Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-21 / 16. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR21. Közélet 3 Pontos statisztika nincs, nem hivatalos adatok szerint a magyar iskolákban tanulók harmada lehet roma Roma gyerekek a magyar iskolákban Roma gyerekek nélkül több gömöri iskola már bezárt volna (Illusztrációsfotó: TASR A tömegesen magyar iskolába íratott roma gyerekeknek - ami több régióra is jellemző - köszönhetően nem csökkent az utóbbi években a magyar iskolákban a tanulók száma. Az elmúlt évek kedvező demográfiai mutatóinak köszönhetően néhány évig még szinten maradhat az elsősök száma. MÓZES SZABOLCS Évek óta nem csökken a magyar elsősök száma, ami jó hír, így csak néhány kisebb magyar iskolát kellett becsukni az utóbbi években (2009-ben 242 magyar és 30 magyar-szlovák közös igazgatású alapiskola volt Szlovákiában, idén 235, illetve 27 ilyen van). Az eredményeknek több magyarázata van: az érintettek szerint segítettek a beiratkozási kampányok (erről múlt héten írtunk bővebben), ám ennél is hangsúlyosabb két másik tényező - a kedvező demográfiai adatok (az utóbbi tíz évben valamivel nőtt a születések száma), valamint az, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő romák jelentős része gyermekét magyar alapiskolába íratja. Nincsenek adatok „Erről nincsenek felméréseink” - mondta lapunknak Jókai Tibor, a pedagógusszövetség (SZMPSZ) elnöke arra a kérdésünkre, tudják-e a tanulók hány százaléka lehet roma származású. Különböző civil szervezetek készítettek nem hivatalos kimutatásokat az elmúlt években, forrásaink szerint ezek azt mutatták, hogy a magyar alapiskolák tanulóinak harmada lehet roma származású. Az arányt főként a gömöri és a nógrádi adatok emelik. A méréseket az is nehezíti, hogy nem beszélhetünk egységes kategóriáról: roma az, aki annak vallja magát, míg a közbeszédben általában a roma telepeken élőket szokták ide számítani. A dél-szlovákiai romák viszonylag jelentős része számára egyébként természetes a magyar iskolaválasztás, mivel vagy magyar anyanyelvűek, vagy a roma mellett a magyar a második nyelvük. Igaz, nem volt ez mindig így, több régióban évtizedekig az volt a jellemző, hogy a magyar romák is szlovák iskolába adták gyerekeiket - az arányok sok helyen a magyarországi beiratkozási támogatások megjelenése után fordultak meg. Az eredmény pedig megosztó: sok gömöri községben a romáknak köszönhetően van még magyar iskola, míg máshol - például Szepsiben - a magyar szülők egy jelentős része inkább szlovák alapiskolába íratta gyermekét. Elvesznek a tanulók Arról, hogy a szociálisan hátrányos közegből érkező - és ezért az iskolákban jórészt leszakadó - roma tanulók száma mennyire befolyásolja a magyar alapiskolák tanulói létszámát, az országos statisztikák is sokat ' elárulnak. A 2006/2007-es iskolai évben például 3725 elsős volt a magyar tannyelvű alapiskolákban (a közös igazgatásúakat nem számítva), négy évvel később az ötödikben már csak 3337-en voltak ebben az évfolyamban, míg 2014/2015-ben csupán 2723-an kezdték meg a kilencedik évet. Az adatsornak több magyarázata is lehet. „Egyesek a nyolcosztályos gimnáziumokba mennek, és vannak, akiket beírattak elsőbe, ám később speciális iskolába küldték őket, ezzel is csökkentve a statisztikát” - mondta Jókai Tibor. Ám legnagyobb arányban a szegregáltan élő romák évismétlései és korai „iskolaelhagyása” lehet az oka az esésnek. A folyamatos, évfolyamról évfolyamra történő esés mellett ezt mutatják a járási adatok is. A Rimaszombati járás magyar iskoláiban például évek óta 500 körül alakul az elsősök száma (ez majdnem annyi, mint a Komáromi járásban), ám a kilencediket már csak mintegy 150-en érik meg. Ezzel szemben például a Duna- szerdahelyi járásban évek óta 650-700 között alakul az elsősök száma és nagyjából ugyanennyi a statisztika szerint az aktuális kilencedik osztályos évfolyam létszáma is. Az elmúlt egy évben csökkent a hátrányos helyzetű munkanélküliek száma Csak februárban várható a munkanélküliség további csökkenése Lassan csökken az állástalanok száma (Képarchívum) „A Penta tudhatott valamit, amit mi nem" A J&T üzleti csoport megvenné a Nový čast ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Decemberben az egy hónappal korábbihoz képest stagnált a munkanélküliség aránya, miközben évközi szinten 1,32 százalékponttal csökkent, tájékoztatott tegnap Ján Richter szociális ügyi miniszter. A szlovákiai munka- nélküliség azonban még mindig az egyik legmagasabb az unióban, tavaly év végén 12,79 százalék volt. A miniszter azonban bizakodó. ,A decemberi stagnálás nem lepett meg, számomra az a fontos, hogy az év utolsó hónapja nem rontotta a munkanélküliségi statisztikákat” - jelentette ki Richter. Szerinte még a január is a decemberi hónaphoz hasonló lesz. „A munkaerőpiac élénkülése legkorábban februárra várható, majd a tavaszi hónapokban tovább erősödhet” - véli a miniszter. Ezek azonban csak az azonnal munkába állni tudó munkanélküliekre vonatkozó adatok, az ő számuk a nyilvántartás szerint december végén 331 733 volt. A teljes munkanélküliség ennél sokkal magasabb, közel 374 ezer, a különbséget pedig azok teszik ki, akik táppénzen vannak, tanfolyamokat végeznek vagy éppen az állami szektorban végeznek szakmai gyakorlatot. Arányait tekintve a teljes munkanélküliség december végén 13,85 százalékos volt, igaz az egy évvel korábbi adathoz képest ez is csökkent 0,93 százalékponttal. Hátrányos helyzetben A miniszter elsősorban azt emelte ki, hogy csökkent a hátrányos helyzetű munkanélküliek száma, a 29 évesnél fiatalabb korosztályba tartozó állástalanok száma egy év alatt 9323-mal lett kevesebb. „Ehhez biztosan hozzájárultak az általunk bevezetett intézkedések is, amelyek segítik a fiatalok elhelyezkedését” - jelentette ki a miniszter. A tárcavezető szerint csökkent a munkanélküliség a másik veszélyeztetett korosztályban, az 50 felettiek körében is: közel 5200-al kevesebbet tartanak nyilván. A tartósan munkanélküliek, vagyis a 12 hónapnál hosszabb ideje állástalan munkavállalók száma 13 ezer fővel lett alacsonyabb egy év alatt. Habár a minisztérium szerint ez jelentős eredmény, még mindig 200 ezren vannak olyanok, akik több mint egy éve keresnek munkát. Ez az összes munkanélkülinek még mindig több mint 53 százaléka. A foglalkoztatottak száma stagnál A Szlovák Nemzeti Bank elemzői szerint a munkanélküliség jelentős csökkenésére a következő hónapokban nem lehet számítani, mivel nem várható a foglalkoztatottak számának bővülése. „Az eddigi trend a foglalkoztatottság növekedésének lassulását mutatja. Hasonló képet mutatnak a munkaadók elvárásai is a legközelebbi hónapokra, amelyek a negyedik negyedévben romlottak” - állítják a nemzeti bank pénzügyi osztályának elemzői a novemberi adatok alapján. Szeptemberben és októberben egyáltalán nem bővült a foglalkoztatottság, novemberben is csak 0,1 százalékkal az előző hónaphoz képest. Szerintük elsősorban a szolgáltatásokban rossz a helyzet, például a vendéglátóiparban kevesebb ember dolgozik. Éves szinten azonban 1,8 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma november végéig. Kevesebben élnek segélyen Pozitív hír azonban, hogy csökkent a szociális segélyen élők száma, igaz, ez is csak kis mértékben. A munkaügyi hivatal adatai alapján december végén 144 700 ember kapott szociális segélyt, ez mintegy 38 800-zel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az éves átlag azonban ennél sokkal magasabb - 162 ezer ember -, igaz, ez is mintegy 22 ezerrel alacsonyabb a 2013-as év átlagánál. Decemberben a hivatal 20,2 millió eurót fizetett ki segély formájában, (lpj, TASR, SITA) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Lehet, hogy a Penta nagybevásárlásával nem ért véget a pénzügyi csoportok nyomulása a hazai médiában. Patrik Tkáč, a J&T csoport vezetője a Forbes című havilap szlovákiai kiadásának adott interjújában arról beszélt: el tudja képzelni, hogy a Joj tévét üzemeltető társaság tulajdonjogáért cserébe megszereznék a Nový čast is kiadó Ringiert. „Konkrét árkalkulációk is vannak, ám nem gondolom, hogy a közeljövőben erre sor kerül” - nyilatkozta Tkáč. A vállalkozó arról is beszélt, hogy miért éri meg egy oligarchának lapot venni: a saját média védelmet nyújthat a konkurenciával és a politikummal szemben. „Nem ismerek olyan jó újságírót, akit meg lehetne venni. Ugyanakkor természetesnek tartom, hogy ha egy csoporton belül dolgozik, akkor nem ír róla naponta csupán negatív színben” - fogalmazott Tkáč. A Joj híradójában valóban elvétve lehetett a tulajdonos J&T csoport viselt dolgaival találkozni. Az üzletembert saját elmondása szerint meglepte, hogy a Penta tulajdonrészt szerzett (45%-os kisebbségit) a lapunkat is kiadó Petit Pressben. „Le a kalappal előttük, nekünk nem volt ennyi bátorságunk. Vagy tudnak valamit, amit mi nem, vagy azt mondták, hogy valami más számít ebben a játszmában” - mondta Tkáč. A médiaügyekben általában jól informált motejlek.com nevű cseh portál információi alapján egyébként a Penta Csehorszá- ban terjeszkedne: állítólag 30-40 millió eurót kínáltak a több tucat regionális lapot megjelentető Vltava-La- be-Press kiadóért. (MSz) A J&T pozsonyi központja (Pavol Funtál felvétele)
