Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-08 / 5. szám, csütörtök
4 I Betegségek A-tól Z-ig 2015. JANUAR www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com úlyos következményei miatt egyre több középkorú és idős ember betegszik meg, válik rokkanttá vagy távozik az élők sorából. AZ INFARKTUS ÉDESTESTVÉRE Lényege, hogy az ütőerek beszűkülnek, s a szövetek oxigénhiányban szenvednek. Tudni kell, hogy ez a folyamat nemcsak a szívizmot érinti, hanem a vese, a központi idegrendszer, a szemfenék, a belső fül és a végtagok izomzatának, a tüdők ereinek falát is. Az orvostudomány más-más nevekkel illeti ezeket a folyamatokat, de a kiváltó ok ugyanaz. Az infarktus édestestvérének szoktuk nevezni, s az agy károsodása mellett a vérnyomással, a cukorbetegséggel, a vérben lévő zsírtartalmú vegyületek mennyiségével, sőt a túlsúllyal függ össze. A beteg fájdalmas nyomást, mintegy „abroncsot" érez a mellkasán. Ez az égető, szorító fájdalom a bal váll és nyak, továbbá az alsó állkapocs, sőt a bal könyök irányába sugároz. Kiválthatja lelki terhelés, de a megterhelő fizikai munka is. Nagy hidegben, hólapátolás közben is érezhet ischémiás fájdalmat az ember. OKA A GYULLADT ÉRFAL? A baj forrását az apró erek falában kell keresni, ám Az angina pectoris az idősebbeket kedveli A tájékozott olvasó talán tudja, milyen betegség az angina pectoris, de nem árt elismételni: a szívizom egyik leggyakoribb és legsúlyosabb oxigénhiányos betegségéről van szó. Főleg a középkorú és az idősebb embereket sújtja. Ahogy szaporáinak az évek, a nőknél 0,1%-ról (45 év) 15%-ra (74 év), a férfiaknál 2%-ról (45 év) akár 20%-ra (65-74 év) is emelkedhet a betegek száma. Szakértőnk Dr. Balázs Tibor nemcsak az érfal görcsös összehúzódása, leszűkülése a fő bűnös, hanem az, hogy az ott lerakódott zsírvegyületek (pl. a koleszterin) gyulladást, szűkületet váltanak ki. Amikor ezekhez a lerakódásokhoz kalcium is társul, akkor már arterioszklerózis- nak,- érelmeszesedésnek nevezzük. Nemcsak a szívet, hanem testünk összes szervét, izomzatát, érzékszerveinket érinti ez a kóros folyamat. Emiatt a beteg gyógyítása, ellenőrzése sokkal nehezebb. Rendkívül fontos, hogy a páciens ésszerűen éljen, és együttműködjön kezelőorvosával. A kezelés előtt alaposan ki kell vizsgálni j a beteget, hiszen ■ csak így tudjuk feltárni, mi váltót- ' ta ki az érfalakat károsító folyamatokat. Itt is több tényező játszik közre: az érszűkületen kívül fontos a vérellátás, a vörös vértestek száma, a cukorbetegség okozta érszűkületek, sőt a mérgek hatásai is, amelyek egyef Rendkí\ Mos, ho SíríSr kÖd^keltTA gyógyszerek kiválasztását, a hatásmechanizmusok összhangjának kialakítását bízzuk a kardiológusra. Viszont ügyelni kell arra, hogy ischémiás fájdalom esetén mindig kéznél legyen a gyógyszer, amely gyorsan hat (a nyelv alá helyezett tabletta, spray) és olyan is, amely hosszú távon növeli az erek térfogatát. A szakember általában még egyéb - idegnyugtató, stresszoldó, szívizomnyugtató, ezáltal az oxigénhiányt csökkentő - gyógyszereket is felír. Önálló fejezetet alkotnak az invazív, azaz műtéti beavatkozások, amelyekkel a szűkületet eltávolítva vagy pedig áthidalva rendezik a kóros állapotot. A gyógyulás testi-lelki folyamataiban a szakemberek éppolyan fontos szerepet töl tenek be, mint a logikus változtatásokra, ésszerű együttműködésre képes betegek Ebben az esetben nem szabad a gyógyítást.csupán egy szervre, szövetre vagy diagnózisra összpontosítani, hanem holisztikusán testi-lelki és filozófiai összefüggéseiben az egész emberre alkalmazni. Bebizonyosodott, hogy elfogadható távlatok felvázolásával a munkavégzésre és testi terhelhetőségre a beteg lelkileg is rendkívül jól reagál. Csökken a szorongása, a félelme, a depressziója és a stressz okozta belső feszültsége, továbbá az idegrendszer tudat alatti tónusa, így a szívizom oxigénigénye is. Stabilizálható így a szívizmot terhelő magas vérnyomás. A pozitív hozzáállás pedig a teljes értékű élet helyre- állítása felé vezető út rendkívül fontos első lépése. nesen a szívizmot károsítják. Ezek a fontos laboratóriumi leletek teljes képet adnak a szakorvosnak a beteg aktuális állapotáról. A SZÖVŐDMÉNYEK KÉSŐBB JELENNEK MEG A fő cél az érfalak JJ védelme, struktúráinak megóvása, a regenerációs folyamatok elősegítése. Lépten-nyo- mon-azt halljuk, hogy ne dohányozzunk, mozogjunk többet, együnk kevesebbet és egészségeset, s ez mindenki számára megszívlelendő ajánlás, hiszen a megelőzés a legésszerűbb, a leglogi- kusabb és a legolcsóbb megoldás. Óriási szerepet játszik az egészséges életmódra való nevelés, a család, az iskola, a társadalom és az egészségügy közös törekvése. Persze a beteg álláspontja mégiscsak meghatározó, hiszen döntő szerepet játszik a kiváltó tényezők felfedésében, a kórkép kialakulásában, s céltudatos és felelős viselkedése az egyik legfontosabb tényező. Ő az, aki a legtöbbet teheti azért, hogy a várható szövődmények ne idő előtt jelentkezzenek! Ám ha öröklött hajlam vagy egyéb ok miatt nem védhetők ki, akkor legalább minél később következzenek be. Életünk minősége igazolja, hogy érdemes nagy figyelmet fordítani a ránk leselkedő veszélyek kivédésére. Ez az individuális stratégia, amely során a beteg és a szakember kéz a kézben halad a megelőzés és az ésszerű gyógyszeres kezelés összehangolásában. A már kialakult betegség kezelése általában arra irányul, hogy megőrizzük a pillanatnyi kórhelyzetet, megfékezzük a kóros hatásmechanizmusokat, sőt ha lehet, elindítsuk a regenerációt, s ezzel erősítsük az egészséges életbe vetett hitet. Dr. Balázs Tibor A szerző az anesztezio- lógia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa
