Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-14 / 10. szám, szerda
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 14. A minisztérium nem árulja el, mire kellenek az amerikai Black Hawk helikopterek Kellenek a szuperhelikopterek? Harcba küldené Glvái a Sólymokat? (SITA/AP-felvétel) Az emberek ötödét nem érdekli a politika Felmérés: nem megoldás a sok új párt Pozsony. Több biztonsági elemző is megkérdőjelezte tegnap, hogy valóban szüksége van-e a szlovák hadseregnek az amerikaiak által felkínált szupermodern Sikorsky UH-60 Black Hawk helikopterekre. A szlovák hadsereg hat éven belül kilenc ilyen gépet vásárolna 300 millió dollárért. ÖSSZEFOGLALÓ Jaroslav Naď, a Közép-Európai Politikai Intézet (CEPI) elemzője szerint a kilenc helikopterért kért 300 millió dollár, amely a pilóták kiképzésének és a gépek tervezett karbantartásának árát is tartalmazza, nem eltúlzott, a kérdés viszont az, hogy valóban szükségünk van-e ezekre a helikopterekre. „Azt állítom, hogy a legmodernebb technológiával ellátott helikopterekről van szó, csak nem tudom, hogy ezt a 300 millió dollárt épp ezekre a helikopterekre kell-e elkölte- nünk. Hogy valóban szükségünk van-e Merčedesekre s nem elégednénk-e meg inkább Superbekkel” - mondta Naď. Szerinte, ugyanúgy mint az autóvásárlásnál, a helikopterek vásárlásánál is azt kell meggondolni, mire fogjuk használni a gépeket. „Ha elsősorban külföldi missziókban, harci bevetésekre küldjük a Black Hawkokat, akkor ezt a típust jó választásnak tartom. Viszont ha csak erdőtüzek oltásához vagy árvízi mentéshez fogjuk használni, akkor nem vagyok benne olyan biztos, hogy az ár, minőség és tervezett felhasználás aránya szempontjából jól elköltött 300 millióról beszélünk” - fűzte hozzá Naď. Ondrejcsák Róbert, az Európai és Észak-atlanti Kapcsolatok Központjának igazgatója szerint a szóban forgó helikopterek vásárlásának legnagyobb előnye az lenne, hogy a szlovák hadsereg legalább valamiben függetlenné válna az orosz gépektől. ,A gond viszont azzal van, hogy a minisztérium nem hozott nyilvánosságra olyan koncepciót vagy elemzést, amely megalapozná a hadsereg modernizációját. Mi tehát nem tudjuk, mi a minisztérium prioritása, milyen kritériumok alapján dönt a helikopterek típusáról és áráról” - mondta Ondrejcsák. A védelmi minisztérium a szóban forgó stratégiát nem hajlandó nyilvánosságra hozni. A Black Hawk gépek legnagyobb előnye a tárca szerint az, hogy egy óra repülésük sokkal olcsóbb mint a jelenleg használt orosz Mi-17-es helikoptereké. Martin Glváč védelmi miniszter a héten jelentette be, hogy az Amerikai Egyesült Államok kilenc Black Hawk helikoptert ajánlott fel Szlovákiának a Foreign Military Sales (FMS) programon belül. Ennek lényege, hogy a NATO tagállamai olyan áron vásárolhatnak az USA-tól haditechnikát, amennyiért az amerikaiak vásárolnak a gyártóktól. S mivel az amerikaiak sok gépet vesznek, árengedményt kapnak, így szövetségeseiknek sokkal előnyösebb árat tudnak felajánlani. „Ez a program valóban az egyetlen járható útja annak, hogyan lehet jó minőséghez jutni jó áron” - mondta Glváč. (dem, SITA) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az emberek többsége szerint nincs szükség új pártokra Szlovákiában, akik pedig örülnének új formációk alakulásának, azok fele úgy véli, az újak hosszú távon úgysem tudnak talpon maradni - derül ki a TNS Slovakia ügynökség tegnap nyilvánosságra hozott reprezentatív közvéleménykutatásából. A felmérés szerint főként az 50 feletti korosztályok pesszimisták: 51 százalékuk úgy gondolja, az új pártok létrejötte sem oldaná meg a jelenlegi politikai helyzetet. Áz egész társadalomban 39 százaléknyian gondolkodnak így. További 17 százalék pedig úgy véli: egyáltalán nincs szükség új pártokra, mert a mostaniak közül is tud választani. A politikai apátia egyik jele, hogy a megkérdezettek ötödé azt felelte: nem tud válaszolni, nem érdekli a politika. Arra a kérdésre, milyen jellegű politikai párt iránt van a legnagyobb kereslet, többségében az a felelet érkezett, hogy jobboldali. Az emberek 29 százaléka válaszolt így, 20 százalék szerint új baloldali formációra lenne szükség. 17 százaléknyi válaszadó véleménye szerint a politikai centrumot erősítő pártra lenne leginkább szükség. Viszonylag sokan, 34 százaléknyian nem tudtak erre a kérdésre felelni. A fenti eredményeknek némileg ellentmond, hogy az emberek 49 százaléka szerint szociáldemokrata irányultságú új pártra lenne leginkább szükség - miközben a Smer a neve alapján éppen ilyen párt. 18 százaléknyi válaszadó konzervatív formációra áhítozik, amely a családi és a hagyományos értékeket képviselné, a legkevesebben egy liberális pártot szeretnének, csupán 13 százaléknyian. Az új pártoknak leginkább a munkanélküliség ellen kellene küzdeniük - az emberek 73 százaléka szerint ez a legnagyobb probléma. Az emberek valamivel több mint a fele a korrupció elleni harcot, valamint az egészségügy helyzetének javítását tűzné ki fő célként. 39 százaléknyian a fiatal családok támogatását várják el az új pártoktól, 21 százaléknyian pedig a kis- és középvállalkozók helyzetének javítását. A legkevésbé a védelmi és biztonságpolitikai prioritások (5%) és a környezetvédelmi célkitűzések (7%) érdeklik az embereket. (MSz) Hlina pártjára szükség lesz1 (SITA-felvétel) Ha a diplomás nem saját területén talál munkát, valószínű, hogy alacsonyabb kvalifikációt megkövetelő munkát fog végezni Orvosok, informatikusok és jogászok előnyben Sok az egyetemista, de kevesen választanak a végzettségüknek megfelelő munkát (SITA-fotó) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az orvosok, a jogászok és az informatikusok vannak a legmagasabb kvalifikációt igényelő munkahelyi pozíciókban - derül ki a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) elemzéséből. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják a különböző végzettségi fokú és szakmájú emberek elhelyezkedési esélyeit, társadalmi mobilitását, valamint a munkahelyen betöltött pozícióját. IT, doki, ügyvéd Az elemzés alapján az egyetemi végzettségű egészségügyi alkalmazottak (az orvosok mellett a diplomás nővérek és a gyógyszerészek tartoznak ebbe a kategóriába) 95 százaléka magas kvalifikációt igényelő poszton dolgozik. Sőt, az egészségügyi középiskolai végzettséggel bíró dolgozók 75 százalékára is ez igaz - vagyis háromnegyedük magasabb beosztásban dolgozik, mint amire a végzettsége alapján számítani lehetett. A fenti mutató 90 százalékos a jogi, valamint az informatikai végzettségű alkalmazottaknál is, és magas, 87 százalékos az építészmérnöki és építőmérnöki diplomákkal rendelkezők között. Vagyis aki a fenti diplomák valamelyikét szerzi meg, nagyon jó eséllyel nemcsak, hogy a szakmájában fog tudni elhelyezkedni, de a végzettségének megfelelő szintű beosztásban fog tevékenykedni. Ebben az összehasonlításban magas értéket értek el a tanári diplomával rendelkezők is: 83 százalékuk magasan kvalifikált munkát végez. Ez viszont annyira nem meglepő, mivel a tanári állások mind ennek számítanak. Szociális munkások hátrányban A rangsor másik végén a szociális munkát és a környezet- védelmi szakirányokat végző diplomások állnak. Előbbiek csupán fele (53%) dolgozik magasan kvalifikált pozícióban, utóbbiaknál ez az arány 57 százalék. Mindkét szakirányra érvényes, hogy a diplomások harmada középiskolai végzettséget megkívánó pozícióban dolgozik. A szociális munkát végzettek abból a szempontból is hátrányban vannak, hogy jelentős részük nem kap szakmájában munkát. Az elemzés eredményei alapján egyébként összefüggés van a munkahelyi pozíció szintje, valamint a szakmában való elhelyezkedés között. Minél inkább érvényes, hogy a diplomás nem saját területén tud munkát találni, annál valószínűbb, hogy alacsonyabb kvalifikációt megkövetelő munkát kell végeznie. A szociális munkát végzettek hátrányosabb elhelyezkedési eredményeinek egyik oka egyébként az is, hogy mivel ez a legtöbb egyetemen a legkönnyebben elvégezhető szakok közé tartozik, tömegével jelentkeznek rá azok, akik utólag szeretnének diplomát szerezni - például azért, mert a munkaadójuk vagy egy törvénymódosítás ezt követeli meg tőlük. Sok rendőr végzett így az elmúlt évtizedben ezen a szakon, ők értelemszerűen azok sorait bővítik, akik „szakmájukon” kívül találtak munkát. Nehezebb elhelyezkedés Az IFP elemzése alapján az utóbbi öt évben romlottak a diplomások érvényesülési lehetőségei, különösen érvényes ez a frissen végzettekre. Főként azok vannak rossz helyzetben a munkapiacon, akik az utóbbi öt évben szereztek diplomát. Ez részben a 2008-tól húzódó gazdasági válság következménye, ám elemzők szerint közrejátszik benne az egyetemi végzettségűek számának jelentős megnövekedése az utóbbi 5-10 évben. A Pénzpolitikai Intézet szakértői szerint az államnak azokat a szakokat kellene támogatnia, amelyek végzősei iránt nagyobb a kereslet, mint a kínálat: ilyenek például az IT- szakok. Ezzel szemben az elemzők szerint megfontolandó lenne a szociális munkás, a környezetvédelmi és a mező- gazdasági szakok szigorúbb szabályozása. (MSz)
