Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-09 / 6. szám, péntek

2 Külföld ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 9. www.ujszo.com Ezek a tényezők okoz­nak egyre komolyabb fe­szültséget a francia társa­dalomban, ami könnyen vezethet a szerdai táma­dáshoz hasonló esemé­nyekhez. 1. Soha nem látott mértékű bevándorlási hullám Ez a jelenség Franciaor­szágban több évtizedes múltra tekint vissza. Ám még Nyugat-Európában is megdöbbentő sebességgel emelkedik a menedékké­rők száma, ami együtt jár a bevándorlásellenes han­gok felerősödésével. A II. világháború óta nem volt annyi menedékkérő a vi­lágon, mint manapaság. 50 mülióan vannak, és je­lentős részük Európában keresné a boldogulást. 2. Magas munkanél­küliség és tévhitek A francia fiatalok köré­ben 24%-os a munkanél­küliség, ami elég kilátásta­lanná teszi minden ne­gyedik fiatal francia jövő­jét. Közben a lakosság nagy része azt hiszi, a muszlimok aránya a la­kosságon belül 31%, mi­közben csak 7,7%, bár így is a legnagyobb Európá­ban. Ez a két szám is jól mutatja, hogy a lakosság szívesebben köti a mun­kanélküliség problémáját a bevándorláshoz. 3. Rekordnépszerűek a bevándorlásellenes né­zetek Elég csak megnézni, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front bevándor- lésellenes kampányával a májusi választásokon a legnagyobb támogatott­ságnak örvendő párt lett, 25%-kal. 4. Népszerűtlen elnök A konzervatív Nicolas Sarkozyt váltó szocialista Francois Hollandé rekor­dot döntött: francia elnök soha nem volt még ilyen népszerűtlen, mint ő, 12%-os mélyponton is állt az indexe ősszel, most 15%. 5. Útlevelek Franciaországban - Svájc és Luxemburg után - a harmadik leghosszabb a várakozási idő, átlagban 14 év, az állampolgárság megszerzéséhez, az útle­velek számából pedig az látszik, Európából nagy­ságrendekkel többen csat­lakoznak az ISIS-hez, mint mondjuk az USA-ból. Előbbi nagyban lassítja a bevándorlók franciaor­szági asszimilációját. Az Hollande-kormány a ho­nosítási eljárások felgyor­sítását ígérte, de kérdés, hogy egy ilyen eset után valóban gyorsul-e a folya­mat, amelyet egyébként a jobboldalon élesen tá­madnak. (Time, 444.hu) A terroristák valamit már elértek: több szerkesztőség nem hajlandó lehozni a merényletet előidéző karikatúrákat Erősödő iszlámellenesség Párizsban Franciaországban tegnap újabb támadások történtek, Párizs egyik elővárosában ismeretlen tettes tüzet nyitott egy rendőrnőre, aki később belehalt sérüléseibe. A hatóságok szerint nem igazolható, hogy ez a támadás összefügg a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylettel. (TASR/AP-felvétel) Párizs. Franciaországban a Charlie Hebdo szatiri­kus magazin szerkesztő­sége ellen elkövetett, 12 emberáldozatot követe­lő merénylet felszította az iszlámellenes indula­tokat, Párizs utcáira teg­nap több ezer rendőrt, sőt a hadsereget is kive­zényelték. ÖSSZEFOGLALÓ Párizs tegnap reggel ismét lövöldözésre ébredt, az egyik déli elővárosban, Montrouge- ban, ahol egy ismeretlen tettes gépfegyverből nyitott tüzet egy közlekedési baleset helyszínére érkező rendőrnőre, aki később belehalt sérüléseibe. A tűzharc során egy utcaseprő is súlyos sérüléseket szenvedett. A ható­ságok körültekintésre intették azokat, akik rögvest kapcsola­tot véltek a szerdai vérengzés és a csütörtök reggeli lövöldö­zés között. Ezt követően három kisebb támadás is ért muzulmán cél­pontokat Franciaországban, ám áldozatokat szerencsére egyik sem követelt. Egy párizsi mecset melletti kebabárusra például négy gránátot dobtak, ám ezek közül csak egy robbant fel, s az sem okozott senkinek sérüléseket. Azóta a főváros ut­cáira több ezer rendőrt és ka­tonát vezényeltek. A terroristák valamit már elértek A szerdai párizsi vérengzést a világ számos vezetője, köztük szlovák politikusok, Andrej Kiska államfő és Robert Fico kormányfő is elítélte. A Nem­zetközi Sajtóintézet (IPI) szlo­vákiai irodájának tájékoztatása szerint ilyen támadás után mindennél fontosabb az újság­írók és a média szolidaritása. „A politikusoknak és kormány­tagoknak is tudatosítaniuk kell üyenkor, milyen fontos szere­pet tölt be a társadalomban a média és az újságírók. A sajtó és az újságírók elleni megala­pozatlan, gyakran politikailag motivált támadások csak felbá­torítják a terroristákat olyan szörnyű merényletek végrehaj­tására, mint a párizsi” - áll a sajtóintézet közleményében. Az angolszász sajtóban több nagy szerkesztőség döntött úgy szerdán, hogy nem hozzák le, vagy legalább kicenzúrázzák a Charlie Hebdo provokatív ka­rikatúráit a francia szatirikus lap elleni gyilkos támadásról szóló híreikben. A brit Tele­graph, de még az általában provokatív New York-i bulvár­lap, a Daily News is megfuta­modott. Két képet is közöltek Stéphane Charbonnier (Charb) igazgató-főszerkesztőről, mind­kettőn kipixelezve a Charlie Hebdo címlapját. Ezen karika­túrák miatt végezték ki a lap tíz munkatársát. A nagy képügy­nökségek közül az AP eltávolí­totta oldaláról azokat a képe­ket, amelyeken látszanak a pro­vokatív címlapok. Paul Colford, a hírügynökség szóvivője sze­rint azért, mert „évek óta irány­elvünk, hogy tartózkodunk a szándékosan provokatív képek közlésétől”. Cenzúrázott a New York Ti­mes és a CNN is. Előbbi szóvi­vője azt írta, hogy ,A Times standarjai szerint általában nem publikálunk olyan anya­gokat, amelyek szándékosan sértik mások vallási érzékeny­ségét. Gondos mérlegelés után a Times szerkesztői úgy dön­töttek, hogy a kérdéses karika­túrák körülírása elégséges in­formációt ad majd az olvasó­inknak a történtek megérté­séhez”. A CNN szerkesztői pe­dig olyan utasítást kaptak, hogy ne közöljék a sok muzul­mánt felháborító Mohamed- karikatúrákat, ám tudósítása­ikban ezeket részletesen írják körül. Példátlan szolidaritás Több európai lap bejelentet­te, hogy újból megjelenteti a Jyllands-Poste című dán maga­zin által 2005-ben leközölt, és a Charlie Hebdo által néhány hónappal később átvett Mo- hamed-karikatúrákat. A Ber- lingske című dán lap főszer­kesztője szerint így kívánja bemutatni, milyen magazin volt a tragikus események cél­pontja. A Corriere della Sera című olasz lap, az amerikai Daily Beast és a Slate című hír­portálok szintén karikatúrák közlése mellett döntöttek, Az Estadao de Sao Paulo című brazil regionális napilap inter­netes oldalán megjelentette a Charlie Hebdo legutóbbi cím­lapjait. Számos latin-amerikai napilap - köztük az argentin La Náción és a kolumbiai El Tiem- po is megemlékezett az áldoza­tokról. A média szolidaritása sokkal nagyobb méreteket öltött. A Radio France, a France Télévi- sions és a Le Monde főszerkesz­tői anyagi, technikai és emberi segítséget is felajánlottak a Charlie Hebdo megmaradt szerkesztőségének annak ér­dekében, hogy a magazin to­vábbra is megjelenhessen. A Google azonnal 250 ezer dollár támogatást utalt át a lap szám­lájára. A magazin jogásza kö­zölte, a következő szám a meg­szokott 45-60 ezres példány­szám helyett kerek egymillió példányban jelenik meg. (dem, index, 444.hu, MTI) Több ezer rendőr a francia főváros utcáin Párizsban sokan kerülik a metrót, taxival járnak A legfiatalabb gyanúsított tagadja, hogy részt vett a merényletben Az egyik gyilkos korábban rappelt (SITA/AP-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Párizs. A félelem és a nyug­talanság lett úrrá Párizs utcá­in a szerdai események után - ecsetelte lapunknak tapaszta­latait az érsekújvári szárma­zású Csicsák Bernadett, aki tíz éve él a francia fővárosban, ahol egy ügyvédi iroda kom­munikációs vezetője. Mint mondta, a tegnapi újabb tá­madások - bár a rendőrség ezeket nem hozta összefüg­gésbe a szerdai merénylettel - tovább növelték a rettegést a városban. „Akarva-akaratla- nul minden egyes hírre felka­pom a fejem, nem győzöm frissíteni az aktualitásokat közlő honlapokat, az ügyvédi irodában a kollégák is pa­naszkodnak, hogy nehéz a munkára koncentrálni. Ügyfe­leink is rögtön azzal a kérdés­sel kezdik a telefonbeszélge­tést, hogy Milyen a hangulat Párizsban? - mondta Csicsák Bernadett - Itt élő barátaim és jómagam abban az illúzió­ban tértünk vissza a karácso­nyi szabadságról, hogy majd jókedvűen boldog új évet kí­vánunk egymásnak, ismerős- nek-ismeretlennek. Ehelyett arcul csapott minket a durva valóság. Mindenesetre sze­retnénk bízni abban, hogy a kormány fog tudni mit kez­deni az iszlám radikalizmus­sal, hogy ne kelljen félelem­ben élniük az embereknek.” Véleménye szerint ezekben a napokban aligha érezheti ma­gát valaki biztonságban Párizs utcáin. Ő is, mint sokan mások metró helyett inkább taxival utazik munkába vagy haza. A lakosok ugyanis újabb merény­letektől tartanak, s azt állítják, terrortámadás veszélyekor épp a földalatti jelenti a legna­gyobb kockázatot. A francia főváros fontosabb pontjait és nevezetességeit, a vasútállomásokat, az Eiffel- tomy és a Louvre környékét is több ezer rendőr őrzi éjjel­nappal, a fontosabb napilapok és hetilapok szerkesztőségeit is a nap 24 órájában őrzik a rendőrök, (dp) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A gyilkosság három gyanúsítottja 18,32 és 34 éves. A két idősebb férfi, Said és Ché- rif Kouachi fivérek, Párizsban született francia állampolgá­rok, vélhetően csak ők gyilkol­tak szerdán a Charlie Hebdo lap szerkesztőségében. A har­madik férfi, Hamyd Mourad középiskolás, magát jelentette fel a rendőrségen, miután látta a tévében, hogy nevét a gyil­kossággal hozzák összefüggés­be. Elmondása szerint bizonyí­tani tudja, hogy a gyilkosság idején iskolában volt, bűnré­szességéről egyelőre nem de­rültek ki bővebb információk. A két feltételezett gyilkos egyikét, Chérif Kouachit régóta ismeri a rendőrség. 2005-ben elítélték, amiért részt vett egy Irakba dzsihadistákat küldő csoport, a Párizs 19. kerületé­nek iraki leányszervezete gúnynéven ismert szervezet tevékenységében. Cinkostársa­ival együtt 2003 és 2005 között tucatnyi fiatalt buzdított arra, hogy Irakba menjen harcolni. 2005-ben állították elő, amikor Chérif és Said Kouachi maga is Irakba készült. A bíró­ság 2008-ban háromévi - ebből másfél év letöltendő és másfél év feltételes - börtönbüntetés­re ítélte. Chérif 2005-ben a France 3 francia tévécsatornán szerepelt a Terrorizmus, az új fenyegetés című műsorban. A csatorna vi­deóján amatőr felvételeket mu­tattak be Chérif Koauchiról, amelyen a fiatal férfi társaival találkozott az utcán, illetve azt, ahogy egy szórakozóhelyen rappelt. A rapszám arról szól, hogy „sokkal jobb csajozni, mint mecsetbe menni”. Koauchi tehát nem élt igazán vallásos életet 2004-ig, később került kapcsolatba egy iszlám radikális csoporttal, és „magá­val ragadták a szélsőséges gondolatok” - derül ki a riport­ból. Koauchit a társai gyorsan meggyőzték arról, hogy az erő­szaknak és a merényleteknek milyen .jótékony hatása lehet”, így a feltételezett gyilkos is haj­landó lett fegyverrel harcolni az iszlám hitért, (index.hu, dp)

Next

/
Thumbnails
Contents