Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-30 / 297. szám, kedd

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2014. DECEMBER 30. ANKÉT 11 Magyarországon is kimehettem végre egy olyan stadionba, ahol minden tekintetben európai körülmények között nézhettem meg a válogatott mérkőzését? De, az. ■ Az év negatívuma: FC Barcelona. A csapat ered­ménytelensége, Messi futótelje­sítménye, Messi adócsalási ügye, a klubvezetők simlissége, illetve a gigantikus összegek elszórása játékosokra. A katalán klub éveken át hangoztatta, hogy riválisával ellentétben inkább neveli a futballistákat, mintsem megveszi őket drága pénzért, de kiderült: ez az attitűd hamis volt, álságos és még korrupt is. ■ Az év olvasmányélménye: Helyben maradunk, mert szá­momra az év könyvélménye is a futballhoz köthető. A Trollfoci című - jó értelemben vett - ökörség tükröt tart a magyar labdarúgás elé. A Facebookon megszokott igényes irónia és humor Rekop Gyuri és az adminok könyvében is visszakö­szön. Arról nem beszélve, hogy volt szerencsém személyesen részt venni Bukarestben a Trolifoci hivatalos bemutatóján, ami legalább annyira szórakoz­tató volt, mint maga a kötet. Bőd Titanilla az Új Szó sportrovatának vezetője ■ Az év játékosa: Manuel Neuer. ■ Az év csapata: Németország. ■ Az év meccse: 1. Németország-Brazília 7-1. 2. DAC-Nitra 0-0. Nem volt egy nagy meccs, de ahogy a zuhogó esőben 7000 ember szorult be az amúgy max. 4000 fő kapacitású fedett lelátókra, s amilyen energiát adtak a csapat­nak, az frenetikus volt. Ezzel a meccsel a DAC óriási lépést tett a bennmaradás felé. 3. (szívemnek legkedvesebb): Rimaszombat—Nagymihály 2-1, az éllovas nagymihályiak először kaptak ki, Tomáš Chovanec két gólt lőtt © ■ Az év pozitívuma: Kiváló kapusteljesítmények a vb-n. ■ Az év negatívuma: AII. liga átszervezése. ■ Az év olvasmányélménye: Kerényi Éva: Az akáclombos város. Hiánypótló, rendkívül olvasmányos munka a monar­chiabeli Rimaszombatról. Csepelyi Adrienn a Népszabadság újságírója ■ Az év játékosa: Cristiano Ronaldo - ki más? A nőknél Nadine Kessler. Komp­lex futballista, aki okosan, szisztematikusan építkezve felért a csúcsra. Remélem, ez az idei , Aranylabdát is jelend. Manuel Neuer (b) és Lionel Messi lett a brazíliai világbajnokság legjobb kapusa és mezőnyjátékosa. Az egyik vitatható, a másik aligha. ■ Az év csapata: A tavaszi szezon Liverpoolja. Pedig sok-sok éve megfogad­tam, hogy nem kergetek már hiú ábrándokat. ■ Az év meccse: Tudom, hogy az 1-7-et illik mondani, és tényleg majdnem torkomon akadt a hot dog, de az én szívemnek mégiscsak a Tyresö-Wolfsburg BL-döntő a legkedvesebb. Thriller! Noha félidőben kettővel ment a Tyresö, a Wolfsburg nyert 4-3- ra. Kár, hogy szegény Jakabfi Zsanett csak bekötözött lábbal ünnepelhetett. ■ Az év pozitívuma: Hogy a Stoke City az én fotó­immal reklámozta a jelenlegi évadának bérleteit - viszontlát­tam a képeimet óriásplakáto­kon, a hivatalos honlapon, de még a város buszain is. ■ Az év negatívuma: A FIFA fedőnevű kutyakomé­dia. Vajon mennyi pénzembe kerülne, hogy a szülőfalum vb-helyszín lehessen? ■ Az év olvasmányélménye: Németh Ványi Klári: Anar- csi boszorkányok. Csontig hatoló igaz mese művészetről, homofóbiáról, hagyományok­ról, valódi értékekről. Szatmári lányként különösen felkavaró volt. Galambos Péter újságíró, az Origó sportrovatának vezetője ■ Az év játékosa: Cristiano Ronaldo. Lehet röhögni a latabárkodó gólörö­mén, lehet primadonnának csúfolni, de ezt az embert az idén nem nagyon lehetett megállítani. Annyi gólt lőtt a spanyol bajnokságban és a BL- ben is, hogy ha Portugália csak elfogadhatóan teljesített volna a vb-n, egy pillanatig sem lenne kérdéses, ki kapja az Aranylab­dát. És még így is nagyon jók az esélyei. ■ Az év csapata: Costa Rica. Oké, önmagában nem nagy ügy, minden vébén van egy úgynevezett szimpati­kus kiscsapat, amely valahogy továbbjut a kieséses szakaszba, esetleg ott is megy még egy kört. Na, de így? Három világbajnok seggre ültetésével, csoportelső­ként? Veretlenül? Ez azért nem a kezdők szerencséje volt. És az olaszokat konkrétan focizni tanították! ■ Az év meccse: Real Madrid-Adético Madrid 4-1. Megdöbbentő, hogy a máshol leselejtezett játékosaival az egész szezonban fogcsikorgat­va, de közben jól játszva küzdő Atlético mennyire közel volt az utóbbi tíz év legvalószínűtlenebb duplázásához. Sergio Ramos csak a 93. percben egyenlített a BL-döntőben - igaz, utána egy percig sem volt már esélye a holtfáradt Adétinek. ■ Az év pozitívuma: Louis van Gaal munkálkodása. A világ egyik legjobb edzője előbb imponáló stílusban vb-bronzot nyert a többek között a címvédő spanyolokkal a padlót feltörlő holland válogatott szövetségi kapitányaként, aztán elvállalta napjaink talán legháládanabb futballállását. A Ferguson­korszak utáni rövid Moyes-éra romjainak eltakarítása még neki is beletelt néhány hónapba, de december közepére felrángatta a Manchester Unitedet a közép­mezőnyből a dobogóra. ■ Az év negatívuma: A brazilok összeomlása a vb- elődöntőben. A látszat ellenére a brazil válogatott vb-története eddig is bővelkedett virtigli lúzerepizódokban: ’78-ban sike­rült veredenül kiesni a bundázó házigazda ellenében, ’82-ben belefutni egy kínosan középsze­rű játékos élete nagy napjába, aztán jött ’98-ban az epilepszia a döntő előtt. Az első helyen pedig az ’50-ben bemutatott, Darwin- különdíjas alakítás állt. Eddig. A Belo Horizonte-i katasztrófa mellett a felsoroltak mind egy­szerű kisiklásokká szelídültek. (Folytatás a következő oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents