Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-31 / 298. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 31. www.ujszo.com ■BH Elítélték Putyin fő ellenlábasát Moszkva. Három és fél évi felfüggesztett börtön- büntetésre ítélte tegnap egy moszkvai bíróság csa­lás és pénzmosás miatt Alekszej Navalnijt, Vla­gyimir Putyin orosz elnök legfőbb politikai ellenlá­basát. Fivérét, Oleget ugyanilyen időtartamú le­töltendő börtönbüntetésre ítélték. Mindkettejükre 500 ezer rubeles (kb. 75 ezer euró) pénzbüntetést is kiszabtak. Az ítélethir­detés után Navalnij tünte­tésre szólította fel híveit. „Ez a hatalom nem érdemli meg, hogy létezzen, meg kell dönteni” - mondta az ellenzéki politikus. Este őrizetbe vették Navalnijt, miután házi őrizetét meg­szegve csatlakozott ahhoz a több ezer tüntetőhöz, aki a férfi büntetése ellen til­takozott. (MTI) USA-szankciók az oroszok ellen Washington. Az ame­rikai pénzügyminisztéri­um szankciókat rendelt el négy újabb orosz állam­polgár ellen, akik közül ketten magas rangú cse- csenföldi kormányilleté­kesek, ketten pedig érin­tettek az úgynevezett Magnyitszkij-ügyben (az adócsalásokat leleplező Magnyitszkij 2009-ben börtönben halt meg az ott elszenvedett súlyos bán­talmazások következté­ben). A szóban forgó sze­mélyek nem kaphatnak amerikai vízumot, az ame­rikai állampolgároknak pedig megtiltották, hogy üzleti viszonyba lépjenek velük. A szankciós listára felkerült Apti Alaudinovics csecsenföldi belügymi­niszter-helyettes és Ma­gomed Daudov, a csecsen elnöki és miniszterelnöki hivatalvezetője. (MTI) Elítélt görög anarchisták Athén. Öt évtől 25 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték Görögországban egy anarchista csoport 14 tagját, akik az elmúlt hat évbén több merényletet követtek el, és levélbom­bákat küldtek vezető eu­rópai politikusoknak. A csoport tagjai 2008 óta több merényletet és túszej­tést hajtottak végre (egy sérülttel), bankokat rabol­tak ki és levélbombákat küldtek 2010 novemberé­ben az athéni amerikai dip­lomáciai képviseletre és európai politikusoknak, így Jósé Manuel Barroso akkori európai bizottsági elnöknek, Angela Merkel német kancellárnak és Sil­vio Berlusconi akkori olasz kormányfőnek. (MTI) Borneo szigetétől mintegy 160 kilométerre végre megtalálták a vasárnap eltűnt maláj utasszállító repülőgép maradványait Gyors lefolyású dráma: az utasokon nem volt mentőmellény MTl-HÍR Jakarta. Tegnap Borneo szi­getétől mintegy 160 kilométer­re megtalálták a vasárnap eltűnt maláj utasszállító repü­lőgép maradványait. Indonéz illetékesek szerint immár biz­tosra vehető, hogy a tengerben talált roncsdarabok az AirAsia társaság gépének maradvá­nyai. Helikopteres kutatók számos holttestet is találtak a víz felszínén, a tetemeket heli­kopterre emelték, és egy indo­néz hadihajóra szállították. Egyik tetemen sem volt men­tőmellény. A holttesteket azon a tengerrészen fedezték fel, amely felett a repülőt utoljára látták, tíz kilométerre attól a helytől, ahonnan a pilóta még beszélt a légi irányítókkal. A közelben poggyászokat is talál­tak. Az Airbus A320-200-as tí­pusú gépen 162-en voltak: 155 indonéziai, három dél-koreai és egy-egy malajziai, szingapúri, brit és francia - utóbbi a má­sodpilóta volt. Az AirAsia gépe vasárnap reggel Surabayából Szingapúrba tartott. A jakartai légi irányítás radarképernyői­ről helyi idő szerint 6 óra 17 perckor tűnt el. A kapcsolat a felszállás után 42 perccel sza­kadt meg, amikor a repülőgép a Jávai-tenger fölött, Kalimantan (Borneo) és Jáva között repült. A pilóta nem adott le vészjel­zést, de közvetlenül az eltűnés előtt engedélyt kért a repülés- irányítóktól, hogy nagyobb magasságba emelje a gépet. Az indonéz hatóságok a Jáva-tengerből kimentett poggyászokat, törmelékeket mutatják. A hozzátarto­zók közül sokan a surabayai repülőtér várótermében várták kétségbeesetten a híreket. (SITA/TASR/AP) A leginkább sújtott Sierra Leonéban, Libériában és Guineában a fertőzöttek száma túllépte a 20 ezret, 7842 ember halt meg Ebolával fertőződött meg egy brit ápoló A napokban félszáz új ebolás megbetegedést jelentettek Libériából. A nyugat-afrikai országban újra támad a halálos kór. (SITA/AP) London/Monrovia. Két újabb Ebola-gyanús páci­enst vizsgálnak Nagy-Bri- tanniában - közölték teg­nap a brit hatóságok. Elő­ző nap egy ápolónőnél, aki a járvány sújtotta Sierra Leonéból tért haza, már kimutatták a fertőzést a skóciai Glasgow-ban. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A Nyugat-Afrikából vasárnap hazatért ápolónőt tegnap a lon­doni Royal Free kórházba szállí­tották át. Nagy-Britanniában ezt a kórházat jelölték ki és sze­relték fel a Ebola-fertőzöttek biztonságos elkülönítésére és kezelésére. A beteg a brit királyi légierő (RAF) egyik különlege­sen kialakított repülőgépén, egy inkubátorszerű izolációs berendezésben tette meg az utat a skót nagyvárosból az északnyugat-londoni Northolt negyed közelében működő RAF-légitámaszpontra. A most megbetegedett egészségügyi dolgozó az első brit állampol­gár, akin már hazaérkezése után jelentkeztek az Ebola-fer- tőzés tünetei. Nagy-Britanniá- ban az Ebola vírusának négy év­tizeddel ezelőtti felfedezése óta eddig soha nem fordult elő be­hurcolt Ebola-fertőzés. Jeremy Hunt egészségügyi miniszter elnökletével ülést tartott a brit kormány különleges helyzetek idején összehívott válságtestü- lete, a COBRA. A brit hatóságok felveszik a kapcsolatot azoknak a repülőknek az utasaival, ame­lyekkel az Ebolával kezelt beteg a hétvégén Casablanca érinté­sével Londonba, majd London­ból Glasgow-ba utazott. A leg­nagyobb brit repülőtereken - köztük a londoni Heathrow-n is, ahol a beteg ápolónő vasár­nap átszállt a Glasgow-ba tartó járatra - október közepe óta szűrik a Libériából, Sierra Leo­néból és Guineából érkezőket. Nicola Sturgeon skót minisz­terelnök közölte: a hatóságok egy másik egészségügyi dolgo­zót is vizsgálnak, aki szintén Nyugat-Afrikából tért haza. Sturgeon szerint alacsony a valószínűsége annak, hogy ez a páciens is fertőzött lenne, mivel az Ebolával kezelt ápolónőtől eltérően ő nem érintkezett köz­vetlenül betegekkel. Egy továb­bi, Ebola gyanúját mutató ese­tet a délnyugat-angliai Corn­wall megyében vizsgálják. Itt is egy olyan páciens jelentkezett a hatóságoknál, aki a nyugat-af­rikai járványövezetben járt. Az angol közegészségügyi szolgá­lat szerint a betegen több tesz­tet is elvégeznek. Legalább 24 órába telik, mire a vizsgálatok eredményt hoznak, a pácienst addig a kórház elkülönítőjében tartják megfigyelés alatt. Félszáz új ebolás megbete­gedést jelentett Libériából az ország egészségügyi hatósága, miután az utóbbi időben már javulni kezdett a helyzet. De­cember 1. és 25. között 49-en betegedtek meg a vírustól. A li­bériái egészségügyi illetékesek hangsúlyozzák, hogy az érintett vidék gyéren lakott, ezért igen aggasztó a ragály drámai terje­dése. Mindeközben az ország nagy részén, főként a főváros­ban, a sűrűn lakott Monroviá- ban javult a helyzet. Libériában az utóbbi egy évben csaknem nyolcezren betegedtek meg az Ebola vírusától, 3400-an bele­haltak a kórba. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfői je­lentése szerint a fertőzöttek száma az Ebola által leginkább sújtott három afrikai ország­ban, Sierra Leonéban, Libériá­ban és Guineában együtt már meghaladta a 20 ezret, és eddig már 7842 ember halt meg a jár­ványban. Hat ukrán katona esett el Donyeck tersegeben Tüzelnek a tűzszünetben Már repülőkkel támadják a Boko Haram és az al-Shabaab fegyvereseit Bombazápor zúdul az iszlamistákra MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Yaoundé. Az amerikai hadsereg légi csapást mért Szomália területén az al- Shabaab szélsőséges iszlamista csoport egyik vezetőjére - kö­zölte a Pentagon. Mark Wright, a védelmi tárca szóvivője arról tájékoztatott, hogy Saakow te­lepülés környékén hajtottak végre légi csapást a szervezet egyik meg nem nevezett vezető­je ellen. Wright más részletet nem árult el a támadásról, a célba vett személy nevét sem mondta meg, de a Pentagon egyik névtelenül nyilatkozó ü- letékese közölte, a légi csapás nem a szervezet vezetője, Ah­mad Umar ellen irányult. Umar szeptemberben vette át a szer­vezet vezetését Ahmed Abdi Godanétől, akivel ugyancsak amerikai légi csapás végzett. Az Parádéznak a Szomáliát terro­rizáló al-Shabaab iszlamista csoport fegyveresei (SITA/AP) al-Shabaab szövetségese az al- Kaida terrorhálózatnak és szi­gorú iszlám törvénykezést akar bevezetni az országban. A szer­vezet Szomáliában és Kelet-Af- rika más államaiban is öngyil­kos merényletek sorozatát haj­totta végre. Első alkalommal mért légi csapásokat a kameruni hadse­reg a nigériai, iszlamista Boko Haram terrorszervezet fegyve­reseire, hogy visszafoglaljon a szélsőségesektől egy, az ország északi részén, Nigéria közvet­len szomszédságában lévő ka­tonai bázist. A napokban a Boko Haram tűz alá vette az Ashigas- hiya nevű kameruni-nigériai határvárosnál fekvő, kameruni véderők által fenntartott tá­maszpontot, és meghátrálásra kényszerítették a kameruni ka­tonákat. Paul Biya kameruni ál­lamfő ezután rendelte el a légi­támadásokat, amelyek segítsé­gével a hadseregnek sikerült elűznie a szélsőségeseket a tá­maszpontról. Kijev. Hat ukrán katona el­esett, három pedig megsebesült a szakadárok támadása követ­keztében a Donyeck melletti Piszki településnél - adta hírül tegnap az Azov önkéntes bel­ügyi alakulat. A Kijev által de­cember 9-én egyoldalúan élet­be léptetett tűzszünet óta nem szenvedtek el ilyen súlyos vesz­teséget az ukrán fegyveres erők a kelet-ukrajnai konfliktus tér­ségében. A tűzszünethez a sza­kadárok nem csatlakoztak ugyan, de lényegesen csökkent támadásaik intenzitása, vala­mint Grad rakéta-sorozatve- tőkkel és más nehéztüzérségi fegyverekkel sem lőttek azóta ukrán katonai állásokat, illetve civil célpontokat. Katonai forrá­sok szerint míg korábban napi átlagban mintegy negyven tá­madást hajtottak végre a szaka­dárok a hadműveleti övezet­ben, addig az utóbbi időszak­ban átlag tizenkettőt. Előző nap a hadműveleti parancsnokság közlése szerint nyolc támadás érte az ukrán alakulatokat, köz­tük a Piszkinél lévő állásokat is. A szakadárok aknavetőkkel és kézi lőfegyverekkel támadták a donyecki nemzetközi repülőtér új terminálját. A létesítményt védő ukrán katonák és a szaka- dár fegyveresek között közel­harc bontakozott ki, amelyben három ukrán katona és 14 kelet­ukrajnai oroszbarát szakadár vesztette életét. Petro Porosen- ko ukrán elnök szerint megvan a veszélye annak, hogy hosszú időre befagy a kelet-ukrajnai konfliktus, amelyet az ország­határon kívülről generált konf­liktusnak nevezett, utalva a szakadárokat segítő orosz ál­lampolgárságú zsoldosokra, ka­tonákra és hírszerzőkre.

Next

/
Thumbnails
Contents