Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-22 / 17. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 22. Kultúra 9 Alejandro González lnárritu rendező kilenc kategóriában Oscar-díjra jelölt új filmje, a Birdman című vígjáték a sztárság görbe tükre A neves rendező, Alejandro González Inárritu a Birdman avagy a mellőzés meglepő ereje című új filmjével elég messzire jutott a 21 Gramm és a Bábel című sikeres produkcióinak történetfeltáró módszerétől és elbeszélő modorától. Egyetlen zárt térben, egy színház színpadán, kulisszái mögött és zegzugos hátsó traktusában zajlik a Birdman eseményeinek a nagy része, úgy, hogy a vásznon pergő képsorok a színház és a filmipar visszásságaira irányítják a figyelmet. TALLÓS1 BÉLA Mennyire tartós az álomgyári nagyprodukciók által megteremtett sztárság, és milyen árat kell fizetni az átmeneti csillogásért? Miként hat a nézőre egy kultikus filmes figura, jelesül a hős Madárember, és meddig tart a megformálásával népszerűvé vált filmcsillag szárnyalása? Hogyan viseli a színész a fantáziahős - megint csak a Madárember - röptével szerzett dicsőség elvesztését? Képes-e az egykor ünnepelt, majd elfelejtett sztár visszatérni a színre és elfogadtatni magát más szerepben? Vagyis képes-e megszabadulni attól a jegytől, amelyet egy különös képességekkel felruházott fantáziahős hagyott Amikor a madárka megpróbál visszaszállni Mike Shiner (Edward Norton) a kritikusok által nagyra tartott színházi színész hektikus párbeszédek során megpróbálja lefejteni Riggan Thomsonról (Michael Keaton) a Birdman-sablont Riggan Thomsont kísérteiként követi az őt sztárrá tevő filmszerep, Birdman figurája (Fotók: Barracuda Movie) FILMKOCKA Birdman avagy a mellőzés meglepő ereje ■ Eredeti cím: Birdman ■ Szlovák cím: Birdman... alebo nečakané kúzlo ľahostajnosti ■ Színes, amerikai vígjáték, 119 perc, 2014 ■ Rendező: Alejandro González lnárritu ■ Forgatókönyvíró: Alejandro González lnárritu, Nicolás Giacobone, Armando Bo • Zeneszerző: Antonio Sanchez • Operatőr: Emmanuel Lubezki ■ Szereplők: Michael Keaton, Emma Stone, Edward Norton, Naomi Watts, Andrea Risebo- rough, Amy Ryan, Merritt Wever A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. rajta? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a mexikói lnárritu alkotása, de felvet több, korunk megjelenítő művészetével (színház, film) és annak a megítélésével (a közönségfogadtatással és a kritikával) szemben támasztható kételyt is. lnárritu főhőse a korosodó Riggan Thomson, aki fiatalon ünnepelt filmsztár volt. Egy háromrészes akciófilm tette ismertté, melyben Birdmant, a legendás képregényhőst keltette életre. Szárnyalása addig tartott, amíg a sorozat. Miután lecsengett a Bidrman-mánia, az ő csillaga is leáldozott: a mellőzött színészek táborába került. Csupán egykori rajongóinak emlékezetében maradt meg. Ők évek múltán is a Madárembert látják benne. Thomson nem nyugodott bele a mellőzöttségbe. Kísérletet tesz a visszatérésre. ír egy színdarabot egy minimalista író novellája alapján, a bemutatóra készülnek a Broad- wayn. Abban reménykedve, hogy a New York Times címlapjára kerül, Thomson rengeteg pénzt és energiát fektet a darabba - melynek producere, rendezője és főszereplője is egyben. A színdarab címe - Mi- rőí beszélünk, amikor a szerelemről beszélünk? - is kifejező. Arra utal, hogy a Birdman-ska- tulya Madáremberként hozza vissza a színészt a Broadway- előadásban is. Ezt a mezt próbálja lefejteni a próbák során Thomsonról a darab másik szerepét alakító remek színpadi színész, Mike Shiner (Edward Norton)-. lnárritu filmje a premierre készülés feszített, kaotikus három napjának hangulatát adja vissza. A próbafolyamat történései - a művészi alkotófolyamat egymásra épülő rétegeit feltárva - a (színpadi) mű megalkotásának buktatóit villantják fel görbe tükörben, lnárritu Riggan Thomson szerepét a Batmant megformáló Michael Keatonra osztotta. Ez a csavar is annak a mechanizmusnak a szatirikus ábrázolását és a kifigurázását szolgálja, ahogy a show-biznisz és a moziipar ontja és beskatulyázza a tiszavirágéletű sztárokat, majd hagyja őket elveszni a süllyesztőben. Még úgy is hatásos, jó húzás ez a Batman-Birdman párhuzam, hogy Michael Keatont nem darálta be ez a mechanizmus. A Birdman bravúros formanyelven szólal meg. A színházi térben, valamint egy bárban felvett - feszült színházi munkát rögzítő - hosszú, alig észrevehetően elkülönülő snittek egymásutánja csaknem a teljes film. Az egymásba átfolyó képsorokat szinte szétfeszítik az indulatokkal teli, robbanásközeli helyzetek, az őrjöngésben megnyilvánuló szélsőséges lelkiállapotok és a heves dialógusok. Mindehhez pergő dobszólók teremtenek alapot. Riggan Thomson kollégáival és önmagával (jelenlegi önmagával és a belső hangként megszólaló Madáremberrel) vívott harcából lnárritu olyan szatirikus darabot kerekített, amelyben értékzavaros világunkra, s benne magunkra ismerhetünk, ha van szemünk. Kritikusan látni önmagunkat is. PENGE Az új tudatalatti feltérképezése Mlodinow új könyvének tárgya az új tudatalatti, vagyis a tudatalatti új tudománya. A szerzőtől megtudhatjuk, hogyan alakítja tudatalatti elménk az életünket, a világról való gondolkodásunkat. A könyv állítása szerint - mint a tudomány történetében oly sokszor - a forradalmi áttörést egy új technológia hozta el. Az elme kutatásában mérföldkövet jelentett az fMRI (a funkcionális mágneses vizsgálat) megjelenése, melynek segítségével képet kaphatunk az agy egyes területeinek aktivitásáról, az idegi pályák és a gondolkodás folyamatainak kapcsolatáról. Ennek következtében néhány évvel ezelőtt megjelent egy új tudományterület, a szociális idegtudomány (vagy szociál-kog- nitív idegtudomány), amely a szociálpszichológia, a kognitív pszichológia és az idegtudomány ötvözete. Saját életünk irányításában és társadalmunk szerveződésében a tudattalan hatásának sokkal nagyobb szerepe van, mint ahogy azt korábban feltételeztük. Természetesen nem a freudi tudattalannal van dolgunk (a tudattalan a tudatosság számára elérhetetlen), hanem „az evolúció olyan adományáról van szó, amely döntő jelentőségű az emberi faj túlélése szempontjából”. A tudattalan új szempontú megközelítése, mely továbbra is kísérletek és empirikus vizsgálatok sokaságának elvégzését igényli, olyan jelenségek pontosabb megértéséhez is elvezethet, mint az észlelés, az érzelmek, az emlékezés, a felejtés, a nem verbális kommunikáció, a sztereotipizálás, a kategorizálás, a tudatalatti diszkrimináció stb. A könyv egyik nagy erénye, hogy lebilincselő, szórakoztató, olvasmányos, példákkal gazdagon illusztrált, és közben végig fenntartja a magas színvonalú, tudományos, precíz argumentációt; mindemellett van a fölismeréseiben valami megnyugtató, ami önképünk formálásához és önértésünk alakításához is hozzájárulhat. A borítón pedig a megfelelő dőlésszög beállítását után csak félig rejtett üzenetek válnak olvashatóvá, például: „Vedd meg ezt a könyvet! Most. Tudod, hogy akarod.” Leonard Mlodinow: A tudattalan. Miképpen befolyásolja tudattalan elménk a viselkedésünket. Fordította: Dr. Both Előd. Akkord Kiadó, 2014.332 oldal. Értékelés: MINNWQ iHHHB'ü^XlíTai *»attvrA»Leonard Mlodinow II tudattalan .Kh&pptti hrfaéytžutjA fÁMltaU n nW*l !■■■■■■■ A mű része a közös jógázás és mosogatás is Készül a világ első meditációs operája MTI-HÍR London. A világ első meditációs operáját, amelyben hosszú csend, közösségi étkezés, jóga és mosogatás is lesz, szeptemberben mutatják be a londoni Barbican Központban. A Lost in Thought (Elgondolkodva) című négyórás előadás „a belső figyelem megtalálásának útjára” hívja a közönséget, mindezt pedig szünetekkel tarkított hosszú meditációs részekkel szeretné elérni. A fellépők - köztük a mezzoszoprán Lore Lixenberg - a közönséggel együtt fogják játszani az interaktív operát. Az előadás koncepciója, illetve buddhizmus inspirálta zenéje is Rolf Hind zeneszerző munkája, aki reméli, hogy a magával ragadó zenei előadás ellenpontozni tudja a közönség „kritikai szemléletét”, amelyet az emberek sokszor magukkal visznek a koncertekre, egyben képes lesz lebontani a közönség és a fellépők között megszokott határokat. A közönséget arra fogják kérni, hogy maradjanak csendben az előadás alatt, de vegyenek részt a közös jógázásában és egy vegán étkezésben is. A Rolf Hind a közönség és a fellépők között megszokott határokat feszegeti (Képarchívum) Frederic Wake-Walker által rendezett előadás szerves részét fogja képezni a felhasznált tányérok közös elmosogatása. A darab Hind elmondása szerint a hang és csend, zene és meditáció közötti csatlakozási pontokat fogja feltárni. A zeneszerzőnek nem ez az első hasonló projektje, ő vezette be a meditációt a londoni Guildhall School Music and Drama gyakorlatába is, ahol másokkal együtt a művészetek és az előadóművé- szekköztikapcsolatotkutatja. Beszélgetés Beke Sándorral Komárom. Beke Sándor színházi rendezővel, színházigazgatóval találkozhatnak az érdeklődők holnap 18 órától a komáromi Selye János Gimnázium dísztermében. A beszélgetést, amelyen Beke Sándor két könyvét is bemutatják, Tarics Péter író, újságíró vezeti, (k) Műsor a magyar kultúra napján Dunaszerdahely. A Pázmaneum Polgári Társulás, a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ és a Kortárs Magyar Galéria ma 17.30-tól a Vermes-villában ünnepli a magyar kultúra napját. A műsorban közreműködik: Tóth László József Attila- díjas költő, író, az Arizona zenekar, Bertók István zongoraművész, a Benedek Elek Óvoda óvodásai, a 10. sz. Szent György cserkészcsapat, valamint a Vámbéry Ármin Alapiskola diákjai, (ú)
