Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-12 / 8. szám, hétfő
se GYÓGYHÍREK EGÉSZSÉG ■ 2015. JANUÁR 12. www.ujszo.com Tudta? A demencia ellen is hatékony lehet az aszpirin Az aszpirin fájdalomcsillapítóként kezdte pályafutását, majd a szívinfarktus és a szélütés ellen is hatékonynak bizonyult, egy új ausztrál kutatás pedig a demenda elleni harcban akarja csatasorba állítani. A melbourne-i Monash Egyetem tudósai az orvosi kutatásokat támogató amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) megbízásából vizsgálják a gyógyszer demencia elleni hatékonyságát. A demencia világszerte az egyik legsúlyosabb időskori egészség- ügyi probléma: a kognitív gondolkodás, a funkciók és a memória hanyadását okozza. Az ausztrál média nemrég számolt be arról, hogy az ausztráliai egyetemen ötvenmillió ausztrál dollárból finanszírozott kísérlet indult ASPREE (aszpirin az időskori események csökkentésében) elnevezéssel. A tanulmány elkészítésébe egy amerikai orvosi kutatóintézet, a minneapolisi Berman Center for Outcomes and Clinical Research is bekapcsolódik. A vizsgálatba több mint 19 ezer ausztrál pácienst vonnak be. Az aszpirin hatóanyaga, az acetilszalidlsav meggátolja a vérben úszó vérlemezkék, vagyis trombociták összetapadását, így késlelteti a véralvadást és csökkend a vérrögök kialakulását, ezzel a szívinfarktus és szélütés kialakulásának kockázatát. Az acetilszalicilsavnak - az eredetileg a fűzfa kérgében megtalálható vegyület, a szalicin származékának - emellett gyulladásgádó hatása is ismert. (informed) Ha hideg van, természetes, hogy sapkát, sálat viselünk. Ez különösen a gyerekekre érvényes. Ám van ennek a szokásnak veszélye is. A gyermekiem ugyanis szereti a fejfedőt, s így könnyen továbbadhatjuk ezt a kellemetlen élősködőt. A fej tetvesség elsősorban gyermekkorban fordul elő. A „tetves” jelző gyalázkodó szi- lokszóként ismert a magyarban és sok más nyelvben is. A fejtető - vagy más néven haj- tetű - egy kis testű rovar, amely az evolúciós fejlődése folyamán az emberi fajra specializálódott, ezért kizárólag az emberen, és szinte mindig csak az emberi hajban él, de ritkán előfordul, hogy az egyéb szőrzetben is megtalálható, mint a szemérem-, hónalj-, szakáll- vagy szemöldökszőrzetben. A fejtet- vek nem szívesen hagyják el az embert, ezért sapkával, törülközővel, fülhallgatóval, ágyneművel stb. rendszerint nem terjednek, de fertőzés esetén ajánlott kerülni e tárgyak közös használatát. Más szakvélemények szerint gyakorlatilag is fennáll az ilyen közvetett úton történő fertőzés lehetősége. Színét a hajszínnek megfelelően változtathatja, a meleg és fényszegény területet kedveli. A fertőzés leginkább zárt közösségekben és szinte mindig úgy jön létre, hogy tagjai a fejüket összedugják, ezért jellemzően óvodások és kisiskolások között terjed, ahol viHa tél, akkor fej tetű? selkedésből eredően előáll ez a fertőzés számára ideális szociális viselkedés forma. Bár a higiénia hiánya segíti a fertőzés kialakulását és terjedését, de a megfelelő tisztálkodási szabályokat betartó személy is ugyanúgy megfertőződhet érintkezés útján. A ’60-as és ’70-es években erősen visszaszorult a fertőzés, azonban az elmúlt években újra terjedni kezdett. A világ más fejlett országaiban hasonló a helyzet. A megfigyelések szerint a fejtetvesség egy országon belül 20-25 éves periódusokban jelenik meg újra. A fejtetvek naponta 5-10 alkalommal szívnak vért, és a vérszívás helyén jellegzetes viszkető piros csípésnyomokat hagynak. Ezek a szúnyogcsípésre emlékeztetnek, de a hajjal fedett részeken tűnnek fel; főként a fülek felett és mögött, illetve hosszú hajú gyerekeknél a tarkón is. A diagnózist megkönnyíti a sűrű fogazatú teTudni kell, hogy a fejtetü kiirtása a szülök feladata, nem az iskoláé... tűfésű használata, ezzel ugyan a fertőzés rendszerint teljesen nem számolható fel, de viszonylag könnyű kifésülni néhány tet- vet. A diagnózist segítheti a hajra tapadt peték, az úgynevezett serkék felismerése. Ma már sem az iskolának, sem a szülőknek, sem az orvosoknak nem kell jelenteniük a fejtető felbukkanását. Az iskola viszont a törvény szerint köteles elszigetelni azokat a gyerekeket, akik esetleg terjeszthetik a fejtetűt. Ha a pedagógus észreveszi, hogy a gyerek hajában tetű van, azonnal jelentenie kell a gyerek törvényes képviselőjének. Fontos, hogy a szülők tudjanak a fejtetű jelenlétéről, és hogy mielőbb megkezdjék irtásukat. Lényeges, hogy az egész kollektívában és a családban is ugyanabban az időben hajtsák végre a fertőtlenítést, hogy nagyobb gondot fordítsanak a személyes higiéniára, gyakrabban cseréljék a fehérneműt és az ágyneműt, magas hőmérsékleten és gyakrabban mossák a sapkát, a sálat, a kendőt, tisztítsák a hajkefét és a fésűt. Nem szabad elhanyagolni a gyerekek hajának rendszeres ellenőrzését. Tudni kell, hogy a fejtetű kiirtása a szülők feladata, nem az iskoláé, s a gyerek nem mehet addig közösségbe, amíg meg nem szabadult a fejtetűtől. így lehet csak megakadályozni tömeges elszaporodását. (tasr, w) A LEGTÖBB RAKTIPUST ÉLETMÓDBELI VÁLTOZASSÁL VAGY GENETIKAI SZŰRÉSSEL NEM LEHET MEGELŐZNI, EZERT A DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSÁNAK GYORSASAGAT KELLENE FOKOZNI A legtöbb rákos megbetegedés a balszerencsén és nem a géneken múlik A kutatók által tanulmányozott 31 ráktípusból csak kilenc - egyebek mellett a dohányzáshoz kapcsolható tüdőrák - volt köthető az életmódhoz vagy a genetikai hibákhoz. A többi 22 - köztük a leukémia, a csontrák, a hasnyálmirigyrák, az agydaganat és a petefészekrák - elsősorban a „balszerencse” következménye volt, ezeknek kialakulására a DNS-nek vagy a viselkedésnek csupán kis hatása volt. A tanulmány nem foglalkozott minden ráktípussal, így például a idlrákot és a prosztatarákot sem vizsgálták, mert a kutatók nem tudták megbízhatóan meghatározni az ezekkel kapcsolatos őssejtosztódási arányokat. A tudósok hangsúlyozták, hogy mivel a legtöbb ráktípust életmódbeli változással vagy genetikai szűréssel nem lehet megelőzni, el- sősorban a diagnózis felállításának gyorsaságát kellene fokozni, hogy olyan korai stádiumában fel lehessen fedezni a rákot, amilyen hamar csak lehet. „Ha a rák előfordulása a szövetekben kétharmadrészt az őssejtosztódás során bekövetkező véletlen DNS-mutációkkal maA daganatos betegségek kialakulásának zöme nem a környezethez vagy az életstílushoz kapcsolható - erre a megállapításra jutottak az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem kutatói. A kutatók a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban azt írták, hogy a rákos megbetegedések többsége inkább a biológiai balszerencsének tudható be, mint az egészségtelen életmódnak vagy az öröklött genetikai hibáknak - ismertette The Daily Telegraph. Az egészségügyi szakemberek gyakorta hivatkoznak arra, hogy a tumorok kialakulása a helytelen táplálkozással, a testmozgás hiányával vagy szülőktől öröklött hibás génekkel magyarázható. A Johns Hopkins Egyetem tudósai a szövetek regenerálódásában találtak magyarázatot a rák kialakulására. A kutatók szerint a rákok kétharmad részét a sejtosztódás során fellépő véleden hibák váltják ki, ez viszont kívül esik az ember befolyásán. A kutatók megállapították, hogy minél több sejtnek kell osztódnia, hogy a szövet egészséges maradjon, annál valószí- / nűbb a rák kialakulása Először sikerült megmagyarázniuk a tudósoknak, hogy miért gyakoribbak egyes rákfajták, mint mások. A tanulmány szerint például a végbél- rák azért gyakoribb, mint a vékonybélrák, mert a vastagbél sejtjei kétszer olyan gyorsan osztódnak, mint a bélrendszer felsőbb szakaszai. gyarázható, akkor az életmódbeli változás ugyan nagy segítség lehet bizonyos daganatok megelőzésénél, de egy sor más ráknál valószínűleg nem olyan hatásos” - fogalmazott a kutatásban részt vevő Cristian Tomasetti. A kutatók 31 -féle testszövetben vizsgálták a őssejtek osztódásának számát egy életen át, és ezt vetették össze az ezekben a szövetekben kialakuló rák általános előfordulásával az amerikai lakosság körében. Megállapították, hogy minél több sejtmutáció fordult elő, annál nagyobb volt a rák aránya, ami azt sugallta, hogy sokkal inkább a sejtosztódás során bekövetkező véletlen hibák száma határozta meg a tumorok kialakulását, mintsem a külső környezeti hatások. A tüdőrák és a bőrrák esetében az előfordulási arány magasabb volt, mint amit a mutációk alapján meg lehetett jósolni, ezt a tudósok azzal magyarázták, hogy a genetikai és az életmódbeli faktorok ezekben az esetekben megnövelték a daganat kialakulásának kockázatát. „A rákkeltő anyagoknak, például a dohányfiismek kitett emberek hosz- szú, rákmentes életét gyakran tulajdonítják az illetők jó génjeinek, de igazság szerint többségük egyszerűen szerencsés” - mondta Bert Vogelstein professzor, a kutatás vezetője. Egészségügyi szakértők szerint a tanulmány egyúttal azt is demonstrálja, milyen fontos bizonyos rákfajták kialakulásának kockázatát csökkenteni az egészséges táplálkozással, testmozgással és a dohányzás elhagyásával. Hans Clevers, az utrechti Hubrecht Intézet őssejt- és rákkutatója pedig úgy vélte, a most publikált tanulmány abban segíthet a daganatos megbetegedésben szenvedőknek, hogy rájöjjenek, nem ők a hibásak a betegségükért. ,Az átlagos rákbeteg egyszerűen balszerencsés” - jelentette ki a professzor. (MTI)
