Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-20 / 15. szám, kedd
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 20. Az ellenzék már bemutatta nyugdíjterveit, ezen a héten a kormány is felfedi lapjait Rövidebb ideig, de többet Az ellenzéki nyugdíjkínálat már ismert Pozsony. Habár az ellenzék sem ítéli meg teljes mértékben egységesen a második nyugdíjpillér körüli problémákat, a megoldás tekintetében egyetértenek: liberalizálni kell a megtakarítás felhasználását. Ezzel szemben a kormány várhatóan a „jól bevált módszert”, a második pillér megnyitását, az ügyfelek visszacsábítá- sát választja majd. ÖSSZEFOGLALÓ „Sajnálom, hogy igazunk lett” - jelentette ki tegnap Bu- gár Béla, a második nyugdíjpillérből származó nyugdíjakkal kapcsolatban. A nyugdíjak kifizetéséről szóló törvényt ugyanis a Híd kivételével az ellenzék is megszavazta. „A második pillér tipikus példa a kormány, de sajnos az ellenzék egy részének dilettáns hozzáállására - jelentette ki a Híd elnöke. - Elég megnézni, hogy ki hogyan szavazott a parlamentben.” Ivan Švejna (Híd) szerint ők már tavaly tavasszal felhívták a figyelmet arra, hogy a nyugdíjak kifizetéséről szóló törvény csak az életbiztosítóknak lesz jó biznisz, a pénztártagoknak nem. Már akkor javasolták: a kormány tegye lehetővé a pénztártagoknak, hogy szabadabban használhassák fel a nyugdíjukat. Havi 38 helyett 78 euró A Híd most újra ezt fogja javasolni a parlamentben. Svejna egy konkrét példán illusztrálta, hogy ez mennyivel előnyösebb lenne a pénztártagoknak. ,A legjobb ajánlat 38,29 euró volt 9347 euró megtakarítás alapján, ami azt jelenti, hogy az ügyfél 244,11 hónap, vagyis 20 év négy hónap alatt kapná meg a megtakarítását, vagyis 82 éves korában, ha 62 évesen ment nyugdíjba” - magyarázta Švejna. Szerinte ilyen viszonylag kis összeg esetében - a nyugdíj- pénztári rész ugyanis mintegy 6,3%-át tenné ki nyugdíjának jobban jár, ha például 10 évre elosztva havonta venné fel az összeget. Ebben az esetben havi 78 eurót kapna azt állami nyugdíja mellé, igaz, tíz év elteltével már csak az állami járadék járna neki, amely most, a kiszámításkor mintegy560 euró lenne. Ľudovít Kaník (SDKÚ) is hasonlóan javaslatot mutatott be. Ő egy átmeneti időszakra tenné lehetővé, hogy a pénztártagok szabadon használhassák fel megtakarításukat, az állam ne kötelezze őket életjáradék megvásárlására. Újabb nyitás Egyre valószínűbb, hogy a (Gabriel Kuchta illusztrációs felvétele) Smer a második nyugdíjpillér újabb megnyitásán gondolkodik. Habár az előző kísérletek nem hozták meg a kívánt eredményt, néhány százezer embert sikerült csak visszacsábítani az egypilléres állami rendszerbe, az utóbbi napokban nyilvánosságot látott adatok alapján valószínű, hogy most sikeresebb kampányt tudnának folytatni. Švejna szerint éppen azt kellene megakadályozni, hogy a tavaly, rosszul elfogadott kifizetési törvény „segítségével” a Smer ne tehesse teljesen tönkre a második nyugdíjpillért, (lpj, TASR) Orbán, Tusk és Sobotka is rátette a kezét Bedöntött pillérek és szomszédos trükközések ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem csak Szlovákiában került veszélybe az elmúlt években a második nyugdíjpillér. A többi V4-es országban is bevezették a nyugdíj- pénztári rendszert, ám az elmúlt években gyakorlatilag mindenütt hozzányúltak. Érdekes módon a legkevésbé Szlovákiában sínylette meg a rendszer a politikusok közbelépéseit. A legismertebb talán a magyarországi eset. Miután a második Orbán-kormány felállása után az unió nem engedte elszállni a magyar költségvetést, a kabinet a magánnyugdíjrendszer államosítása mellett döntött. 2010 őszén teljesen eltüntette a rendszert - az addigi megtakarításokat államosította (ezekből jórészt a magas államadósságot csökkentették, visszaváltva a nyugdíjpénztárak által vásárolt magyar államkötvényeket), az ügyfelek pedig visszatértek az állami, felosztó-kirovó rendszerbe. A döntés 3 millió leendő nyugdíjast érintett, a pénztárak vagyona 2700 milliárd forint volt, ami a magyar GDP 10 százalékának felelt meg. Lengyelországban 2013 őszén nyúltak a nyugdíjalapokhoz. A cél itt is pénzpolitikai jellegű volt: a lengyel államadósság vészesen közelített a 60 százalékos adósságplafonhoz, a Tusk-kormány pedig az egyszerűbb utat választotta: államosította a pénztárak kötvényeit. Ezzel egy csapásra a 8 százalékponttal csökkentette a GDP-arányosan meghatározott államadósságot. A nyugdíjpénztártagok követeléseit pedig az állami I. pillér vette át. Csehországban viszonylag későn, csak a Nečas-kormány vezette be, 2013 januári hatállyal. A jobboldali kabinet nem sokkal később megbukott, az őt váltó baloldali Sobotka-kor- mány pedig tavaly novemberben elhatározta a második pillér bedöntését. A döntés 2016. január 1-vel lép hatályba. A cseh rendszer iránt - a jövőjével kapcsolatos politikai kérdőjelek miatt is - gyér érdeklődés volt, csak alig több mint 80 ezer személy lépett be a rendszerbe, holott a Nečas-kormány félmillió taggal számolt eredetileg. (MSz) Tusk lengyel kormányfőként csengetett a 2. pillérnek (SITA/A P-felvétel) A második pillér újranyitása a legvalószínűbb forgatókönyv, ám azt sem lehet teljesen kizárni, hogy Ficóék államosítják a magánnyugdíjpénztárakat Rendszervariációk: hogyan változhat a második nyugdíjpillér ÖSSZEFOGLALÓ A kormány két hét alatt akarja megreformálni azt, ami már több mint tíz éve működik, és aminek alapos elemzésére lett volna elég idő. Az átalakítás irányát még nem árulta el Robert Fico, csak annyit mondott, hogy „határozott megoldást” terveznek. Milyen lehetőségek képzelhetők el? Államosít, mint Orbán Habár ez a legkevésbé valószínű forgatókönyv, az is elképzelhető, hogy a kormány megszünteti a második nyugdíjpillért, vagyis a megtakarításokat kisajátítja, beöntve a közös kasszába. Ez ugyan nagyon csábító megoldás, hiszen a 6,4 milliárd eurós vagyon hatalmas még az állami költségvetéshez képest is, amelynek például a kiadási oldala 2015-ben 16,637 milliárd euró. Vagyis a nyugdíjpénztárakban kezelt vagyon több mint harmadával „megdobná” az elkölthető összeget. így könnyű lenne kiegyenlített költségvetést összeollózni, csökkenteni lehetne az eladósodottság mértékét is, ami 55 százalék körül mozog GDP-arányosan. A terv hátulütője, hogy nagyon sok embert magára haragítana a kormány a megtakarításuk elvételével, ami egy évvel a választások előtt nem biztos, hogy kifizetődő. Gazdasági szakemberek szerint ez lenne a legrosszabb megoldás, mivel a hatalmas pénzösszeg további osztogatásra ösztönözné a már eddig sem túl visszafogott Fico- kormányt. Az államadósság csökkentése is megkérdőjelezhető, elég, ha a csak a magánnyugdíjakat államosító Orbán Viktor kormányára gondolunk, amelynek az államosított 2700 milliárd forintnyi vagyonból sem sikerült lényegesen csökkentenie Magyarország eladósodottságát. Újra megnyitja a második pillért Ez az egyik legvalószínűbb megoldás, Robert Ficónak már van vele tapasztalata, többször is lehetővé tette, hogy a pénztártagok egy része visszatérjen a teljesen állami nyugdíjrendszerbe. Ez eddig önkéntes alapon működött, kérdés, hogy bevezetnek-e bizonyos kritériumokat - például kereset nagysága, megtakarított összeg stb. - amit teljesítenie kell azoknak, akik maradni akarnak. Ezt a milyen a végzettsége, melyik régióban él és természetesen azt, hogy mekkora a megtakarításának az összege. Bizonyos paraméterek szigorúbb szabályozásával a biztosítók kényeiknek lennének magasabb nyugdíjat fizetni, kérdés, hogy ebben az esetben vállalnák-e a járadékfizetést, vagy inkább kihátrálnának erről a piacról. A kormány szigoríthatja a biztosítók ellenőrzését is a vonatkozó törvények segítségével. Akifizetés liberalizálása Richter és Fico. Mit találnak ki? megoldást valószínűsíti az is, hogy Ján Richter szociális ügyi miniszter a napokban újra kijelentette, hogy szerinte a mintegy 1,45 millió pénztártag egyötödének, alig 300 ezer embernek éri meg a második pillérben spórolni. Fizessen a Szociális Biztosító A Szociális Biztosítónak is lehetővé teszik, hogy fizesse a nyugdíjakat a második pillérben megtakarított összeg alapján. A biztosítónak törvény határozná meg, hogy mekkora járadékot fizethetne a megtakarítás összegének megfelelően. Ezzel konkurenciát teremtenének a járadékfizetésre jelentkező életbiztosítóknak, egyfajta minimális nyugdíjat szabhatnának meg, aminél a biztosítóknak többet kellene ígérniük. Ez azonban az első és a második pillér kockázatos kombinációja (Gabriel Kuchta felvétele) lenne, egy ilyen szolgáltatás nyújtására nincs szakmailag felkészülve a biztosító. Szigorúbb feltételek A problémát jelenleg a járadékok viszonylag alacsony összege jelenti, amelyet az életbiztosítók biztosítási számítások alapján határoznak meg. Figyelembe veszik, hogy mekkora a várható nyugdíjas életkorának statisztikai hossza, Ez sem túlságosan valószínű megoldás, pedig ez lenne az egyik legegyszerűbb alternatíva. A kormány lehetővé tenné, hogy a pénztártagok részletekben hozzájuthassanak a megtakarított összeghez, vagyis nem életjáradékot vásárolnának, hanem felosztanák részletekre a megtakarításukat. Egy 10 ezer eurós megtakarítást például tíz évre felosztva, akár évente 1000 eurónként vagy havonta 83 eurónként is felvehetnének, a maradék tovább kamatozna a nyugdíjpénztárban, és örökölhető is lenne. Ha az összeg elfogyott, csak az állami nyugdíjat kapnák. A Smer ezt a megoldást szinte elképzelhetetlennek tartja. (lpj)
