Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-20 / 15. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 20. www.ujszo.com ■HTZEIIBH Kamerunban ölt a Boko Haram Yaounde. A nigériai Boko Haram iszlamista terrorszervezet fegyveresei betörtek Kamerun területére, és elhurcoltak több mint 80 embert, köztük sok gyereket és nőt, három másikat pedig megöltek. Információk szerint mintegy 30 felnőttet, valamint ötven fiatal, 10-15 éves korú lányt és fiút raboltak el az ország északi határvidékéről. A katonák kétórás tűzpárbajt vívtak a támadókkal és kiszabadítottak 24 embert. A szélsőséges Boko Haram Nigériában saját iszlamista államot kiáltott ki. (MTI) Maliban már nincs Ebola Havanna/Bamako. Maliban lecsengett az Ebo- la-járvány, 42 napja nem észleltek új megbetegedést - közölte tegnap a nyugat-afrikai ország egészségügyi minisztere. Maliban októberben észlelték az első ebolás esetet, összesen 7 ember halt meg. Meghalt maláriában egy kubai egészségügyi dolgozó, aki az Ebola elleni harc segítésére Sierra Leonéba küldött egyik orvoscsapat tagja volt. A 43 éves szakképzett ápoló, aki október eleje óta dolgozott a nyugat-afrikai országban, szombaton betegedett meg. (MTI) Harcok Jemen fővárosában Szanaa. A jemeni hadsereg katonái az eddigi legsúlyosabb harcokat vívták tegnap a síita húszi lázadókkal azóta, hogy ez utóbbiak szeptemberben elfoglalták a fővárost, Szanaát. Összecsapás volt a szanaai elnöki palotánál és a főváros több más pontján. Abed Rabbo Manszúr Hádi államfő nem a palotában, hanem rezidenciáján volt ekkor - közölte Nadia Szakkaf tájékoztatásügyi miniszter. Elmondta, hogy a szemben álló felek délben tűzszünetet kötöttek, és Háled Bahah miniszterelnök tárgyalni fog a húszi vezetőkkel. Ennek dacára amikor a kormányfő az elnöki rezidenciától a húszi vezetőkhöz tartott, fegyveresek rálőttek az autókonvojára. A támadásban senkinek nem esett baja. Később a húszi fegyveresek elfoglalták az állami média székházát, ahogy egy képviselőjük közölte, a hatalomátvétel első lépéseként. A húszik követelik az alkotmány olyan értelmű megváltoztatását, hogy az vegye figyelembe asíitákjogait. (MTI) Mégis kapcsolat lehet az athéni letartóztatás és a csütörtökön felszámolt belgiumi terrorsejt között Csapás a Hezbollahra Ne keveredjen a hit a politikába SbeÍfák Katonák őrzik a brüsszeli Európai Bizottság székházát. Az Európai Unió fővárosának számító Brüsszelben több száz katonát mozgósítottak egy helyi terrorsejt lebuktatása után. (TASR/AP) Brüsszel/Athén/Prága. Korábbi közlését módosítva a belga ügyészség azt közölte, mégis közvetlen kapcsolat lehet a szombaton Athénban őrizetbe vett terroristagyanús emberek egyike és a Belgiumban néhány nappal ezelőtt feloszlatott dzsihá- dista terroristasejt között. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A belga ügyészség szóvivője tudatta, minden ismérv alapos megvizsgálása után jutottak arra a megállapításra, hogy közvetlen kapcsolat lehet a szombaton Athénban őrizetbe vett terroristagyanús emberek egyike és a Belgiumban csütörtökön feloszlatott dzsihádista terroristasejt között, ezért kérvényezték az egyik gyanúsított kiadatását. A görög rendőrség - amely korábban eljuttatta a belga hatóságoknak az őrizetbe vettek DNS-mintáját és ujjlenyomatát - megerősítette, hogy vasárnap éjjel kiadatási kérelemmel fordultak hozzájuk. A kérelem „egy görög hatóságok által szombat óta őrizetben tartott 30 év körüli, vélhetően marokkói férfira vonatkozik” - közölték Athénban. Az őrizetbe vettek egyike a belga állampolgárságú Abdelhamid Abaaoud lehet, aki állítólag a kelet-belgiumi Verviers-ben felszámolt csoport szellemi irányítója volt. A belga sajtó arról számolt be néhány nappal ezelőtt, hogy Abaaoud Görögországban vagy Törökországban tartózkodhat, néhány héttel korábban ugyanis onnan telefonált Belgiumba. A Charlie Hebdo csak akkor veszi célba a vallási szereplőket, ha a hit belekeveredik a politikába - jelentette ki Gérard Bi- ard, a Charlie Hebdo főszerkesztője, védelmébe véve, hogy az általa irányított hetilap karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról. „Nem támadjuk a vallást, csak akkor, ha az belekeveredik a politikába” - hangoztatta Biard, aki a szerkesztősége elleni január 7-ei terrorcselekmény elkövetése óta először nyilatkozott amerikai tévének. „Ha Isten belekeveredik a politikába, a demokrácia veszélybe kerül” - mondta a főszerkesztő. „Hívőnek lenni személyes döntés, ami senki másra nem tartozik. Ezt tiszteletben tartjuk, ugyanúgy, mint az egyes személyek magánéletét, ha azok nem ártják magánéletüket a közszférába” - tette hozzá. Azokról a szabad országokban kiadott médiumokról, amelyek a Charlie Hebdo elleni támadást követően nem közölték, vagy elhomályosították a hetilap karikatúráit, úgy vélekedett, hogy azok egyúttal elhomályosítják a demokráciát és megsértik a polgári öntudatot. A terrorveszély miatt megerősítették a rendőri jelenlétet Schwechatnál a hétvégén, naponta közel 100 rendőr járőröz a Bécshez közeli repülőtéren. A rendőrök nemcsak az épületet, hanem annak környéket is ellenőrzik, ennek érdekében rendőrségi helikoptert is bevetnek. A rendőrség szerint nemcsak a helyszín biztosítása, hanem a ki- és beutazó esetleges szélsőségesek azonosítása is elengedhetetlenül fontos cél. A Párizsban történtek óta az osztrák fővárosban több rendőr látható az utcákon, a város forgalmasabb csomópontjainál, a sétálóutcák és a pályaudvarok környékén is. „Nincsen okunk pánikra, de van okunk az elővigyázatosságra” - közölte a belügyminisztérium illetékese. Csehországban erősödik az iszlámellenesség - állítják a muzulmán országok Prágában dolgozó diplomatái tegnap kiadott közös nyilatkozatukban. A húsz ország diplomatái nyilatkozatukban elítélték a párizsi véres merényletet, és a cseh társadalomban megnyilvánuló türelmetlenség és intolerancia eltávolítására szólítottak fel, emellett felemelték a hangjukat Tomio Okamura az Úsvit (Virradat) mozgalom vezetőjének iszlámellenes megjegyzései miatt. Elsősorban Okamura azon felhívásáról van szó, amelyben a politikus arra szólította fel a cseheket, hogy kutyákat és disznókat sétáltassanak a helyi mecsetek és imaházak közelében, melyek Prágában, Brünnben, Teplicében, Hradec Královében és Karlovy Varyban működnek. Prágában pénteken iszlámellenes tüntetésre is sor került, amelyen egykét felszólaló a nácizmushoz hasonlította az iszlámot. Jeruzsálem. Hét izraeli arabot vettek őrizetbe és helyeztek vád alá, amiért azok állítólag létrehozták az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista csoport első izraeli sejtjét-, és támadásokra készültek az országban - közölték a jeruzsálemi hatóságok. A Sin Bét belbiztonsági szolgálat szerint a sejt tagjai találkozóikon a dzsihádista ideológiát fejtegették, Molotov-koktélokat készítettek és bárányokon gyakorolták a lefejezést, amit embereken is végre akartak hajtani. A vád szerint fegyvereket is megpróbáltak beszerezni, és merényletet akartak elkövetni egy izraeli biztonsági tiszt ellen. Az illetőket még tavaly november és decemberben vették őrizetbe. Az igazságügyi minisztérium azt közölte, hogy a hét izraeli arabot hivatalosan illegális csoporthoz való tartozással, terrorizmus támogatásával és külföldi ügynökökkel való kapcsolatfelvétellel vádolják. A belbiztonsági szolgálat szerint mintegy 30 izraeli arab harcolhat jelenleg Szíriában az Iszlám Állam oldalán. Legkevesebb tíz fegyveres, köztük magas rangú vezetők halálát okozó légi csapásokat hajtott végre Izrael vasárnap Szíriában, a Golán-fennsík közelében a libanoni siíta Hezbollah katonai konvoja ellen. A halottak között van egy iráni tábornok, a konvojt vezető Abu ísza Abdesz-Szalím, a Hezbollah Szíriában harcoló egységeinek második legfontosabb parancsnoka, továbbá Dzsihád Mugníje, a Hezbollah 2008-ban egy damaszkuszi merényletben megölt ideológusának és katonai vezetőjének, Imád Mugní- jének a fia. Izraeli lapértesülések szerint Dzsihád Mugníjét három hónappal ezelőtt nevezték ki a Golán-fennsíkon, a szíriai-izraeli határ mentén harcoló Hezbollah-egységek parancsnokává. (MTI) Megint tüntetnek a muzulmánok Gázaváros/Teherán. Az Iszlám Állam terrorszervezetet és a január eleji párizsi merényleteket elkövető szélsőséges isz- lamistákat éltető felvonulást tartottak tegnap szalafisták (az iszlám jogrend alapján működő állam kiépítésére törekednek, és elutasítják a világi államot) a Gázai övezetben, a rivális Hamász palesztin szervezet biztonsági erőinek engedélyével. Eközben több százan tiltakoztak a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap ellen Teheránban, és francia zászlókat égettek tüntetők a Pakisztánnal határos kelet-afganisztáni Dzsalalabádban. A muzulmánok lakta országokban a Charlie Hebdo újabb, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrái ellen sorozatos tütakozások kezdődtek. (MTI) A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok tegnap reggel tüzérségi csapást mértek a Donyeck megyei Debalceve városára Elutasították az orosz béketervet MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok nem hagynak fel a civil célpontok támadásával: tegnap reggel tüzérségi csapást mértek a Donyeck megyei Debalceve városára, aminek következtében meghalt egy 12 éves fiú és az édesapja - közölte Vjacseszlav Abroszkin, a Donyeck megyei rendőrfőnök. A Donyeck és Lu- hanszk között fekvő várost júliusban foglalta vissza az ukrán hadsereg a szakadároktól. A korábban 45 ezres lakosú járási központból az ott lakók nagy része a harcok miatt elmenekült. Debalceve térsége egyike a kelet-ukrajnai harcok tűzfészkeinek, az ukrán erők által ellenőrzés alá vont rész ugyanis ék alakban nyúlik be a szakadárok területébe. Kiújultak a szakadárok támadásai a múlt hét végén a Donyeck és Debalceve közötti - szintén a frontvonal közelében, az ukrán erők ellenőrzése alatti területen fekvő - Horlivka település ellen is. A harcokban három civil halt meg, 17-en szenvedtek különböző súlyú sebesüléseket -jelentette a város polgármesteri hivatala. A szakadár támadások az ukrán erők állásai, valamint a Kijev ellenőrzése alatti térségben lévő települések ellen az ortodox karácsony és újév után, egy hete váltak a korábbiaknál jóval intenzívebbé. Nagyszabású ellentámadást indítottak az ukrán fegyveres erők a donyecki nemzetközi repülőteret ostromló oroszbarát szakadárok ellen, amelynek révén a légikikötő csaknem egész területét sikerült újra ellenőrzésük alá vonniuk - közölte Andrij Liszenko, a kelet- ukrajnai hadművelet parancsnokságának szóvivője. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők által végrehajtott művelet nem tekinthető a minszki tűzszüneti megállapodás megsértésének. A donyecki repülőtér a szemben álló feleket elválasztó vonal ukrán oldalán van. Petro Porosenko ukrán államfő elutasította a béketervet, amelyet Vlagyimir Putyin terjesztett elő a kelet-ukrajnai válság enyhítésére - közölte vasárnap Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov. A kérdéses béketervben Putyin azt terjesztette elő, hogy a Kelet-Ukraj- nában harcoló oroszbarát szakadárok és az ukrán biztonsági erők tegyék le a fegyvert, és vonják ki a nehézfegyverzetet a térségből. „Az utóbbi napokban Oroszország közvetítőként folyamatosan kísérleteket tett a konfliktus lecsillapítására. Ezek közül kiemelkedik az a csütörtökön Ukrajna elnökének küldött levél, amely konkrét tervet terjesztett elő a nehéztüzérség kivonására vonatkozóan” - mondta Peszkov. Kijevben utcai felvonulással fejezték ki együttérzésüket a kelet-ukrajnai terrorcselekmények, a Donyeck megyei Volnovaha településnél történt múlt heti busztragédia áldozataival és hozzátartozóikkal. A menetben részt vevők a Franciaországban történt terrorcselekményre utaló - Je suis Volnovakha (En Volnovaha vagyok) szövegű - plakátokat tartottak fel. (SITA/AP-felvétel)
