Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-03 / 2. szám, szombat
o N <jr> ? r Igazság, hazugságok, Diana 13. oldal 2015. január 3., szombat, 9. évfolyam, 1. szám T Raúl Castro. A kubaiak többsége úgy látja, hogy Kuba és az USA közeledése a volt elnök, Fidel Castro hozzájárulásával történt, mivel Raúl soha nem tudott teljesen az egykori karizmatikus vezető helyébe lépni. „Fidel pótolhatatlan, minden fontos döntés előtt egyeztetünk vele" - erősítette meg korábban maga Raúl Castro is, aki beszédeiben számos alkalommal idézi bátyja szavait. ▲ Egy havannai iskolában ünnepük Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök bejelentését, hogy helyreállítják az 1961-ben megszakított diplomáciai kapcsolatokat és enyhítenek a kétoldalú gazdasági és utazási korlátozásokon (Fotók: sita/ap, tasr/ap) ▲ Ki tudja, miről beszélgetnek? A politikai helyzetről vagy az aznapi ebédről? Alakuljon jól minden, és legyen béke! Meghatotta, örömmel és reménnyel töltötte el a kubaiak nagy részét az a történelmi lépés, hogy kormányuk és az Egyesült Államok vezetése öt évtizedes mosolyszünet után a kétoldalú kapcsolatok normális mederbe terelése mellett döntött. indig reménykedtem (...), sok kubai él odaát (az Egyesült Államokban,) és úgy hiszem, ez jó lesz mindkét ország számára. Elég már a sok képmutatásból és háborúskodásból, egyesülni kell, előre kell lépni, fejlődni kell és gyarapodni - mondta a 36 éves Jesús Dalmau a karibi szigetországban „a kubai nép győzelmeként” értékelt fejleménnyel kapcsolatban. A 41 éves Roberto épp Havanna történelmi belvárosában sétált, amikor megtudta, mi történt. Az emberek az utcára tódultak és kiáltoztak, az örömhírre pedig még a harangokat is megkongatták. .Alakuljon jól minden, és legyen béke!” - hangoztatta kívánságait, ugyanakkor nem mondott véleményt arról, szerinte hoz-e majd változást életében Kuba és az Egyesült Államok december 17-ei döntése az 1961-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. A kubai médiumok több ízben is megszakították adásukat, hogy beharangozzák Raúl Castro kubai elnök bejelentését a Washingtonhoz fűződő viszonyról. Miközben a helyi sajtó a vezető közleményéig eltelt időben nem közölt információkat a megszólalás miértjéről, a szigetországon kívül már szivárogtak ki részletek a Havanna és Washington között hónapok óta tartó titkos közeledésről. ,Az osztályban voltunk, és szünetet tartottunk, hogy meghallgassuk a (Castro-)beszédet. A túloldalon (az Egyesült Államokban) élő barátaim korábban már felhívtak, és mondták nekem, hogy helyreállnak a kétoldalú (amerikai-kubai) kapcsolatok, ugyanakkor minderről hiába meséltem osztálytársaimnak, nem hittek nekem” - magyarázta az EFE spanyol hírügynökségnek Pablo, a kubai művészeti egyetem 22 éves diákja. A legtöbb kubai részéről tehát igen nagy várakozás előzte meg Raúl Castro szavait, aki katonai egyenruhában, íróasztalnál ülve olvasta fel közleményét az új kétoldalú helyzetről és Kuba döntéséről, hogy szabadon enged amerikai őrizeteseket: Alan Gross segélymunkást és egy nem megnevezett kubai származású amerikai kémet. Cserébe Washington a hazájukban hősként tisztelt „kubai ötök” utolsó három tagját engedte el, akiket kémkedés miatt 1998 óta tartott fogva. Ügyük az utóbbi években megmozgatta a kubai társadalmat, és szabadon engedésük hírére többen elérzékenyültek. „Éppen orvosi vizsgálaton voltam, amikor mondták nekünk, hogy átmehetünk a kórház színháztermébe, ha szeretnénk látni a tévében Raúl Castrót. Volt, aki sírt, amikor értesült a hősök sorsáról” - mondta az 52 éves Elsa Barrios a kiszabadult kémekre utalva. „Nehéz szavakkal leírni, mit is érzünk” - mondta az állami televíziónak Mariela Castro, az államfő lánya, aki maga is képviselő. Másokra nem volt ekkora hatással a Castro-beszéd, mivel szerintük már várható volt, hogy a két ország előbb-utóbb rátér erre az útra. „Tisztában vagyunk vele, hogy ahogy a technika és a tudomány fejlődik, a politikusoknak is fejlődniük kell, ez náluk sincs másképp” - fogalmazott a 68 éves Chachito, aki az idegenforgalomban dolgozik. A fejleménytől többen nagy áttörést remélnek, nevezetesen az 1959-ben kezdődött kubai forradalom utáni gazdasági szankciók végét. „Ideális lenne a korlátozások megszüntetése” - mondta az 52 éves Luis Alvarez a havannai amerikai érdekképviselet előtt, amelyet Barack Obama ígérete szerint a következő hónapokban hivatalos nagykövetséggé minősítenek fel. A 34 éves Milagros Díaz szerint a Washington és Havanna közti viszony rendeződése szebb jövővel kecsegteti a kubaiakat. „Nekünk már tényleg szükségünk volt egy ilyen lépésre, mert a helyzet rossz és az emberek nagyon csüggedtek” - hangsúlyozta. Castro beszédében az 1962 óta érvényben lévő kereskedelmi embargó beszüntetésére szólította fel Washingtont, mint mondta, a tilalom „hatalmas emberi és gazdasági károkat okozott”. A 62 éves Ramón Roman abban bízik, hogy ezentúl több turista látogat majd Kubába. „Az hatalmas gazdasági injekció lenne” - mondta. Victoria Serrano laboráns abban reménykedik, hogy az amerikai-kubai viszony felmelegedése révén új termékek, mindenekelőtt élelmiszerek áramlanak be az országba. Mint mondta, manapság már a hagymavásárlás is luxusnak számít Kubában. Vannak azonban olyanok is, akik kritikával illették a történelmi fordulópontként értékelt amerikai és kubai bejelentést. Yoani Sánchez ismert kubai ellenzéki blogger szerint a fejleménynek ára van, Castro ugyanis ezzel biztosította kormánya számára a továbbmara- dást. Néhány külföldön élő kubai elégededenségének adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya előzőleg nem konzultált velük a történelmi lépésről. Guillermo Farinas, a kubai ellenzék egyik közismert képviselője „árulásnak” nevezte Obama lépését, szerinte az amerikai elnök korábban azt ígérte nekik, hogy bevonja őket is a két ország közötti kapcsolatok felülvizsgálatába. Az amerikai elnök egyébként tavaly novemberi miami látogatása során vette fel először közvetlenül a kapcsolatot a kubai ellenzék képviselőivel, és Farinas a találkozót akkor történelminek nevezte. Az óvatosabbak szerint ki kell várni, mi lesz ennek az egésznek a vége. „Ez így nem elég, mivel nem szünteti meg az embargót - vélekedett a 28 éves Pedro Durán a bejelentésekkel kapcsolatban. - Meglátjuk, hogy ez az egész igaz-e, és nem olyan lesz-e, mint ami jellemző minden másra itthon: egy lépés előre, három vissza. Azok után, hogy ötven éve úgy élünk, ahogy, nem hiszem, hogy majd most hirtelen bármi is megváltozna” - tette hozzá. (MTI) ▲ Fiatalok a havannai tengerparton. Eddig azt hitték, ha boldogulni akarnak, el kell hagyniuk a szigetországot. Most bizakodni kezdtek.
