Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-10 / 7. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 10. Külföld 3 A szerdai merénylet elkövetői rajta voltak az amerikai beutazási tilalommal sújtottak listáján Hibázhatott a titkosszolgálat Fokozza Európa kulturális háborúját a támadás Most jobban riogathatnak az idegengyűlölő pártok Washington/Párizs/London. A szerdai párizsi véreng­zés fő gyanúsítottjai rajta voltak azoknak a szemé­lyeknek a listáján, akik re­pülőgépen nem utazhat­nak be az USA-ba - közölte egy magas rangú amerikai terrorelhárítási tisztvise­lő. A francia miniszterel­nök és a belügyminiszter is magyarázkodni kény­szerült, hogy nem tudták megakadályozni a me­rényletet, ha a rendőrség figyelte a merénylőket. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai hatóságok rög­tön a brutális támadást követő­en felajánlották teljes körű tá­mogatásukat Franciaország­nak a 12 emberéletet követelő vérengzés tetteseinek elfogá­sához, de eddig keveset hoztak nyilvánosságra abból, mit tud­nak a két gyanúsítottról, Chérif és Said Kouachiról. Egy wa­shingtoni illetékes arról szá­molt be, hogy Said Kouachi egy ízben Jemenben járt. Korábbi értesülések szerint a támadás­kor az elkövetők maguk is azt sugallták, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat je­meni csoportjával állnak összeköttetésben. A berepülési tilalommal sújtottak listáját 2011 őszén, az egyesült álla­mokbeli véres terrortámadások után hozták létre, kiszivárgott adatok szerint már több tízezer nevet tartalmaz. Nem számít szokatlannak az, hogy szélső­ségesnek bizonyult személyek (mint a dzsihádisták verbuvá­lásáért elítélt Chérif Kouachi) nevét felveszik a lajstromba. Magyarázkodik a miniszter Az algériai gyökerű család­ban született Kouachi-fivérek a terrorellenes küzdelemért fele­lős francia szervek számára sem voltak ismeretlenek. A francia miniszterelnök és a belügymi­niszter is magyarázkodni kény­szerült, hogy annak ellenére nem tudták megakadályozni a merényletet, hogy a rendőrség figyelte a merénylőket. A bel­ügyminiszter azt a gyenge ma­gyarázatot adta, hogy nem léte­zik nulla kockázat. A hatósá­goknak egy kellemetlen kérdés­sel is szembe kell nézniük. Ha figyelték a terroristákat, miért nem tudták megakadályozni a merényletet? A kérdést már csak azért is komolyan fel kell tenni, mert a francia államfő ál­tal terrorcselekménynek neve­zett mészárlás két gyanúsított­ja, Said és Chérif Kouachi rég­óta a hatóságok látókörében van. Chérif Kouachiról gyorsan kiderült, 2005-ben a francia te­levízió úgy mutatta be, mint ter­roristát, aki fenyegetést jelent a francia állam számára. 2008-ban pedig terrorizmus miatt három év börtönre el is ítélték őt, 18 hónapra felfüg­gesztve. A hatóságok figyelték a két gyanúsítottat korábban is. Manuel Valis miniszterelnök csütörtökön bevallotta, valóban ismerte a rendőrség ezeket a gyanúsítottakat korábban, sőt követték is őket a merénylet előtt. Arra a kérdésre, hogy hi- bázhatott-e a rendőrség, a mi­niszterelnök azt mondta, jelen­leg nem tudja a választ a kér­désre. A kormányfőt különösen érzékenyen érintheti a kérdés, ugyanis 2012-től 2014 áprilisá­ig ő volt a belügyminiszter, így a terroristák megfigyeléséért fe­lelős biztonsági szervek is az ő irányítása alatt álltak. A párizsi kóserbolt túszejtő- jéről és a csütörtöki rendőr­gyilkosság elkövetőjéről, Ame- dy Coulibalyról kiderült, ő és Chérif Kouachi elvakult köve­tője volt az al-Kaida egyik is­mert emberének, Djamel Beg- halnak. Beghal volt az, aki 2001-ben beszervezte Richard Reidet, a cipőjébe rejtett bom­báról hírhedt brit merénylőt. Lehallgatott telefonbeszélgeté­sekből kiderült, hogy Kouachi a börtönben ismerte meg őt, és Coulibalyval együtt járt a terro­rista dél-franciaországi, murat- i házában is. Éberek a britek A szíriai és iraki szélsőséges iszlamista milíciákban harcoló több száz brit fegyveres közül többen már megpróbáltak ter­rortámadásokat végrehajtani Nagy-Britanniában, és bár eze­ket eddig sikerült meghiúsítani, a brit biztonsági szolgálatok nem tudnak minden támadási kísérletet megakadályozni - mondta a brit elhárítás (MI5) vezérigazgatója. Andrew Par­ker közölte: a brit elhárító szol­gálatok az elmúlt néhány hó­napban három olyan, Nagy-Bri- tanniában tervezett terrorcse­lekménynek vették elejét, ame­lyek számos halálos áldozattal jártak volna. „Ez azonban nem adhat okot elbizakodottságra, mert nem tudunk minden (ilyen kísérletet) megakadályozni” - tette hozzá. Az MI5-nak tudo­mása van arról, hogy az al-Kai- da terrorhálózat belső köreihez kötődő, jelenleg Szíriában tar­tózkodó szélsőségesek egy cso­portja most is tömegmészárlás­sal fenyegető támadásokat ter­vez nyugati országok ellen. ÖSSZEFOGLALÓ Az iszlámon gyakran ékelő­dő párizsi szatirikus lap elleni szerdai támadás szinte bizto­san erősíteni fogja a bevándor­lásellenes mozgalmakat Euró- pa-szerte, és mélyítheti a vallá­si és etnikai identitás társada­lombeli helyéről szóló kulturá­lis háborút - írta értékelésében a Reuters brit hírügynökség. Hasonlóan vélekedett az AP amerikai hírügynökség is, amely azt írta: a támadás újabb támogatókat hozhat az Európa „iszlamizációjával” riogató mozgalmaknak, amelyek Dá­niától kezdve Németországon át Hollandiáig egyre nagyobb teret nyernek. A vérengzés azoknak a malmára hajthatja a vizet, akik eddig a leghango­sabban ágáltak az iszlám ellen, és felmerül annak a veszélye, hogy még a fősodorhoz tartozó politikai pártok is hajlamosak lesznek nyitni a keményvona­las retorika felé - írta az AP. Jérőme Sainte-Marie politi­kai elemző arra számít, hogy most sok minden kikristályoso­dik majd a közvéleményben, és mindennek nagyon komoly és hosszan tartó következményei lesznek a francia politikai élet­re. Szerinte a történtekből az iszlámról és a bevándorlásról beszélő pártok fognak profitál­ni, főleg a Nemzeti Front, az események vesztese pedig a kormány és a Franciaországban jól beilleszkedett, nagy létszá­mú muszlim kisebbség lesz. A francia szélsőjobboldali Nemzeti Front azonnal a be­vándorlás kérdésével kötötte össze az ország évtizedek óta legsúlyosabb merényletét, sőt rögtön a halálbüntetés visszaál­lítása mellett kampányolt. Ma­rine Le Pen, a Nemzeti Front ve­zetője támadást indított az isz­lám egyes mindennapi meg­nyilvánulásai ellen, így például az utcán imádkozó muszlimo- kat, a fejkendőt viselő nőket, de még azt is kifogásolta, hogy ha­lai ételt szolgálnak fel iskolai menzákon. Ezen témák pedig nemcsak a szélsőjobb, hanem azon baloldali szekulárisok kö­rében is aggodalmat keltenek, akik számára az állam és az egyház évtizedes küzdelmek árán elért elválasztása szent. Egy tavalyi felmérés szerint a franciák úgy vélik, hogy az or­szág lakosságának 31 %-a musz­lim, miközben a valós szám en- nekmindössze negyede. Hasonlóan túlbecsülik a mu­zulmán lakosság arányát a leg­több nyugat-európai ország­ban. Dacára az iszlám térhódí­tásával kapcsolatos félelmek­nek, Hollandiában hat, Német­országban 5,8, Nagy-Britanni­ában pedig 4,4%-ra tehető a muzulmánok aránya a lakossá­gon belül a Pew kutatóintézet szerint. Ennek ellenére a be­vándorlásellenes és az iszlámot gyakran a bűnözés és terroriz­mus szinonimájaként emlegető mozgalmak egyre népsze­rűbbek ezekben az országok­ban. Németországban az Euró­pai Hazafiak a Nyugat Iszlami- zálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom a héten 18 ezer em­bert vitt az utcára, hogy tilta­kozzon a bevándorlás és az isz­lám szélsőségek ellen. A mozga­lom a szerdai támadást követő­en ismét azt hangoztatta, az isz- lamizmus összeférhetetlen az európai értékekkel. Egy e héten közzétett felmérés szerint a németek 57%-a fenyegetésként éli meg az iszlám jelenlétét az országban. A tavaszi európai parlamenti választások brit győztesének, az Egyesült Ki­rályság Függetlenségi Pártjá­nak (UKIP) elnöke, Nigel Fara­gé szintén a bevándorlással hozta összefüggésbe a terror- cselekményt, és azt mondta, az az európai országokban élő „ötödik hadoszlop” műve volt. Az iszlámellenességéről ismert holland Geert Wilders egyene­sen azt mondta, be kell zárni az ország kapuit a muszlimok előtt. ,A Nyugat háborúban áll, és deiszlamizálódnia kell” - mondta. A bevándorlásellenes pártok Skandináviában is egyre népszerűbbek. (MTI, Index) Az EU új terrorellenes javaslatai Brüsszel. Egy új terrorizmusellenes uniós program tervével áll elő az Európai Bizottság a következő hetekben a szerdai párizsi vérengzés hatására - közölte Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke. Juncker azt mondta, Európának reagálnia kell a 12 áldozatot követelő terrorcselekményre. Megfigyelők sze­rint az európai rendőri együttműködést szolgáló Europol erő­sítéséről és a tagállamok közti információ-megosztás javításá­ról lehet szó, különösképpen a légitársaságok utasainak adata­it gyűjtő, ún. PNR-rendszer kiépítéséről. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, a PNR-rendszer kiépítése sürgős feladat, főleg annak fényében, hogy sok európai fiatal utazik Szíriába és Irakba, hogy szélsőségesekhez csatlakozzon. (MTI) Falukat égetett fel a szélsőséges Boko Haram Vérfürdő a Csád-tó partján MTl-HÍR Kano/Bauchi. Tizenhat fa­lut és Baga városát égették fel a Nigéria északkeleti részén lévő Csád-tó partján a térség elleni újabb támadásukban a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet tagjai az elmúlt na­pokban. A szélsőségesek már a hét végén bevették a Borno szövetségi állam központjától, Maiduguritól L80 kilométerre északkeletre fekvő Baga mel­letti katonai támaszpontot. Abba Hasszán, a kerület veze­tője úgy nyilatkozott, hogy a Boko Haram a hét végi táma­dásban legalább száz embert mészárolt le Bagában. Számos - helyi próbált elmenekülni ha­jón vagy ladikon a Csád-tavon át a szomszédos Csád területé­re, azonban többen egy kis szi­geten ragadtak élelem nélkül. Egy helyi illetékes azt mondta, hogy az iszlamisták üldözőbe vették azokat a helyieket, akik a bozótosban kerestek mene­déket, és folyamatosan lőttek rájuk. Hozzátette, hogy a kör­nyéken élők közül az elmúlt időszakban több mint húszez­ren kényszerültek otthonaik elhagyására, s ők jelenleg Mai- duguri egyik menekülttáborá­ban élnek. Nem ez volt a saría (iszlám jog) radikális értelme­zésén alapuló Boko Haram első véres támadása a környéken: tavaly novemberben a terror­szervezet tagjai Boron-Bagá- ban 48 halkereskedőt gyilkol­tak meg. 2013 áprilisában a szélsőségesek 187 embert mé­szároltak le, és több mint két­ezer lakóházat égettek fel a környéken. Belgium 4 vadászgépet küldött Lengyelországba Ukrán katonákat öltek meg MTl-HÍR Kijev/Brüsszel. Négy ukrán katona és két civil meghalt a harcokban az elmúlt 24 órában Kelet-Ukrajnában - közölték tegnap a kijevi hatóságok. And- rij Liszenko, az ukrán Nemzet- biztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője azt mondta, hogy négy katona meghalt, nyolc megsebesült. Közlése sze­rint ötven alkalommal érték támadások kézi fegyverekből, akna- és rakétavetőkből az uk­rán hadsereg állásait. Az orosz­barát felkelők fellegvárában, Donyeckben az önkormányzat arról számolt be, hogy két civil meghalt, hét megsebesült a vá­ros északnyugati részén lévő negyedek elleni tüzérségi tá­madásban. A sűrűn lakott kerü­letekben lakóépületekben és infrastrukturális létesítmé­nyekben keletkeztek károk. Egész éjszaka ágyúlövések hal­latszottak, amelyek reggel ab­bamaradtak. Négy F-L6-OS vadászgépet küldött Belgium a NATO kéré­sére Lengyelországba a szövet­ség keleti légterének ellenőrzé­séhez való hozzájárulásként. Az F-16-osok augusztus végéig járőröznek majd az észak-atlan­ti szövetség északkeleti határ­vidékén. Belgium ezt a felada­tot most Hollandiától vette át, amely gépei az ukrán válság ki­robbanását követően, tavaly ta­vasszal kezdtek járőrözni a tér­ségben, a szövetség légterét biz­tosítandó. A vadászgépek és az őket kísérő 50 fős katonai kon­tingens a malborki légibázison (az észak-lengyelországi Pome- rániában) állt szolgálatba. Orbán Viktor Putyin és Merkel látogatásáról Nem fél a német kancellártól ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Orbán Viktor mi­niszterelnök arra törekszik, hogy Magyarország és Oroszor­szág között a feszült helyzet el­lenére fennmaradjon a politikai és a gazdasági együttműködés. A magyar kormányfő ezt tegnap mondta a Kossuth Rádió mű­sorában, amelyben Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő budapesti látogatásáról is kérdezték. Orbán arra nem számít, hogy Merkel - az ellen­zékvárakozásának megfelelően - kritikus hangot üt meg vele szemben. De ezt az elvárást is elhibázottnak tartja, és arra kér­te az ellenzéket, ne keverjék össze a német kancellárt a prí­mással, akinek le lehet adni a rendelést. Arra nem akart vála­szolni, hogy mi lehet Putyin ér­deke a magyar látogatásban, csak azt, szerinte magyar érdek, hogy távol tartsák magukat minden olyan konfliktustól, mely nem az ország konfliktusa. Orbán elmondta, úgy kell jóban lenni az Egyesült Államokkal, hogy közben ne lehessen berán­gatni minket a hidegháborús szi­tuációba. Azt elismerte, hogy az Egyesült Államokkal voltak már jobbak is Magyarország kapcso­latai, most „olyanok, ami­lyenek”. Egyre kevésbé tudunk beszélni egymással a tisztelet hangján, pedig számtalan téren - katonai és gazdasági - kiváló a kapcsolat a két ország között. A kitiltási botrányban új fejle­ményről nem tudott beszámol­ni, csak annyit mondott, „új év, új esélyek”, és reménykedik a változásban. (MTI, Index) Bevetésben a francia rohamrendőrség. A titkosszolgálat védősán cát már áttörték a korábban megfigyelt terroristák. (SITA/AP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents