Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-31 / 298. szám, szerda

16 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 31. www.ujszo.com Emlékezetes színházi bemutatók, fesztiválok, jelentős díjak, elismerések, izgalmas és érdekes kiállítások és egy hiánypótló lexikon Mi történt idén a hazai magyar kultúrában? A Gombaszögi Nyári Tábor résztvevői „átölelik" a krasznahorkai várat (Képarchívum Mozgalmas év volt 2014 a hazai magyar kulturális, művészeti életben. Az alábbiakban a szerintünk legfontosabb eseménye­ket lajstromozzuk. ÖSSZEFOGLALÓ Igyekeztünk objektív szem­pontok szerint válogatni, illetve aki és ami kimaradt, helyhiány miatt maradt ki. Tudjuk, a lista kétszer ilyen hosszú is lehetne... Január Az Ifjú Szivek Táncszínház január 22-én, a magyar kultúra napján Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban mutatta be nagy sikerrel a Hontalanítás című darabját. Hégli Dusán ko­reográfiája a felvidéki kitelepí­tettek emlékére készült, érzé­sek és képzettársítások szintjén beszél azokról a jelenségekről, melyek a 20. század történel­mében számos tragédiát okoz­tak, és bár megnyilatkozási formájuk változott, napjaink­ban is aktuálisak. Ez volt a da­rab első „külszíni” bemutatója. Február Egressy Zoltán Portugál című sikerdarabját mutatta be a kas­sai Thália Színház Dudás Péter rendezésében, Nádasdy Péter és Lax Judit főszereplésével. A kassai változatban mindenki palóc tájszólásban beszél, a cse­lekmény pedig egy szlovákiai magyar falu, Reste kilátástalan- ságot árasztó kocsmájában ját­szódik. Az illúzióban valóságá­ból ki-ki a maga módján próbál menekülni, ám minden kitörési kísérlet kudarcra van ítélve. Március Boráros Imre színművész, a Komáromi Jókai Színház örö­kös tagja megkapta a legna­gyobb presztízsű magyar állami kitüntetést, a Kossuth-díjat, egyetlen külhoni magyarként. Három és fél éves munka eredményeként megnyílt a fel­újított alsósztregovai Madách­kastély, benne két különleges kiállítással. Megújult a Madách Imre életét és korát prezentáló tárlat, amely Az ember tragédiá­ját és annak utóéletét bemutató kiállítással egészült ki. A rend­kívül látványos, interaktív tárla­tok a mai fiatalok igényeit is ki­elégítik. Novemberben Az év kulturális műemléke versenyt elbíráló szakmai zsűri elismerő oklevelet adományozott a Szlo­vák Nemzeti Múzeum - Szlová­kiai Magyar Kultúra Múzeumá­nak a kastély felújításáért. Idén először a közönség is szavazha­tott, és a legtöbb voks a Madách- kastélyra érkezett, ezért a Like díjat Jarábik Gabriella, a Szlo­vákiai Magyar Kultúra Múzeu­ma igazgatója vehette át. Április Rimaszombatban lezajlott a 23.Tompa Mihály Vers- és Pró­zamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok Országos Ver­senye. Ez a háromnapos viadal az egyik legkiemelkedőbb iro­dalmi és pódiumművészeti rendezvény az egész magyar nyelvterületen. Közel százöt­ven egyéni produkciót, három lírai színpadot és tizenkét éne­kelt verset bemutató formációt láthatott a zsűri és a közönség. A döntőn összesen 242 ver­senyző vett részt. Átadták a Kulcsár Tibor-díjat is, amelyet idén Gál Tamás színész, előadóművész érdemelt ki. Május Fabó Tibor főszereplésével, Szőcs Artur rendezésében mu­tatta be Shakespeare A velen­cei kalmár című művét a Ko­máromi Jókai Színház. A Já- szai-díjas Fabó Tibor, aki idén májusban töltötte be 50. élet­évét, Shylock uzsorás megfor­málásáért megkapta a szlovák Irodalmi Alap díját. Június Kilenc diák- és három felnőtt csoport versengett a 51. Jókai Napok díjaiért Komáromban. A fődíjat a helyi ZsírZsiráf tár­sulata nyerte el, a csoport tag­ja, Till Tímea pedig a Megöltem az anyámat című előadásban nyújtott teljesítményével kiér­demelte a legjobb női alakítás díját. Az amatőr színjátszó fesztivál történetéről idén könyv is megjelent, szerzője Kiss Péntek József. Egy kassai és egy komáromi művészt is díjaztak a Magyar Színházak 26. Kisvárdai Fesz­tiválján. A legjobb alakítás díját Láx Judit, a kassai Thália Szín­ház társulatának-tagja kapta, aki a Portugálban játszotta Masni szerepét. Életműdíjat kapott Mokos Attila, a Komá­romi Jókai Színház művésze. Július Egy hét alatt több, mint 150 program közül választhattak idén a Gombaszögi Nyári Tá­bor résztvevői. A hazai magyar fiatalság legnagyobb nyári rendezvényének zárónapján élőlánccal ölelték át a kraszna­horkai várat, valamint meg­rendezték az I. Szlovákiai Ma­gyar Dal Napját. Az idei tábo­rozáson az ország megközelítő­leg 230 településéről vettek részt fiatalok. Hosszú huzavona után Var­sányi László lett az Ifjú Szivek Táncszínház igazgatója. Véle­ménye szerint ez a poszt lehe­tőséget ad rá, hogy az egybeol­vassza élettapasztalatait, tudá­sát és gyakorlati ismereteit. Az új igazgató irányításával működő társulat elsőként a gyerekeknek szánt Felvidéki Kakukktojás című Hégli Dusán- koreográfiát vitte színpadra kora ősszel. Augusztus A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás az első világháború centenáriuma al­kalmából digitalizációs kam­pányt és országos méretű gyűjtést indított első világhábo­rús dokumentumok és emlékek feltérképezésére. Az összegyűj­tött dokumentumokból, kiegé­szítve egyéb múzeumi anyag­gal, „Népeimhez” - Történetek a nagy háborúból címmel ván­dorkiállítás készült, amely elő­ször Pozsonyban volt látható. Az emléktárgyak, fotogfiák és levelezőlapok szemléletes és érzékletes installálásával a kiál­lítás létrehozói oly módon re­konstruálták a múlt egy szele­tét, hogy a látogató aktívan je­len tud lenni a térben. Szeptember Új helyszínre költözött a po­zsonyi tranzit.sk. A nonprofit művészeti intézmény az új székhelyen Németh Ilona Javí­tott változat című kiállításával nyitott. A kiállítás vezérmotí­vuma az egyéni helytállás kér­dése volt, vagyis hogy az ember hogyan tudja összhangba hoz­ni a maga és a családja iránti fe­lelősségérzetét szakmai és eti­kai felelősségével. Október A sikeres amatőr színészi múlttal rendelkező füleki La- boda Róbert harmadik helye­zést ért el Budapesten, az or­szágos slam poetry bajnoksá­gon. Az idén harmadszor meg­rendezett verseny győztese a Színész Bob művésznéven sze­replő Horváth Kristóf lett, a második helyen Süveg Márk (Saiid), az Akkezdet Phiai hip- hop duó tagja végzett. A dön­tőben 26 slammer szerepelt, akiket 150 jelentkezőből vá­lasztottak ki. November Az idei évadban ünnepli fennállásának negyvenötödik évfordulóját a kassai Thália Színház. Ájubileumi alkalomra több rendezvénnyel, köztük ki­állításokkal, koncertekkel és a Liliom című Molnár Ferenc-da- rab bemutatójával készült a te­átrum. November 15-én meg­rendezték a Színházak éjszaká­ját, a tizedik Thália Fesztivál pedig mintegy másfél hónapon át tartott. A kassai magyar kö­zönség számára újnak és szo­katlannak számító műfajok, péládul több kortárs táncpro­dukció is szerepelt a gazdag kí­nálatban. Tíz év előkészítés után meg­jelent A (cseh) szlovákiai ma­gyarok lexikona, amely közös­ségünk alapvető tényanyagát gyűjti egy kötetbe. A lexikon 480 oldalon több mint 3600 szócikket, több mint 500 fény­képet, továbbá számos térké­pet és táblázatot tartalmaz. Urbán Zsolt főszerkesztő veze­tésével a szerkesztőbizottság öt kategóriát határozott meg: a településekre vonatkozó szó­cikkeket Popély Árpád, a sze­mélyeket Lacza Tihamér, az in­tézményeket Végh László, a történelmi eseményeket Simon Attila, az egyéb témaköröket (például néprajz, fesztiválok, sajtó) Tóth Károly gondozta; a szócikkek megírásában hazai magyar szakértők sora vett részt. December Tőzsér Árpád költő megkapta a Nemzet Művésze díjat, ame­lyet a Nemzet Színésze és a Nemzet Sportolója elismerés mintájára csúcsdíjként alapított tavaly a Magyar Országgyűlés. Az elismerést, amelyet a Ma­gyar Művészeti Akadémia elnö­ke adományoz, 65 év feletti, Kossuth-díjas alkotók kaphat­ják meg. Egyidejűleg hetven művész, köztük tizenkét iro­dalmár viselheti, a díjazottak életük végéig életjáradékot kapnak. A megismerést és az egymás­hoz közeledést célozta meg, to­vábbá a kapcsolatteremtést szolgálta a III. Szlovákiai Ma­gyar Képzőművészeti Fórum, amelyet a dunaszerdahelyi Kor­társ Magyar Galériában tartot­tak. A Fórumhoz három kiállí­tás is kapcsolódott: Nagy Csilla és Cséfalvay András kiállítása, valamint Sztojánovits Andrea és Borosi Gábor hang-vizuál installációja, (juk, tb) MIT HOZOTT A PÁLYÁJÁN 2014? MI VOLT A LEGEMLÉKEZETESEBB KULTURÁLIS ÉLMÉNYE EBBEN AZ ÉVBEN? Oláh Attila „Nyuszi" néptáncos, Dunaszerdahely A saját pályámon a legfontosabb változás az volt, hogy február vé­gén átvettem a Csallóközi néptáncegyüttes vezetését. Júniusban már egész estés műsort adtunk - az együttes korábbi koreográ­fusa, a tavaly elhunyt Brandl Ferenc emlékére. Emellett jártunk magyarországi turnén, felléptünk a Szőttessel, ezüst­sávos minősítést szereztünk a Felvidéki Néptáncantológián. Most egy új előadással készü­lünk: 60 éve alakult meg a Csallóközi, az igazi ünneplést jövőre halasztottuk, a vezér- gondolata a „60+" lesz. Meghatározó élményem volt Ferenczi György és a Rackajam koncertje a Rév Fesztiválon: fantasztikus zenészek, úgy hatnak a mai magyar könnyű­zenei életben, mint senki más, ráadásul frenetikus, tökélete­sen kidolgozott koncerteket adnak. Hosszú idő után ismét van kedvenc filmem is: az Élet­revalók című francia vígjáték. Egy dúsgazdag mozgássérült­nek ápolóra van szüksége, aki egy párizsi külvárosi gettóból érkező fekete fiú lesz; az ő különleges kapcsolatukról szól a film, de egyáltalán nem Hollywood modorában. Csak ajánlani tudom. Gadus Erika díszlet- és jelmeztervező A komáromi színházi mun­káim - A ve­lencei kalmár, a Különös házasság - mellett egy új szlovák játékfilmen dolgoz­tam, én terveztem a ruhákat és a díszleteket is. Marko Skop dokumentumfilmes rendezte, Eva Nová a címe, és egy hatvanéves színésznőről szól, aki valamikor nagy sztár volt, most pedig szeretné va­lahogy rendbe tenni az életét. Jövőre kerül a mozikba, a forgatást már befejeztük. És minden befejezés siker. Van egy nagyon erős filmes élményem, a Káin gyermekei, Gerő Marcell dokumentum­filmje. Valamikor a nyolcvanas években készült egy másik dokumentumfilm olyan fiatal­korú bűnözőkről, 14-15 éves fiúkról, akik embert öltek. Gerő harminc évvel később közülük keresett meg hármat, hogy elmondják, mi lett velük, visszapillantva hogyan látják a tettüket. Nagyon elgondol­kodtató, nagyon emberi a film. Arról szól, hogy könnyű ítélkezni, bár az élet ritkán fekete-fehér. Juhász R. József költő, multimediális művész Q ldén dominált a tanítás: * az évet 3 hónapos performansz művészeti kurzussal kezdtem a Pozsonyi Képzőmű­vészeti Egyetem intermédia szakának IN műtermében, majd Selmecbányán és Shenzenben (Kína) tartottam workshopot. Részt veszek a Privát nacionalizmus nem­zetközi kiállítássorozaton, amelyen Németh Ilonával ku­rátorokként képviseljük Szlo­vákiát. A kassai Kunsthalléban szerveztünk kiállítást, amely mind szakmailag, mind társa­dalmilag komoly visszhangot keltett. Performansz művészeti körúton vettem részt Thaiföl- dön, Kínában és Makaóban, 5 performansz művészeti feszti­válon. Októberben elkezdtem együtt dolgozni Wenmin Tong kínai művésszel. Alex Mlynárčik életmű-ki­állítása a Pozsonyi Városi Galériában, annak is egy viszonylag kis területen bemutatott hatvanas évekbeli akcióművészeti projektjei. A Helsinkiben megrendezett Mother's Tongue (Anyanyelv) fesztivál, amelyre szinte az egész világból érkeztek olyan művészek, akik az anyanyel­vűktől eltérő nyelvi közegben élnek és alkotnak. (as,tb)

Next

/
Thumbnails
Contents