Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-19 / 14. szám, hétfő
10 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2015. januar 19. www.ujszo.com Az elhízottak többsége nem marad tartósan egészséges Ez derült ki brit kardiológusok hosszú távú kutatásából. A londoni University College kutatói 2521, 39-62 éves nőt és férfit követtek húsz éven át. Rendszeresen mérték a testtömeg-indexüket, a koleszterin- és vércukorszintjüket, az inzulinrezisztenciájukat és a vérnyomásukat. Jó egészségi állapotú elhízottnak azt nevezték a kutatók, akinél a metabolikus szindróma nevű anyagcserezavarok - köztük a cukorbetegség - egyetlen kockázati tényezője sem mutatható ki. A vizsgálatban részt vevő „egészséges elhízottak” több mint 51 százalékának romlott az állapota húsz év alatt, miközben csak 11 százalékuk veszített a testsúlyából és vált egészségesebbé. A maradék 38 százalék elhízott és egészséges maradt a tanulmány húsz éve alatt. Joshua Bell, a tanulmány egyik vezető szerzője elmondta: az volt a feltevés, hogy az egészséges elhízottak tartósan megőrzik jó egészségi állapotukat, ám ez nem bizonyult igaznak: többségük mutatói hosszú távon romlottak. A 2521 résztvevő közül a vizsgálat kezdetekor 181-en voltak elhízottak, közülük 66 tartozott az egészséges elhízott kategóriába. Öt évvel később az utóbbiak 32 százalékának romlottak az eredményei. Tíz évvel a vizsgálat kezdete után az akkor egészséges elhízottak 41 százaléka, húsz év után 51 százaléka nem volt egészségesnek tekinthető. „Az egészséges elhízottak esetében nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázata, mint a normális testsúlyú, egészséges embereknél” - következtetett Bell. Az amerikai járványügyi központ (CDC) adatai alapján az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 35,7 százaléka volt elhízott 2010Ezért buknak el az újévi fogyókúrás fogadalmak: Nagy terhet ró a nyakcsigolyákra az ember függőleges testtartása, mivel nemcsak a fej súlyát (amely körülbelül akkora, mint egy bowling-golyóé) kell megtartaniuk, hanem részt vesznek a fej és a vállak mozgatásában is. A Í gy nem meglepő, hogy ez a testrész túlzott megterhelés esetén felmondja a szolgálatot. Meghűlés vagy egyetlen rosszul sikerült mozdulat elég lehet a nyaki fájdalmak vagy nyakferdülés kialakulásához. » Az izmok oly mértékben is összehúzódhatnak, hogy a fej oldalra mozdítása lehetetlenné válik... Alapos kivizsgálást igényel a nyaki merevség » Hogyan előzhetjük meg? Huzamosabb ideig tartó ülő vagy álló testhelyzet esetén a nyak izomzatúnak rendszeres mozgatásával megelőzhető a merevség: • Végezzen karkörzéseket! Húzza fel, majd hagyja leesni vállait! Hajtsa a fejét lassan balra, majd jobbra, aztán előre, végül hátra! • Könnyű sál viselésével óvja a nyakát a huzattól és a nedves, hideg levegőtől! • Ügyeljen a szabályos testtartásra és az ülés helyes módjára! • A relaxációs gyakorlatok (pl. jóga, autogén tréning) szintén hozzájárulnak az izmok ellazí- tásához. • Természetes gyógymódok: igyon fájdalomcsillapító teát, amely fűzfakéregből és bodzavirágból készül! • Fordítson gondot arra, hogy nyaka legyen alátámasztva alvás közben! Léteznek olyan speciális párnák és fejtámaszok, melyek segítik a nyak izmainak pihenését. • A meleg segíti az izmok ellazulását, csökkenti a fájdalmat. Alkalmazzon meleg lenmaglisztes borogatást vagy szénavirággal, illetve erdei fenyő kivonatával készített meleg fürdőt! • Gyakran az is elegendő a fájdalom csökkentéséhez, hogy pihen, és megtámasztja a fejét, mert így a nyakcsigolyák terhelése csökken. • A nyak és a váll masszírozásával (amit végezhet rokon vagy barát is) enyhíthető a fájdalom. Gyakran azonban csak fizikoterápiás szakember által nyújtott kezelés bizonyul hatásosnak. • Erős fájdalom esetén vegyen be fájdalomcsillapítót, vagy nyugtató hatású krémmel kenje be az érzékeny területet! Jellemző tünetei Nyaki fájdalmak esetén az izmok mereven összehúzódnak. A fej mozgatása fájdalommal jár, és bizonyos esetekben a fájdalom kisugárzik a hátba és a karba is. Az izmok oly mértékben is összehúzódhatnak, hogy a fej oldalra mozdítása lehetetlenné válik (nyakferdülés). Mi válthatja ki? Az esetek többségében a nyaki fájdalmakat okozó izom-összehúzódást az ülés vagy alvás közben felvett helytelen testtartás, esetleg egy erős huzat idézi elő. A nyakcsigolyák betegsége vagy a váll bántalmai (pl. porckorong-károsodás vagy ízületi kopás) szintén előidézhetnek nyakferdülést. A heveny nyakmerevség legrettegettebb oka az agyhártyagyulladás. Mit tehet az orvos? Az izmok merevségével járó nyaki fájdalom esetén az orvos alapos kivizsgálásokat végez egy esedeges súlyos betegség kizárására. Elrendelhet masszázst, tornagyakorlatokat vagy egyéb fizikoterápiás gyógymódot. Erős fajdalom esetén szükség lehet érzéstelenítésre vagy - átmenetileg - nyakmerevítő viselésére. Esetleges szövődmények Az egyszerű izom-összehúzódással járó nyakferdülés általában jóindulatú. Az agyhártyagyulladás keretében kialakuló nyakmerevség azonban veszélyes, esetenként végzetes kór ismertetőjele. (hazipatika) HATÁSÁRA AZ EREK ÖSSZEHÚZÓDNAK, A LÉGZÉSÜNK ÉS SZÍVVERÉSÜNK GYORSABBÁ VÁLIK, VÉRNYOMÁSUNK PEDIG MEGEMELKEDHET A megfelelő étrend kiválasztása hormonális, genetikai és pszichológiai tényezőkre vezethető vissza, s mindegyik tényező lényeges szerepet játszik a táplálkozásban - derül ki egy friss kutatásból, amely a „zabálók”, a „folyton sóvárgók” és az „érzelmi evők” kategóriáinak valamelyikébe osztotta a résztvevőket. Miért jó a jeges fürdő? Az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy nincs olyan étrend, amely mindenki számára tökéletes volna. A megfelelő táplálkozás egyéni jellemzőkön múlik, azok határozzák meg az étellel való viszonyt, illetve ezzel együtt azt is, hogy van-e hajlamunk túl sokat enni. A szakértők beazonosították a „zabálók” csoportját, akik azért esznek, mert sosem érzik magukat jóllakottnak, a „folyton sóvár- gókét”, akik állandóan az evésre gondolnak, továbbá az „érzelmi evőkét”, akik bajban nyúlnak a kekszes dobozért. A munkálatokat Susan Jebb professzor, az Oxfordi Egyetem professzora, valamint Dr. Giles Yeo, a Cambridge-i Egyetem genetikusa irányította. Bebizonyosodott, hogy mindegyik csoport másként reagál a különböző diétákra. Az elméletet összesen 75 főn tesztelték három hónapon keresztül 2013 nyarán. Az eredményeket háromrészes televíziós műsorban mutatták be az elmúlt napokban a BBC2 csatornán. A műsorvezető Chris van Tulleken hozzátette, hogy a zabálók szervezete nem termel elegendő GLP1 hormont, amely jelezné az agynak a jóllakottságot. „Aki a svédasztalnál sem jut el a teltségérzetig, jó esély- lyel ebbe a csoportba tartozik. A kategóriák mellett tisztában vagyunk azzal is, hogy sokaknál genetikailag magasabb az elhízás kockázata. Ez azonban nem egy génen múlik. Akiknek sok van belőle, általában folyton sóvárgók lesznek” - összegezte van Tulleken, aki hozzátette, hogy az érzelmi evők pedig gyógyszerként tekintenek az ételre, (informed) Van, aki szerint a jeges vízben való mártózásnak pozitív egészségügyi hatásai is vannak. Lássuk, milyenek! Télen rengeteg országban szokás megmártózni a jeges vízben akár csak szórakozásból, akár azért, hogy szerencsésebbek, boldogabbak legyenek az új évben. A jeges vízbe merülést sok helyen forró fürdő vagy szaunázás előzi meg, amely csak még jobban felerősíti a hideg vízre adott reakciót. Szervezetünk a nagyjából húsz fokos vizet már hidegnek érzékeli, ezért ha jeges vízbe ugrunk (mely nagyjából 4-5 fokos), testünket sokk éri. Hatására az erek azonnal összehúzódnak, a légzésünk gyorsabbá válik (ezért láthatjuk, hogy a hideg vízben fürdőzők kapkodják a levegőt), szívverésünk is szaporább lesz, vérnyomásunk pedig megemelkedhet. Ez pedig jót tehet a keringésünknek, energikusabbá, élénkebbé válhatunk tőle. Szebb lesz a bőrünk, és csökkenhet a reumás fájdalom is. Egy finn kutatás szerint az asztmás tünetek is csökkennek, és a hideg vízben fürdőzőknél ritkábbak a felső légúti fertőzések is. Emellett jelentősen javul a hangulatuk, nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak lesznek. A jeges fürdőnek természetesen veszélyei is vannak, ezért soha ne vágjunk bele egyedül vagy úgy, hogy nem készülünk fel rá eléggé. Bár a szervezetünk viszonylag hosszú ideig képes megőrizni a maghőmérsékletét (vagyis a belső szerveket „melegen” tartja, hogy el tudják látni a feladatukat), így egy néhány % perces fürdő során nem fagyunk I meg, de a végtagok jelentősen kihűlhetnek. A szaporább lélegzetvétel hatására megváltozik a szén-dioxid anyagcseréje, emiatt a vérben csökken a kalcium szintje, és így az izmaink sem tudnak megfelelően működni és elgyengülnek, emiatt nehezebben lesz koordinálható a mozgásunk. A szívbetegeknek, a magas vérnyomástól szenvedőknek nem javasolt a jeges fürdő. Mit tehet az, aki szívesen kipróbálná a hideg vizes fürdőt, ám nincs lehetősége arra, hogy megmártózzon egy jeges tóban? A váltott vizes zuhannyal hasonló hatást érhetünk el a saját otthonunk kényelmében! (medipress)
