segíthetnek1 a gyógynövények? Alig akad olyan ember, akit télen minden betegség elkerül. Az alábbiakban felsoroljuk a legelterjedtebb kellemetlen tüneteket és a gyógynövényeket, melyek segíteni tudnak. Orrfolyás: a megfázásnak ez az első tünete, s ilyenkor még nem késő tudatosítani, hogy valamit tenni kell. Segít a gőzölés - inhaláció: fél liter forró vízbe csepegtessünk 5-10 csepp eukaliptusz- vagy levendulaolajat és mélyen lélegezzük be. Torokkaparás, kezdődő köhögés: ilyenkor kell a vírusölő bíborvörös kasvirág tinktúráját segítségül venni. Megelőzésként elég egy kávéskanálnyit a szánkba venni, de ha már súlyosabbá válik a betegség, akkor kétóránként 1 teáskanálnyit vegyünk be és addig tartsuk ott, amíg csak bírjuk, majd nyeljük le. Torokfájás: ilyenkor legjobb az apróbojtorján és az orvosi zsálya keveréke 1:1 arányban. Ebből 1 leveseskanálnyit főzzünk 5 percig 3 dl vízben, majd szűrjük és ezzel gargarizálunk naponta minél többször. Tapasztalni fogjuk, hogy estére nem is fog fájni a torkunk. Köhögés: ha úgy érezzük, hogy a sűrű váladék a légcsövünkből nem szakad fel, akkor segít az ökörfarkkóró és a kankalin virága. Ezek hígabbá teszik a váladékot és könnyebben fel tudjuk köhögni. Sajnos sokan nem gyógyítják magukat ebben az időszakban és inkább lábon hordják ki az influenzát. Ez a magatartás nagyon helytelen, mert a köhögéssel, tüsszögéssel terjesztik a vírusokat. A betegség akkor válik komolyabbá, ha a ki nem köhögött váladékban elszaporodnak a tüdőgyulladást okozó pneumokokkuszok. Ha a tüdő röntgenfelvételén látszanak a foltok, akkor már csak az antibiotikus kezelés segít. Bármennyire is kedveljük a gyógynövényeket, tüdőgyulladás esetén már nem tudnak segíteni, csupán a megelőzésben. Mind a felnőttek, mind pedig a gyerekek esetében segít a mellkasra helyezett aromatikus pakolás. Nagymamáink disznózsírt tettek a gyerekek mellkasára, erre vásznat terítettek, és meleg dunyhával takarták be a beteget. Ezzel ún. meleg gyógyfelhő alakult ki, mely feloldotta a lerakodott hurutot. Ma már inkább hidratáló gyógykrémet alkalmazunk, melyben kakukkfű és bazsalikom illóolaj van, és ezt helyezzük a mellkasra. Az illóolaj felszívódik a légcsőbe, ahol kifejti gyógyhatását. A betegséget azonban legjobb kiizzadni, mert akármilyen antibiotikumot is ír fel az orvos, akkor javul leggyorsabban a beteg állapota, ha izzadunk. Készítsen speciális teakeveréket! Kell hozzá hársfavirág, feketebodza-virág és rozmaring. Ebből a keverékből 2 leveseskanálnyit fél liter vízzel leforrázunk. 15 percig hagyjuk ázni, majd leszűrjük és teszünk bele fél citrom nedvét és 1 kanálnyi mézet. Miután a beteg megitta, takarjuk be. Negyed óra múlva garantáltan megizzad. Ezt az izzasztókúrát fiatal, egészséges embereknél meg lehet ismételni, de időseknél nem, mert legyengülhet a szíve. Sokan hajlamosak arra, hogy amikor hazaérnek, egy kis pálinkával melegítik fel magukat. Igaz, hatásos módszer, de nem egészséges. Jobb egy csésze forró tea. Legjobban a fahéjas tea melegít. Nemcsak érmelegítő, hanem élénkítő is, amire nagy szüksége van a rossz hangulatban lévő embernek. Dr. Nagy Céza fitoterapeuta A BÁTORKESZI SZŐLŐSGAZDA ÍGY CSINÁLJA „Egyre jobb borok kerüljenek ki a pincék mélyéről” Nehéz évet tudhatnak maguk mögött a borászok. Persze ez nem azt jelenti, hogy a 2014-es borok nem jó minőségűek, de a minőségért tavaly keményen meg kellett dolgozniuk. „A jó borász mentette a menthtíőt” - vallja Nyers László bátorkeszi szőlősgazda. Az egykori cégve- zető nyugdíjas napjainak nagy részét a pincénél tölti: a borászat, a kertészkedés lett a legnagyobb szerelme. Boraival számtalan kiváló helyezést ért el. Ám nemcsak a saját sikereinek örül hanem annak is, hogy végre Bátorkeszin is beindul az igazi borturizmus. „Falunkban egyre több jó bor terem, egyre több a fiatal borász, és végre a bátorkeszi borfesztivál is egyre nagyobb tömegeket vonz. Örülünk, hogy idén ismét fellép a Galambosi szőlőhegyen a Kispál és a borz” - újságolja Nyers László, a fesztivál egyik szervezője, a Szegab Polgári Társulás vezetőségi tagja. Mint mondta, tavaly év végén 6fiatal borászt vettek fel a vezetőségbe. Erre véleménye szerint azért van szükség mert ma már nem elég a borászathoz érteni tudni kell használni a modem technika vívmányait, tudni kell pályázni, érteni kell a marketinghez, hogy a jó borokat el is tudják adni. A metszés sok mindent elárul „Manapság 90 százalékban a karmetszést alkalmazzák, nem pedig a csapmetszést. Ez utóbbit inkább apáink, nagyapáink végezték. Egy karon maximum 2 kilogramm szőlőt hagyok, a többit leválasztom. Persze minden év más, tavaly örültünk a kevesebb, ám egészséges termésnek is” - mondja a szőlősgazda, aki rögtön hozzáteszi: mindenki más-más módszert alkalmaz a szőlő művelésénél. „Én kétfelé hajtom a szárat, de vannak, akik csak egy oldalra. A lényeg hogy ne legyen túlterhelve a tőke, mert az a minőség rovására megy. Ugyanis minél több a termés, annál gyengébb a mustfok - magyarázza a borász, majd hozzáteszi: - Megkell választani a tőkék és a sorok közti helyes távolságot, mindez persze a szőlőhegy fekvésétől a talajtól és a szőlőfajtájától is függ’ Gyenge volt a mustfok Ha már a mustfokról esett szó, rákérdeztünk a tavaly mért eredményekre is. „Átlagosan 5 fokkal gyengébb volt a mustfok. A fehéret 15-17, a vöröset 16-17 mustfokkal szüreteltük. Soha nem volt még olyan év, hogy a vörös fajtákat 20 fok alatt szüreteltük volna. Gyanítom, hogy kevés lesz idén a jó vörösbor, és azok is inkább vékonyak lesznek. Korábban élesztőt sem kellett használni, tavaly anélkül nem ment” -jegyezte meg a szőlősgazda. A hernyók jobban termettek... A szőlősgazdáknak nemcsak a betegségekkel valamint az augusztusi sok csapadékkal kellett megküzdeniük, hanem az éjszaka támadó és a tavasszal fakadó szőlőben nagy pusztítást végző hernyókkal is. Ellenük csak az éjszakai „hemyószüreteléssel” tudtak védekezni. „Egyetlen este 9 és 11 óra között több mint 40 hernyót gyűjtöttem össze” - meséli Nyers László. A bátorkeszi szőlősgazda elmondása szerint csak saját felhasználásra készít borokat, pincéjében Irsai Olivér, Peszeki leányka, zöld velteléni, olaszrizling kékfrankos, szentlőrinci, kék burgundi terem. Azt vallja, hogy a borászatban vannak előírások, amelyeket be kell tartani, viszont a legfőbb szabály, hogy szeressük, amit csinálunk, és mindig arra törekedjünk, hogy egyre jobb borok kerüljenek ki a pincék mélyéről, (czm) Szeretné, ha mezőgazdasági sikereiről a Kert és udvar olvasói is tudomást szereznének, ha megtudnák, milyen úton-módon érte el a sikereket? írja meg tapasztalatait, ötleteit szerkesztőségünknek vagy jelentkezzen Czigler Mónikánál 0917735 269-es telefonszámon vagy amonika.cziglerova@petitpress.sk e mail címen. r
