Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-15 / 11. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 15. Kultúra 9 Több ígéretes televíziós széria is felbukkant, amelyek kivívhatják maguknak a kultikus jelzőt A sorozattermés színe-java Gotham - egy új sorozat a képregény-adaptációk hullámából A sebész - Clive Owen olyan, mint Dr. House a 20. század elején A héten 72. alkalommal osztották ki a Golden Globe díjakat; a Hollywoodban akkreditált külföldi újságírók szövetsége a mozi csillagai mellett a tévé sztárjait is díjazta. A legjobb sorozat dráma kategóriában a The Affair lett, a legjobb vígjátéksorozat a Transparent, a legjobb minisorozat pedig a Fargo. MÉSZÁROS GYÖRGY A díjkiosztó alkalmából a 2014-es év sorozatterméséből szemezgetünk, kiemelve a legérdekesebb trendeket. Az elmúlt években Hollywood csúcsra pörgette a képregény-adaptációkat, és ez a hullám mára a tévésorozatokat is elérte. A folyamat A SHIELD ügynökei, a The Walking Dead és a Zöld íjász című szériákkal kezdődött, ezekhez csatlakozott tavaly a Gotham, a Flash és a Constantin, mindhárom a DC égisze alatt. Közülük a legizgalmasabb projekt kétségkívül a Gotham, amely Batman szülővárosát helyezi a középpontba. A DC csavart egyet a történeten: a sorozat Bruce Wayne szüleinek halálával kezdődik, de a fiú csupán epizódszereplőként jelenik meg, a sorozat ugyanis az újonc rendőr, James Gordon nyomozásaira fókuszál. Nyomon követhetjük, ahogy Gotham városa elmerül a bűnben és a mocsokban, és olyan mélyre süllyed, hogy már csak Batman tehet igazságot. 2014 leghangosabb sikerét kétségkívül A törvény nevében (True Detective) aratta. A Nie Pizzolatto írása alapján készült sorozatban Woody Harrelson és Matthew McConaughey egy nyomozópárost alakít, akik 17 éven keresztül vizsgálódnak egy rituálisan gyilkoló sorozatgyilkos ügyében. Mégsem a nyomozáson van a fő hangsúly, sokkal inkább azon, hogyan élik meg ezt a 17 évet a főszereplők. A karakterközpontúsága mellett a sorozat a szimbólumrendszere és az el nem varrt szállak miatt marad emlékezetes. Számtalan elmélet és teória terjeng a neten arról, hogy a film egyes képi elemeivel mit akartak sugallni a készítők, vagy arról, hogy ki is a gyilkos valójában. A True Detective mellett több olyan szériát is láthattunk, amely komoly minőséget képvisel, a stáblistákon pedig igazán nagy nevek tűntek fel. A sebész (The Knick) című sorozatot Steven Soderbergh rendezte, főszereplőnek pedig sikerült megnyerni az Oscar-jelöléssel is büszkélkedő Clive Owent. A központi figura az általa megformált Dr. John Thackery, aki sok hasonlóságot mutat az iko- nikus Dr. House karakterével: öntelt, arrogáns, istenkomplexusa van, nem mellesleg drogfüggő, ennek ellenére azonban az egyik legjobb a szakmájában, és megszállottan próbál új lehetőségekkel élni az orvostudomány terén. A sorozat a 20. század elején játszódik, így Dr. Thackerynek minden lehetősége meg is van erre, láthatjuk például az első röntgengép megjelenését. A szereplők mellett Soderbergh a hangulatteremtésre és naturalisztikus ábrázolásmódra helyezte a hangsúlyt. A korábrázolás is dicséretes, a díszletek, a kellékek, a ruhák mind visszaadják az 1900- as évek elejénekhangulatát. A Fargo egy hófehér tájakon játszódó koromfekete, abszurd humorral megfűszerezett bűnügyi történet. Ugyanezzel a címmel 1996-ban a Coen testvérek készítettek egy filmet, amelynek hangulatát, eszmeiségét viszi tovább a sorozat - de csupán ez a közös a két műben. A Fargo főbb szerepeiben is mozisztárok brillíroznak: Martin Freemannek és Billy Bob Thorn- tonnak elvitathatatlan érdemei vannak a sorozat sikerében. Már a széria elején kiderül, ki jó és ki gonosz, így nem a nyomozáson van a hangsúly, hanem a karakterek és azok egymáshoz viszonyulása áll a fókuszban. Persze a rejtélyek hiánya nem azt jelenti, hogyne lenne fordulatos a sorozat, a szereplők sorsa nem egyszer meglepő módon alakul. Bár rétegsorozatról van szó, jön a második évad, új szereplőkkel, új történettel. A The Affair bűnügyi keretbe ágyazott romantikus karakterdráma - megspékelve egy kettős narratívával. Noah családjával - feleségével és gyerekeivel - három hónapos nyaralásra utazik. A kiruccanás során beleszeret Alisonba, a helyi pincérnőbe. Az ő történetüket meséli el két szempontból is a sorozat, az egyikben Noah emlékszik vissza az eseményekre, a másikban pedig Alison. Jeffrey Reiner rendező a lehető legtöbbet hozza ki a kettős nézőpontból. Ügyesen játszik azzal, ahogy bemutatja, a szereplők miként ferdítik el a múlt dolgait. Vagy azért, mert rosszul emlékeznek ugyanazokra az eseményekre, vagy azért, hogy önmagukat pozitívabb fényben tüntessék fel. A Kártyavár (House of Cards) ízig-vérig politikai thriller, zseniális színészekkel, remekül megkomponált politikai csatározásokkal, és a negyedik fal ledöntésével. Kevin Spacey karaktere, Frank Underwood ugyanis nem egyszer konkrétan a nézőhöz szól, sokatmondóan pillant ránk... A történet 2013 elején kezdődik, a frissen megválasztott amerikai elnök beiktatásakor. Underwood frakcióvezető nagy szerepet vállalt az elnök hatalomra juttatásában, ezért joggal reménykedik, hogy kinevezik külügyminiszternek, ám ez nem történik meg. Ezért bosszút esküszik, és magához ragadja a kezdeményezést. Amit Underwood az első évadban elkezdett, a másodikban is folytatja, még kegyetlenebb módon. Ha volt is némi naiv reményünk azzal kapcsolatban, hogy pozitív irányba mozdul el a karakter, ebből mára semmi sem maradt. Spacey viszont örülhet: neki vasárnap Aranyglóbuszt hozott a tökéletes manipulátor szerepe. És ha már a második évadoknál tartunk, ne feledkezzünk meg a Hannibálról sem: Bryan Fuller hipnotikus forgatókönyve, Hugh Dancy és Mads Mik- kelsen zseniális játéka, James Hawkinson és Karim Hussain csodálatos operatőri munkája pótolhatatlan eleme az utóbbi évek leggyomorforgatóbb és egyben leglenyűgözőbb, krimibe oltott kamaradrámájának. A pozsonyi Film Europe és Mladosť moziban svéd, dán, norvég és finn filmekből lathato válogatás SCANDI - északi filmek fesztiválja AJÁNLÓ Pozsony. Tegnap a Film Europe moziban Roy Andersson A léten merengő, faágon ülő galamb című filmjével megnyitották a SCANDI filmszemlét, vagyis az északi filmek fesztiválját. A svéd rendező Velencében Aranyoroszlánnal díjazott, szürreális jegyeket viselő munkája egy három részből álló sorozat befejező darabja. A záró film is - akárcsak a trilógia előző két epizódja - azt a kérdést járja körbe, hogy mit jelent embernek lenni. A Film Europe moziban vasárnapig, a Mladosťban pedig vasárnaptól jövő keddig látható válogatás a svéd, a dán, a norvég, a finn és az izlandi filmtermés legjavából. Új és régebbi alkotások egyaránt szerepelnek a programban. Elgondolkodtató film Dome Karukoski Oroszlánszív című finn-svéd drámája, amely egy szkinhed csoportosulás vezetőjének magatartásáról szól. A rasszista férfi beleszeret egy pincérnőbe. A nőről később kiderül, van egy fia, aki afrikai apától származik. A horror- és akciófilmek kedvelői igazi különlegességet kapnakanorvégTommyWirko- lától. A rendező Náci zombik című mozijának második részében is alvadt vérrel és rothadó zombihússal pakolja tele a hófödte békés norvég fjordokat, ahova hét fiatal orvostanhallgató indul húsvéti vakációra. Fekete komédiát is kínál a SCANDI: Hans Petter Moland Az eltűnés sorrendjében című norvég-svéd-dán opusát. A film főhőse egy példás magatartásé hómunkás. A férfi békés családi életét megzavarja, hogy fia drogtúladagolás következtében meghal. Áz apa nem akarja elhinni, hogy gyermeke drogot fogyasztott, ezért magán- nyomozásba kezd, és konfliktusba keveredik az alvilággal. Az izgalmas, fagyos északi thriller sem hiányzik a kínálatból. A norvég Erik Skjoldbjarg Halálos mélység című munkája mélytengeri búvárokról szól, akik feladatul kapják, hogy elérjék az Északi-tenger mélyén újonnan felfedezett olajkészleteket. A feltárásban érdekes fordulatot hoz egy titokzatos haláleset, (tébé) RÖVIDEN Mikszáth születése napján Szklabonya. Mikszáth Kálmán születésének 168. évfordulójára emlékezik a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Csemadok holnap 15 órától Szklabonyán, a legnagyobb palóc szülőfalujában, a Mikszáth Kálmán Emlékházban. A koszorúzáson ünnepi beszédet mond Szászi Zoltán költő, író. (ú) Lipcsey György kiállítása Dunaszerdahely. Holnap 17 órakor nyitják meg Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész Csend-Élet című kiállítását a Kortárs Magyar Galériában. A kiállítást Lóska Lajos művészettörténész nyitja meg. Lipcsey György világféltésből születő, mélyen emberi alkotásai tömbökből és szögekben csúcsosodó geometrikus alakzatokból épülnek fel. A formákból és a különféle anyagokból olyan szerkezeteket komponál a művész, amelyek-jelként- morális és etikai kérdésekre mutatnak rá. A puhább és keményebb anyag a közeget szimbolizálja, amelyben élünk, a hegyes formák pedig a ránk leselkedő veszélyekre utalnak. A kompozíciók tömbszerű törzse a rendet, az abból ágazva kinyúló vagy az abba befelé irányuló alakzatok a kisiklott viszonyokat sejtetik. A kiállítás február 6-ig tekinthető meg a Vermes-villában, (tébé) PENGE A jövő kopogtat Talán nem is indíthatnánk másképp: harminc év telt el a kultikus Neurománc és az új regény, A periféria megjelenése között. Az 1984-es könyvet máig a cyberpunk alapművének tekintik. Az elmúlt három évtizedben William Gibson egy novel- láskötetet, egy önéletrajzi emlékverset, egy esszé- és cikkgyűjteményt, valamint három trilógiát tett le az asztalra. Utolsó trilógiája lazábban kötődik a sci-fi műfajához, sokan a 9/11-es terrortámadás utáni időszak újragondolásaként értelmezik. Óriási elvárások fogalmazódtak tehát meg, amikor kiderült, hogy Gibson ismét sci-fit ír. A perifériában két idővonal találkozik. A közeljövőben Flynne Fisher egy virtuális játékban biztonsági őrként vállal bérmunkát, és egy profi által elkövetett gyilkosság egyetlen szemtanúja lesz. Flynne végig azt gondolja, hogy egy online játékot tesztel, miközben hamarosan kiderül, hogy egy lehetséges, jövőbeli Londonban járt. Hobbikontinuumisták egy high-tech kínai szerver (ezen keresztül lehet hozzáférni a múlthoz) fölhasználásával bérlik fel erre a melóra. Az interakció nyomán mindkét világ megváltozik. A kapcsolat- teremtés következtében a kauzális viszonyok felfüggesztődnek: a múlt átalakul, elkülönböződik, hiszen korábban a múltban ez a beavatkozás nem történt meg. Az ekképp létrehozott új vonalat csonknak nevezik a regényben. Az apokalipszis után a távolabbijövőben az emberiség 80%-a eltűnt; a nanoalapú társadalomban az összeszerelők gondoskodnak a korábban - a részleteiben nem kifejtett kataklizma előtt - el- barmolt egyensúly megtartásáról. Flynne-t a jövőből küldött leírás alapján egy 3D nyomtatóban előállított fejpánt „röpíti” át a perifériába (teleprezens avatárba), a távolabbijövőbe, azzal a céllal, hogy azonosítsa a gyilkost. A fölvonultatott és újragondolt sci-fi elemek mellett, van a regénynek egy noiros- krimis hangulata is. A gibso- ni nyelvi ökonómia ebben a prózában is magával ragad, ugyanakkor olykor az az érzésünk, hogy egy nagyon cool design laborban tervezett mondatokat olvasunk, és be kell látnunk: ez sem feledtetheti teljesen, hogy vannak kevésbé izgalmas részek is a könyvben. Az író telepakolta a regényt egy csomó jó ötlettel, azonban nem minden szálat sikerült egyforma magabiztossággal mozgatnia. A rajongóknak viszont nincs okuk aggodalomra: ha Gibson továbbra is trilógiákban gondolkodik, akkor lesz folytatás. William Gibson: A periféria. Fordította: Bottka Sándor Mátyás. Agave Könyvek, 2014. 528 oldal. Értékelés: NNMNOO Kártyavár - Kevin Spacey a nagy manipulátor szerepében (Képarchívum)
