Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-20 / 15. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 20. Kultúra 13 Lipcsey György Csend-Élet című kiállítása február 6-ig látható a Kortárs Magyar Galériában Roncstornyok és bőröndmesék (Somogyi Tibor felvételei Dunaszerdahely. Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész hatvanadik születésnapja alkalmából rendezték meg a Kortárs Magyar Galériában a Csend-Élet című kiállítást, mely átfogó képet mutat a Dunaszerdahe- lyen élő és alkotó művész eddigi munkásságáról. A látogató mérhetetlenül gazdag formavilágban kalandozhat kisebb-na- gyobb méretű, intimebb, etikai töltetű és társadalmi-történelmi témákra reflektáló szobrok és változatosan kidolgozott domborművek között. TALLÓSI BÉLA A Vermes-villa kiállítótermeit formatematikus egységekben betöltő műtárgykollekció, továbbá a dokumentációs és információs fotó- és videóanyag érzékletesen mutatja azokat a fejlődési szakaszokat és fordulatokat (a forma- és az anyag- használatban), amelyeket Lipcsey György eddigi alkotópályáján megtett. Nyomon követhető az út, amely a kezdeti korszaktól, a paraszti figurák realisztikus ábrázolásától- a tömbökké redukáláson át - a minimalizált felületmegmunkálásig, a jelszerű és szimbolikus geometrikus formák használatáig vezetett. Ez a fejlődésvonal kettős arculatot eredményezett a Munkácsy-díjas művész eddigi szobrászatéban. Egyfelől vannak a figurális kompozíciók - a viszonyulásokat, kapcsolatminőségeket kifejező, valamint karakterszobrok. Másfelől felsorakoztathatok a világ (elrontott, defektes, rosszul sikerült, rossz irányba vezető) dolgain - az emberi létet és a biztonságot veszélyeztető téves döntések felett - filozofikusan elgondolkodó, jelszerű szoborszerkezetek. Ez utóbbi vonal mentén alakult ki egy formailag letisztult terület, a dombormművek és reliefek szériái. Lipcsey György figurális kis- szobrászata - a kőtalapzatból kinövő bronzalakok nagy csoportja - is több formai változást mutat. Az ábrázoló pózoktól a drámai kapcsolatteret megteremtő dinamikusabb mozdulatsorig terjednek azok a szobrok, melyek az embert ábrázolják tét elé állított élethelyzetekben. A kezdeti domború vonalakat és az archaizáló hatást eredményező maratott felületeket elhagyva Lipcsey György áttért a kimért geometrikus formaképzésre, amelyet legutóbbi, hatásos kompozícióiban finoman lágyít úgy, hogy a bronzot - mintegy patinával archaizált - drapériaként íveli és teríti rá a gótikus tisztaságot tükröző, redukált formarendű figurákra. Ez utóbbiak a Csend-Élet széria legkiforrottabb darabjai. A fatáblára képzett domborművek és reliefek sokszínűségét a faalap színe és a bronzöntvény formája, felületkiképzése és geometrikus formai változatossága adja. Vannak o- lyan, fogazattal előrenyúló torzó domborművek, amelyekbe egy másik (ún. negatív felületű) fél is illeszthető lenne. Ezek felületi ritmusát csíkozás vagy rácsozás adja - e ciklusnak az egyik darabján a klasszikus geometrikus ívek és hajlatok helyett absztrakt felületek kapnak teret. Egy másik sorozat négyszög alapú épületalaprajzként hat (behatárolt életterünkre utalva). Egy ezen túllépő szérián módosul a négyszöghatár, és a felület is sokkal variábilisabb, a síkalapból kilépő szöges formák által. E ciklus legizgalmasabb megoldása, amikor a dombormű (fém) anyaga tü- remkedik ki - ez a sorozat a korlátáink legyőzésére utal. A szobrok két hatásos területe a Romtomyok és a Bőröndmesék. Az előbbihez azok a bordázott kőtalapzatra helyezett nonfiguratív művek tartoznak, melyek vitorlákra, tornyokra, piramisokra, ipari műemlékekre hasonlító telt, valamint áttört - lyukacsos, rácso- zott - formákat variáló szerkezetes kompozíciók. A Bőröndmesék ihletője egy korábbi Lipcsey-alkotás, a Vermes-villa kertjében látható, a kitelepítéseknek mementót állító negyvenkilós kőbőrönd. A Csend-Elet kiállításon is látható bőröndök lépcsőzetesen épülő konstrukciók, rafinált formavilággal. Ezek nem konkrét, hanem olyan meséket „őriznek”, amilyenek a látogató bőröndképének tartalmával rokoníthatók. Katalógusok, művészeti kiadványok, eddigi Lipcsey-kiállí- tásokról készült videók, a művész köztéri szobrait bemutató fotók, valamint több monumentális művének bronzba öntött kisplasztika-változata teszi teljessé az eddigi életműről képet formáló kiállítást. RÖVIDEN A britek is a Sráckort díjazták London. A hat Oscarra is jelölt Sráckor három díjat kapott vasárnap a brit filmkritikusok idei díjkiosztó ceremóniáján. A London Film Critics' Circle nevű szervezet az év filmje kategóriában a Sráckort találta a legkiemelkedőbb alkotásnak, emellett Richard Linklatert, a film rendezőjét és Patricia Arquette- et, a női mellékszereplőt is díjazták. Ebben a három kategóriában tavaly a brit kritikusok díja azokhoz került, akik végül az Oscart is elnyerték. A londoni gálán Michael Keaton a Bird- man avagy a mellőzés meglepő ereje című vígjátékban nyújtott alakításáért vehette át a legjobb színész trófeáját. A legjobb színésznő Julianne Moore lett a Still Alice című Alzhei- mer-drámáért. Az idegen nyelvű filmek mezőnyéből az orosz Leviatán került ki győztesként. (MTI) Vihart kavart a Leviatán sikere Moszkva. Vihart kavart otthon Andrej Zyjagincev Leviatán című filmjének nemzetközi sikere, noha a komor társadalmi drámát csak februárban mutatják be az orosz mozik. Az Oscarra jelölt alkotás az orosz kulturális miniszter szerint rontja az országimázst; „egzisztenciális reménytelenség” jellemzi és „híre-hamva sincs egy pozitív hősnek”. A miniszter azzal vádolta a ren- Andrej Zvjagincev dezőt, hogy cinikusan tőkét kovácsol az oroszellenes szólamokból, hogy fesztiválsikereket érhessen el. A bírálathoz az ortodox egyház szóvivője is csatlakozott: elismerte, nem látta a filmet, de kijelentette, hogy az a nyugati elit szájíze szerint készült, és csak a megszokott sztereotípiákat szajkózza Oroszországról. A Leviatán egy férfi történetét meséli el, aki a távoli Északon, a Barents-ten- ger partján fekvő városkában szembeszáll a korrupt polgár- mesterrel, mert megtudja, hogy le akarják rombolni a házát. Az autószerelő Nyikolaj egy régi barátjához fordul segítségért, ám ezzel csak még nagyobb bajt szabadít magára és családjára. Zyjagincev a honlapján úgy fogalmazott: a dráma helyszínének nincs jelentősége, „az egyén és a hatalom konfliktusáról szóló történet ugyanis univerzális”. (MTI) Új Eastwood-siker a mozikban Los Angeles. 90 millió dolláros bevételével megdöntötte minden korábbi januári hétvége észak-amerikai mozis rekordját Clint Eastwood hat Oscar-díjra jelölt Amerikai mester- lövész című háborús filmje. Elemzők korábban legfeljebb ennek a jegybevételnek a felével számoltak, a csütörtöki hat Os- car-jelölés - köztük a legjobb film és Bradley Cooper alakítása révén a legjobb színész kategóriában - azonban Eszak-Ameri- ka-szerte a jegypénztárakhoz vonzotta a nézőket. A film forgatókönyve igaz történeten alapul, a néhai Chris Kyle, az amerikai haditengerészet mesterlövésze iraki bevetését dolgozza fel. Aprodukció a széles körű észak-amerikai forgalmazás előtt karácsonykor Los Angelesben, New Yorkban és Dallasban is debütált kisebb filmszínházakban. A 60 millió dollárból forgatott mozi közel 4 milliós művészmozis bevétele már önmagában szokatlanul nagy sikert jelentett. (MTI) Csütörtökön együtt szaval a nemzet, a Himnusz eredeti példányát Szécsényben állítják ki, Pozsonyban harmonikakoncert és kiállítás lesz Közeleg a magyar kultúra napja Tavaly a szekszárdi iskolások is együtt szavaltak a nemzettel (Képarchívum) AJÁNLÓ Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Himnusz című versét. Ä mű öt évvel később jelent meg először nyomtatásban, és fokozatosan a nemzeti identitás egyik jelképévé vált. Ebből az alkalomból csütörtökön Magyarország számos településén és több határon túli városban lesznek rendezvények. A külföldi magyar kulturális intézetek is készülnek az ünnepre: a legtöbb helyen kiállításokat, hangversenyeket, filmvetítéseket szerveztek. A Pozsonyi Magyar Intézetben csütörtökön 17 órakor nyílik meg A Duna Gibraltárja című kiállítás, amely az építészeti és kultúrtörténeti szempontból is különleges komáromi erődrendszert mutatja be korabeli metszeteken, térképeken és légi felvételeken keresztül. A kiállítás Komárom várossá válásának 750. alkalmából készült, megnyitja Gráféi Lajos, a Pro Castello Comaromiensi egyesület igazgatója. A megnyitót követően, 18 órától egy közkedvelt hangszeré, a harmonikáé a főszerep, a hangversenyen a pozsonyi konzervatórium két hallgatója, a magyarországi Szatzker Zsanett és a hazai Andrej Hraškojátszik. Aműsort Rácz Tibor, a Koncertharmonikások Nemzetközi Uniójának elnöke vezeti fel. Az évfordulón a magyar miniszterelnökség második alkalommal bocsátja útjára a nemzeti összetartozást erősítő Együtt szaval a nemzet című kezdeményezést. A szavalat a Himnusz első versszakával kezdődik, majd az idei alkalomra választott versként a teljes Szózattal folytatódik. A versmondást Jordán Tamás színművész vezényli. A bekapcsolódni kívánó iskolák január 22-én 8 és 10 óra között csatlakozhatnak az élő internetes felvételen látható versmondáshoz. Az „Együtt szaval a nemzet” YouTube-csatornán a vezénylésnek helyet adó orosháziiskola diákjai szavalnak. Az eseményt a Magyar Televízió is több helyszínről közvetíti. A magyar kultúra napja alkalmából a Nógrád megyei Szécsénybe érkezik Kölcsey Ferenc Himnusz című versének eredeti kézirata, melyet a Kubinyi Ferenc Múzeumban állítanak ki. Az eredeti példányt, valamint az Erkel Ferenc által készített eredeti kottát január 23. és 25. között tekinthetik meg a látogatók, (juk)
