Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-30 / 297. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 30. www.ujszo.com Harc a donyecki repülőtérnél Kijev. Három ukrán katona és 14 kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár meghalt, amikor közelharc bontakozott ki az ellenfelek között a donyecki nemzetközi repülőtéren - közölte tegnap Petro Poros- enko ukrán elnök, hozzátéve: habozás nélkül kihirdeti a hadiállapotot, ha az ellenség a jelenlegi frontvonalon átlépve támadásba lendül. A stratégiai fontosságú reptér és védői már jelképekké váltak Ukrajnában. A szakadárok hónapok óta támadják a légikikötőt, amelyet képtelenek bevenni. (MTI) Lelőttek egy palesztin fiút Jeruzsálem. Izraeli katonák Ciszjordániában lelőttek egy 16 éves palesztin fiatalt, aki többedma- gával köveket dobált egy útkereszteződésben elhaladó izraeli autókra - jelentette tegnap az izraeli közszolgálati rádió. Az izraeli hadsereg szerint a köveket dobáló palesztin fiatalok az arra elhaladó autósok életét veszélyeztették. Megpróbálták letartóztatni őket, majd feléjük lőttek. (MTI) The Interview: anyagi siker Los Angeles. Az online forgalmazásban 15 millió dollár bevételt hozott karácsonyi nyitó hétvégéjén a Sony Pictures filmstúdió The Interview (Az interjú) című botrányfilmje, amelyet a hackerek fenyegetése miatt levettek műsorukról a nagy multiplexhálózatok. Eredetileg a mozis forgalmazásból 20 milliós bevételt vártak a szakértők. A Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor elleni CIA-merényletről szóló filmet internetes forgalmazása minden idők legjövedelmezőbb online filmje a Sony Pictures esetében. (MTl) Kiutasították Ali Agcát Róma. Az olasz hatóságok tegnap kiutasították Olaszországból Ali Agca egykori török terroristát, a néhai II. János Pál pápa merénylőjét, aki december 27-én belépett a Vatikán területére, és virágot vitt a lengyel pápa sírjára. A dátum nem volt véletlen: II. János Pál 1983. december 27-én kereste fel merénylőjét a római Re- bibbia börtönben. Az 56 éves török férfit szombaton vették őrizetbe a Szent Péter téren. (MTI) A vasárnapi horvát elnökválasztáson a csak 24 éves lvan Vilibor Sincic váratlanul megszerezte a leadott voksok egyhatodát Fej fej mellett a két horvát elnökjelölt Előre iszik a medve bőrére? Ivó Josipovic horvát államfő elégedetten koccint a vasárnapi elnökválasztás első fordulója után. Viszont január 11-ig kiélezett, kőkemény kampány vár rá. (SITA/AP) Zágráb. Rendkívül szoros küzdelmet hozott a horvátországi elnökválasztás vasárnapi első fordulója. A két továbbjutó jelölt, Ivó Josipovic jelenlegi államfő és Kolinda Grabar Kitanovic jobbközép ellenzéki politikus a két hét múlva esedékes második fordulóban méreti meg magát újra. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A 99,63%-os feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint a vasárnap tartott első fordulóban Josipovic a voksok 38,50, míg Kitanovic, a jobbközép Horvát Demokrata Közösség (HDZ) jelöltje a szavazatok 37,17%-át szerezte meg. Ők mérkőznek meg az elnökválasztás második fordulójában, amelyet január 11-én tartanak. Nagy meglepetésre a harmadik helyen végzett a horvát média által forradalmárnak és anarchistának elkönyvelt 24 éves Ivan Vüibor Sincic a voksok 16,45%-ával. A horvát történelem legfiatalabb elnökjelöltje elemzők szerint azért érhetett el üyen magas eredményt, mert azok adták rá voksukat, akik elutasítják a két nagy párt politikáját. A választási bizottság adatai szerint az első fordulóban a szavazásra jogosultak 47,12%-a, mintegy 1 millió 771 ezer ember járult az urnák elé. Jasipovic azt mondta, „túl sok vér folyt Horvátországban ahhoz, hogy azok kezébe kerüljön az ország, akik nem érdemelték meg”. Szerinte megengedhetetlen, hogy „azok, akik tegnap meglopták Horvátországot, úgy gondolják, hogy ma tiszteletet érdemelnek”. Kolinda Grabar Kitarovic viszont azt hangoztatta, az első fordulóban a polgárok egyértelműen kinyilatkoztatták a változások iránti igényüket. „Olyan hatalmat akarunk, amely határozott, hazafias, amely előre és nem a szakadékba fog minket vezetni” - hangoztatta a 46 éves politikus asszony és diplomata. Meglepetésként érte a közvéleményt, hogy Ivó Josipovic hivatalban lévő baloldali horvát elnök csupán hajszálnyi különbséggel tudott győzni az elnökválasztás első fordulójában. Politológusok és szakértők szerint a következő két hét kampánya ezért még keményebb lesz. Josipovic az összes közvélemény-kutatási adat szerint öt éven át a legnépszerűbb politikus volt Horvátországban. Sokáig a közelébe sem ért senki. Az utolsó felmérések is sokkal nagyobb különbséget mutattak közte és az elnökválasztáson ellene induló Kolinda Grabar Kitarovic, az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje között, mint ami a választáson megmutatkozott. Elemzők úgy látják, hogy a szoros eredmény miatt most sokkal durvább lesz a verseny a két jelölt között: az esélyek egyenlők, és valószínűleg a televíziós vitaműsorok döntik majd el, hogy ki lesz január 11-én Horvátország új államfője. Szakértők szerint ahhoz, hogy valamelyikjelölt nyerni tudjon a második fordulóban, mindenképpen szüksége lesz az Ivan Vilibor Sincic szavazóira. Három tragédiával ez a maláj repüléstörténet fekete éve - a tavalyi 265 után idén 1320-an haltak meg repülőbalesetekben Az AirAsia úgy hirdette magát, hogy egy gépet sem veszít el Tűt keresnek a szénakazalban. Öt indonéz repülő keresi a roncsokat a 320 ezer négyzetkilométer területű láva-tengerben. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Jakarta/Szingapúr. Újrakezdődött a kutatás az Indonézia légterében vasárnap eltűnt utasszállító repülőgép után; a hatóságok azt feltételezik, a Surabayából Szingapúrba tartott gép lezuhant, és roncsok a tengerfenékre süllyedtek. Az AirAsia malajziai fapados légi- társaság gépének fedélzetén 162-en tartózkodtak, javarészt indonéziai állampolgárok. Sigit Setiayana, az indonéz haditengerészet egyik parancsnoka közölte, hogy tucatnyi indonéz hadihajó, öt repülőgép és 3 helikopter vesz részt a kutatásban szingapúri és malajziai hajókkal, illetve légi járművekkel együtt. Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Bri- tannia, Dél-Korea és India is felajánlotta a segítségét. Az indonéziai kutatócsoport vezetője, Bambang Soelistyo közölte, hogy az eltűnés koordinátái és számítások alapján a hatóságok azt feltételezik, hogy a gép lezuhant, és a roncsok a tengerfenékre süllyedtek, ám eddig csak olajfoltokat találtak. Az AirAsia közleményben arról tájékoztatott, hogy a gép rossz időjárási körülmények miatt zuhanhatott le, egyes információk szerint a gép túl lassan repült. A 2002 óta működő AirAsia légitársaság az idén elnyerte a világ legjobb fapados légitársaságának a címét. Egy repülőgépes magazinban korábban azzal dicsekedett az AirAsia, hogy a légitársaság egy gépet sem veszít el. Mindezt nem sokkal azután tették, hogy az MH370-es maláj gép márciusban eltűnt 239 utasával együtt. Az írásban az AirAsia pilótáinak tökéletes felkészültségéről írtak, biztosítva az utasokat, hogy a vezetőik „elég felkészültek ahhoz, hogy soha ne vesz- szen el egy gép sem.” Az eltűnt gépet 2008-ban helyezték forgalomba, 23 ezer órát repült már. A gép pilótája is rutinos volt, 20 500 óra repülés volt a háta mögött. Az Air Asia is 49%-ban malajziai tulajdonban van, így idén ez már a harmadik légi katasztrófa, amelyben az ázsiai ország egyik gépe érintett. Március 8-án a Malaysia Airlines Kuala Lumpurból Pekingbe tartó járata tűnt el nyomtalanul, fedélzetén 239 emberrel, azóta sem találják. A több hónapos hiábavaló kutatás a repülés történetének eddigi legdrágább keresőakciója volt. Július 17-én pedig a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét lőtték le orosz szeparatis- ták egy BÜK típusú orosz légvédelmi rendszerrel Donyeck felett. Senki sem élte túl a tragédiát. (MTI, VS, ATV) Harmadik nekifutásra sem sikerült államfőt választania a görög parlamentnek - januárban előrehozott választások lesznek Pénzügyi járványkockázatot jelent a görög politikai válság ÖSSZEFOGLALÓ Athén/London. Az elnökválasztás tegnap tartott 3. fordulójában sem sikerült államfőt választaniuk a görög képviselőknek. Sztavrosz Dimasznak, a tisztségre egyedüliként jelölt korábbi EU-biztosnak most sem sikerült megszereznie a szükséges többséget. A győzelemhez a 3. fordulóban az eddigi 200 helyett 180 szavazat lett volna szükséges, ám csak 168-an voksoltak Antonisz Szamarasz kormányfő jelöltjére. Az alkotmány értelmében ezért fel kell oszlatni a parlamentet, és előrehozott választásokat kell kiírni a gazdasági válság sújtotta országban, amelyek időpontja január 25-e lehet. Szamarasz miniszterelnök szerint az előrehozott választáVégtelen magány. Antonisz Szamarasz görög kormányfőnek nem jött be a húzása, belpolitikai válságot okozott, pedig elvileg csak 2016-ban lett volna a következő választás. (TASR/AP) soknak katasztrofális következménye lesz, azokat ugyanis a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szélsőbaloldali Sziriza párt nyerheti meg, amely újra akarja tárgyalni az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Görögországnak nyújtott pénzügyi segély feltételeit. Ezért a piacok negatív gazdasági következményekkel számolnak a párt hatalomra jutása esetére. A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Noha a balkáni ország már túljutott a válság leküzdésének a nehezén, még mindig szüksége van a pénzügyi partnerei által nyújtandó hitelekre. Az Alexisz Ciprasz vezette szélsőbalos Sziriza vezére a napokban arról beszélt, hogy elkerülhetetlennek látja az adósságok átrendezését (a GDP 175 százaléka közelébe fúvódott az államadósság), és azt is többször elmondta, az euróhoz sem ragaszkodna a végsőkig. A Szirizát joggal mondják szélsőbalosnak (a párt neve eleve azt jelenti, hogy szélsőbalos pártok koalíciója), a párt a kampánya során azt szajkózza, hogy sürgősen be kell fejezni a kiárusításszerű privatizációt, és 750 euróra kell emelni a minimálbéreket. A tegnapi kudarc eredményeként még az sem kizárt, hogy Görögország kiléphet az euró- zónából. A görög tőzsde pánikkal reagált az elnökválasztás kudarcának hírére, a nyugat-európai börzéket is megrázta a fejlemény. Pénzügyi járványkockázatot jelent a görög belpolitikai válság, és nem is Görögország közvetlen szomszédságában, hanem az euróövezet gyengébb lábakon álló központi gazdaságaiban - vélekedtek azonnali helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. Az Eurasia Group politikaigazdasági kockázatelemző csoport szakértői előrejelzésükben azt jósolták, hogy a kiújuló piaci bizonytalanságoktól nem az euróövezet déli perifériája, hanem Franciaország és Olaszország - a második és a harmadik legnagyobb euró- gazdaság - lesz a legsebezhetőbb. A ház szerint ugyanis ez a két ország hajtotta végre a legkevesebb reformot az adósság- válság óta. (MTI, 444.hu)
