Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-12 / 8. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 12. Kultúra 13 Vissza a természetbe: Benedikt Erlingsson Lovak és emberek címmel Izlandon forgatott filmet Hat kamera, két paripa Nyeregben a színész: Ingvar E. Sigurdsson (Képarchívum) Hatalmas felháborodást keltett évekkel ezelőtt egy Benetton-plakát. Nem Európában - a ten­gerentúlon! Amerika nem bírta elviselni, hogy két párzó ló közül a feke­te van felül. SZABÓ G. LÁSZLÓ Benedikt Erlingsson negy­venöt éves izlandi rendező első j átékfilmj ének plakátj án ugyan­ez történik. Egy szépséges fehér kanca odaadó türelemmel állja, míg fekete párja maradéktala­nul teljesíti azt, ami egy egész­séges csődör természetes fel­adata. A kép mégsem csak ennyi. Ami igazán izgalmassá teszi: a fehér lovon, miközben az aktus zajlik, ott ül a gazdája. Mozdulatlanul, szinte kővé me­redve várja, mikor enged szorí­tásából a fekete mén, melynek sörénye az ő hátát csapdossa. Sivár a táj, zord, morózus. Er­refelé még nem járt a 007-es, James Bond kalandjairól a világ más pontjain forgatnak filmet. Izland az úti- és a természetfil­mesek kedvenc helyszíne. De szép számmal készülnek itt já­tékfilmek is, ám egészen más tematikával, mint bárhol má­sutt Európában. Erlingsson pél­dául egy dimbes-dombos tele­pülés közösségének hétköznap­jaiba kalauzol bennünket. Meg­mosolyogtató képsorral nyitja filmjét: a falu lakói nem pusztán árgus szemmel, hanem látcső­vel figyelik-lesik egymást, a nap minden órájában. Nem történ­het a környezetükben semmi, amiről így vagy úgy ne szerez­nének tudomást. Kíváncsiak. Szívükön (és szájukon) viselik egymás sorsát. így aztán azt is látják, amikor Kolbeinn, a kö­zépkorú, ám még mindig ele­gáns lovasgazda fehér ingben, nyakkendőben először tesz egy kört imádott fehér kancájával. Parádés lovaglását mindenki ámulattal nézi, a legnagyobb csodálatot azonban férj nélkül élő szomszédasszonyából váltja ki, akit az tenne boldoggá, ha Kolbeinn felé fordulna. Pedig van itt férfi elég, ezen a tájon több is, mint máshol. Ez a férfiak és a lovak földje. Ló nél­kül ugyanis nem élet az élet er­refelé. Erlingsson szélesre nyit­ja a házak ajtaját. Megmutatja, milyenek az itteniek. Ember és állat között „csak” annyi a kü­lönbség, hogy az állat jobb ezen a tájon, mint az ember. Mert az ember bűnös lény. Beleszerel- mesedik a lovába. Többet jelent számára, mint egy magányos lelkű, érte epekedő asszony. Ez Kolbeinn, a történet főhőse, aki nem sokat törődik Solveig forró sóvárgásával. De a hegyi falucs­ka többi lakója is megéri a pén­zét. Egyikük csónak helyett a lován ülve közelíti meg a ten­gerben azt az orosz hajót, amelyről az innivalóját szerzi be. Dollárral fizet a „vodkáért”, amely nem több, mint tiszta szesz. Nem is ér el hazáig, fél- holtan zuhan le a nyeregből. Másvalakit a bosszúvágy hajt. Traktorral akarja elpusztítani vélt ellenségét, aki csak a saját birtokát védi. A végén minden ellene fordul, és traktorával együtt a tengerben köt ki. De a pap sem erőlteti meg magát, hogy elnyerje a helybeliek ro- konszenvét. Minden temetésen ugyanazt a szöveget nyomja, szó szerint. A messzi földről ide vetődött turistát sem várja sok jó errefelé. Addig gyönyörködik a festői tájban, míg a fagy és a hirtelen kerekedő hóvihar útját nem állja. A halál küszöbén nem marad más választása, mint kilapátolni egy ló beleit, és befeküdni a még meleg hasüre­gébe. Ilyen dolgok történnek Iz­landon a Lovak és emberek című, minden snittjével le­nyűgöző és minden ízében hite­les filmben. Lovakjönnek, lovak mennek, az emberek marad­nak. Olyanoknak, amilyenek. Van, akit elsőre megszeretünk, van, akire rögtön megharag­szunk, van, akin csak mosoly- gunk, van, aki csak fájdítja a szívünket. A legnagyobb fáj­dalmat mégis Kolbeinn döntése váltja ki belőlünk, aki csalódott­ságában, hogy szeretett kancá­ja, Grána az egész falu szeme láttára adta oda magát a fekete csődörnek, s még azzal sem tö­rődött, hogy ott ül a hátán, mi­közben „megcsalja”, kegyetlen lépésre szánja el magát. Egykor farmja volt és lovakat tartott Benedikt Erlingsson, mesélte Karlovy Vary tavalyi fesztiválján, ahová már díjakkal ékesítve érkezett a film. Nyert San Sebastianban, Tokióban, Tallinnban és egy tucat helyen a világban, mert mindenütt, ahol bemutatták, elsöprő sikert ara­tott. Eredetisége, groteszk hu­mora, szépsége és igazsága előtt csak meghajolni lehet. Nem karikíroz és nem ítélkezik. Miniatűr történetekkel jelzi: ilyenek vagyunk mi, emberek, és ilyenek ők, a lovak, a hason­lóság azonban letagadhatatlan köztünk. Akkor is, amikor sze­retünk, és akkor is, amikor szenvedünk. Hat kamera vette a lovak ná­szát, amelyre precízen felké­szült a stáb. Pontosan kiszámí­tották, mikor jön el a nap, ami­kor a szilaj csődör célt fog érni kiszemelt párjánál. Nem is tö­rődött senkivel a forgatócso­portból. Jött, látott és győzött. Elvette, ami járt nekiľ Az ember is ezt teszi. Máté Gábor rendezhette meg a varsói előadást Az imposztorral indult a Boguslawski-emlékév MTl-ÉRTESÜLÉS Varsó. Spiró György Az im- posztor című drámájával kez­dődött el a lengyel színjátszás atyjaként számon tartott Woj- ciech Boguslawski emlékének szentelt év Lengyelországban. A Boguslawskit középpontba állító darabot szombaton mu­tatták be a varsói Teatr Dra- matyczny nagyszínpadán Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója rendezésében. A bemutató a varsói Nemzeti Színház alapításának 250. év­fordulója alkalmából megren­dezett Boguslawski-év hivata­los eseménysorozatának ünne­pélyes megnyitója volt. Woj- ciech Boguslawski (1757— 1829) lengyel színész, színház- igazgató és drámaíró a lengyel felvilágosodás idején a varsói Nemzeti Színház igazgatója volt három különböző időszak­ban. A róla szóló Spiró-darab - amelynek előzménye Az Ikszek című- regény - Major Tamás számára készült, a budapesti Katona József Színházban ő ját­szotta a főszerepet az 1983-ban bemutatott, Zsámbéki Gábor rendezte előadásban. Az im­A Teatr Dramatyczny plakátja Spiró darabjához (Képarchívum) posztor varsói ősbemutatóját 1987-ben tartották, 28 év óta ez a második színrevitele Lengyel- országban. Az imposztor az emlékév ki­emelten fontos előadásai közé tartozik, néhány további bemu­tatóval együtt. Á varsói Nemzeti a két legnagyobb lengyel ro­mantikus nemzeti drámát tűzi műsorra: Juliusz Slowacki Kor­dián és Adam Mickiewicz Ősök című művét. Az Ősöket a vi­lághírű litván rendező, Eimun- tas Nekrosius állítja színpadra. Meghalt Hankiss Elemér Budapest. Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában szombat elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtör­ténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke. 1928-ban szüle­tett Debrecenben, egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégis­taként az ELTE angol-francia szakán végezte. Az 1956-os forradalom után államellenes összeesküvés vádjával tíz hó­napot töltött vizsgálati fogságban, végül bizonyítékok hiá­nyában felmentették. Hankiss az 1960-as években az Európa Kiadónál dolgozott, majd a Magyar Tudományos Akadémia különböző intézeteiben. Kutatási területe az 1960-as évek­ben elsősorban az irodalomelmélet, az 1970-es évek eleje óta a szociológia, főként az értékszociológia, majd az 1980-as években a politikai szociológia volt. Több magyar- országi és külföldi egyetemen tanított. írásai több tudo­mányterületen is új utakat nyitottak. (MTI) Az ötvenes-hatvanas évek szexszimbóluma évtizedek óta Olaszországban élt, több mint tíz éve nem állt kamera elé, visszavonult a nyilvánosságtól Egy édes élet vége: elhunyt Anita Ekberg világhírű svéd színésznő MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Elhunyt Anita Ekberg világhírű svéd színésznő, Fellini Az édes élet című mozijának fe­ledhetetlen Sylviája, egy kor­szak szexszimbóluma. Az egy­kori sztárt életének 84. évében érte a halál egy Róma környéki klinikán, ahová karácsony után szállították be több betegség miatt. 1931. szeptember 29-én szü­letett Malmőben Kerstin Anita Marianne Ekberg néven, apja dokkmunkás volt. Anita elő­nyös külső adottságait kama­toztatva próbált kitörni a sze­génységből: tizenévesen kere­sett fotómodell volt, húszéve­sen Svédország szépévé válasz­tották. A győzelem nyomán részt vehetett az Egyesült Álla­mokban a világszépe választá­son, ahol ugyan nem győzött, de felfedezte Hollywoodot és Hollywood is felfedezte őt. 1953-tól a Universal stúdió­hoz került, mintegy húsz filmet forgatott, ezek többsége fele- désbemerült, bár az 1955-ös Vé­res sikátor egy mellékszerepéért Golden Globe díjat kapott. Ek­berg hamarosan Marilyn Mon­roe és Jayne Mansfield mellett az ötvenes-hatvanas évek nő­ideáljává vált. A magazinokban megjelent képeit sok férfi tűzte ki szobája falára, a híres humo­rista Bob Hope úgy vélekedett: szüleinek kellett volna adni az építészeti Nobel-díjat. 1956-ban a Life magazin címlapján, 1961 novemberében a Playboy maga­zinban szerepelt. A jéghegynek” becézett, skandináv külsejű, de olaszos temperamentumú szőkeség é- lete szerepét 1960-ban Federi­co Fellinitől kapta meg, aki vele játszatta el Az édes élet Rómába látogató amerikai filmsztárját. Ekberg nevét, de főként testét mindenki abból a híres jelenet­ből ismeri, amikor fekete at­laszból készült káprázatos ruhá­Élete szerepét Fellinitől kapta, aki vele játszatta el Az édes élet Rómába látogató amerikai filmsztár­ját. A film emblematikus jelenete, amikor Anita Ekberg megmártózik a Trevi-kút hús vizében. (Képarchívum) szott. A hetvenes évektől már csak epizódszerepeket vállalt, azt is ritkán. Fellini 1987-es, önéletrajzi ihletésű, Interjú című filmjében már alaposan megváltozott külsővel, hajdani nagy szerepére emlékezve tűnt fel. Érdekesség, hogy hazájában csak egyszer, 1964-ben állt ka­mera elé, de összeveszett a ren­dezővel, így kivágták a filmből. Mozgalmas magánélete so­rán kapcsolatba hozták Gary Cooperrel, Frank Sinatrával, Marcello Mastroiannival és a Fiat-vezér Gianni Agnellivel is. 1956-ban hozzáment a filmszí­nész Anthony Steelhez, akinek karrierje rögvest meg is bicsak- lott, mert a sajtó csak Mr. Ek- bergnek emlegette, a válókere­setet három év után nyújtották be. Második férje is színész volt: Rik Van Nutter, 1963 és 1975 között. Ekberg évtizedek óta Olasz­országban élt és teljesen vissza­vonult a nyilvánosságtól. jában éjszaka megmártózik a Trevi-kút hűs vizében. A sikeren felbuzdulva egy évtizedig Itáli­ában forgatott. Fellini szerepel­tette a Boccaccio 70 című alko­tásában Sophia Loren mellett, a Vittorio De Sica által rendezett A nő hétszer című vígjátékban Shirley MacLaine oldalán ját-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents