Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-29 / 296. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 29. www.ujszo.com Kegyelem az aktivistának Vatikánváros. Három nappal őrizetbe vétele után a Vatikán elrendelte annak az ukrán nőnek a szabadlábra helyezését, aki a Femen radikális nőjogi szervezet aktivistájaként csütörtökön Rómában, a Szent Péter téri betlehemi jászolnál felfedett keblekkel hirdette, hogy Isten egy nő. Ugyanakkor az ukrán nő többé soha nem teheti be a lábát a Vatikánba. (MTI) Bakui fricska az USA-nak Baku. Az azerbajdzsáni hatóságok átkutatták és bezáratták az amerikai Szabad Európa Rádió ba- kui irodáját. A rendőrök kíséretében megjelenő ügyészek és nyomozók külön terembe terelték az alkalmazottakat, kinyitották az iroda páncélszekrényét, és iratokat, eszközöket, pecséteket koboztak el. Az amerikai támogatású médiát felügyelő washingtoni ügynökség elnöke szerint az eljárás a független sajtóval való leszámolás egyik lépése. (MTI) AHamász árvákat korlátoz Gáza. A Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet megakadályozta, hogy az övezetből 37 gyerek Izraelbe látogasson a kibucmozga- lom és izraeli arab vezetők szervezésében. A gyerekek többsége a Hamász és Izrael ez év nyarán vívott harcai óta árva. (MTI) Lukasenka kozmetikáz Minszk. Leváltotta a kormányfőt és eddigi kabinetfőnökét nevezte ki miniszterelnöknek Aljak- szandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki menesztette a kormány több tagját és a jegybank elnökét is. Mihail Mjasznyikovics négy éve volt kormányfő, helyét most Andrej Kobja- kov veszi át. Lukasenkát Európa utolsó diktátorának tartják. (MTI) Lecsaptak a Boko Haramra Yaounde. A kameruni hadsereg lecsapott a Nigériából kiindulva „államot” építő Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezetre, és több mint száz tagját megölte, kétszázat foglyul ejtett. Korábban a Boko Haram meggyilkolt 23 kameruni civilt, és felégetett egy falut. (MTI) Pozitív mérleget vont a kivonuló ISAF-erők parancsnoka, de Jens Stoltenber NATO-főtitkár is, noha a tálibok erősek Év végére kivonul a NATO Afganisztánból Kabul. Pozitív mérleget vont az Afganisztánból kivonuló, NATO-vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) parancsnoka a külföldi harcoló alakulatok ottani tevékenységéről. A nemzetközi erők 13 év után az év végén hagyják el az ázsiai országot, miközben a tálib lázadók felkelése továbbra sem veszít erejéből. MTl-HÍR „Együtt (...) kiemeltük az afgánokat a homályból és re- ményvesztettségből, s reményt adtunk nekik a jövőre nézve” - mondta John Campbell amerikai tábornok Kabulban, az afganisztáni misszió befejezése alkalmából rendezett ünnepségen. Szavai a biztonsági erők Twitter-oldalán voltak olvashatók. „Önök erősebbé tették Afganisztánt és biztonságosabbá országainkat” - szólt a tábornok az összegyűlt NATO- katonákhoz az ISAF kabuli főhadiszállásán. „Remélem, büszkék arra a pozitív hatásra, amelyet gyakorolhattak és továbbra is gyakorolhatnak az afgánokra és jövőjükre - folytatta. - A bejárandó út továbbra is nehéz lesz, de győzni fogunk. Az Eltökélt Támogatás misszióval tovább támogatjuk őket.” A jövőre kezdődő, Eltökélt Támogatás fedőnevű misszióban húsz ország mintegy 12 ezer katonája képezi ki és látja majd el tanácsokkal az afgán biztonsági erőket. Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor nemrég engedélyezte országa erőinek, hogy hadműveleteket indítsanak a tálibok és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat fegyveresei ellen, kiszélesítve azoknak az amerikai erőknek a küldetését, amelyek Afganisztánban maradnak az évvége után is. Az Egyesült Államok és a NATO december 8-án vetett ünnepélyesen véget az afganisztáni harci küldetésnek, amely a 2001. szeptember 11-i, egyesült államokbeli terrortámadások után, a tálib szélsőségesek vezette kormány elmozdításának céljával indult. A misszió csúcspontján mintegy 140 ezer külföldi katona állomásozott az országban, s 2001 óta az ISAF vesztesége 3485 fő volt. „Most év végén befejezzük harci küldetésünket Afganisztánban, s új fejezetet nyitunk kapcsolatainkban ezzel az országgal - olvasható Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap kiadott közleményében - Erőink figyelemreméltó erőfeszítéseinek köszönhetően elértük a kitűzött célt. Országainkat biztonságosabbakká tettük, megfosztva egy menedéküktől a nemzetközi terroristákat. Afganisztánt erősebbé tettük, létrehozva azelőtt nem létező biztonsági erőket.” Visszavonulót fújnak. Amerikai katonák gyakorolnak a búcsúünnepségre. (SITA/AP-felvétel) Phenjan majomnak nevezte Obamát - megbénult az észak-koreai net Nem biztos Észak-Korea bűnössége MTl-HÍR Washington. Egyes amerikai szakértők szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által közzétett bizonyítékokból nem következik, hogy Észak-Korea hajtotta végre a Sony Pictures japán-amerikai filmforgalmazó elleni november végi hacker- támadást - írta a CNN amerikai hírcsatorna. ,A hivatalos és a más, általunk összegyűjtött bizonyítékok alapján világos számunkra, hogy Észak-Korea nem felelős a Sony elleni támadás kiterveléséért vagy kivitelezéséért” - mondta a CNN- nek Sam Glines, a Norse kiber- biztonsági cég vezetője. Scott Borg IT-biztonsági kutató pedig azt mondta a hírcsatornának, bár a phenjani rezsim valóban rendelkezik egy kiberhadviselésre szakosodott egységgel, a Sony elleni hackertá- madás „meghaladja azt a ké- pességi szintet, amit eddig megfigyelhettünk” az észak-koreaiaktól. Az FBI hivatalosan nem kommentálta ezeket a kételyeket. Korábban nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők azt mondták a hírcsatornának, az FBI képes volt beazonosítani, hogy a támadást Észak- Koreából indították. A támadást - amelynek során a Sony Pictures belső levelezését, forgatókönyveket, megjelentetésre váró filmeket, valamint a cég dolgozóinak és filmsztároknak személyes adatait is ellopták - egy magát „Guardians of Peace”, vagyis a béke őrzőinek nevező hackercsoport vállalta magára. Észak-Korea érintettsége azért merült fel, mert a hackerek azzal fenyegetőztek, erőszakos támadást hajtanak végre mozik ellen, ha a stúdió bemutatja a „The Interview” című vígjátékot, amelyben két amerikai újságírót Kim Dzsong Un észak-koreai vezető meggyilkolásával bíz meg a CIA. A film vetítését emiatt a nagy amerikai moziláncok megtagadták. Közben szombaton este megint megbénult az észak-koreai internet- és mobiltelefonhálózat, nem sokkal azután, hogy a kommunista diktatúra legfőbb katonai szerve majomnak nevezte Barack Obama amerikai elnököt. A napokban egyszer már megbénult az internet Észak-Koreában: a múlt hét elején mintegy 9 és fél órán át nem lehetett elérni a hálózatot az országban. Összefogás a szélsőjobb ellen: nem lesznek előre hozott választások Oldódni látszik a svéd válság MTl-HÍR Stockholm. A miniszterelnök korábbi bejelentésével ellentétben mégsem lesznek Svédországban előre hozott választások, miután a balközép kormánykoalíció és a jobbközép ellenzék nyolc évre szóló megállapodást kötött a költség- vetési együttműködésről, hogy távol tartsák a hatalomtól a szélsőjobboldalt. „A megállapodással megmutattuk, felelősséget vállalunk azért, hogy Svédország kormányozható maradjon, hogy számunkra az ország jövője a legfontosabb” - mondta Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök. Löfven azért helyezett kilátásba előre hozott voksolást december elején, mert a parlament elutasította a nemrég hivatalba lépett kisebbségi balközép kormánykoalíció költségvetési tervezetét. Szombat azonban a következő, 2022-ig tartó parlamenti ciklusra is kiterjedő megállapodás jött létre az ellenzéki jobbközép négypárti szövetség, valamint a szociáldemokraták és a zöldek alkotta kormány között. Az egyezség értelmében Löfven marad a miniszterelnök, néhány módosítással végrehajtja az ellenzék által benyújtott, és decemberben a szélsőjobboldali Svéd Demokraták támogatásával elfogadott 2015-ös költségvetést. Merénylője virágot vitt a volt pápa sírjára Agca II. János Pál sírjánál MTl-HÍR Vatikánváros. Ellátogatott II. János Pál pápa végső nyughelyéhez és virágot helyezett el a Szent Péter Bazilikában lévő síremléken szombaton Mehmet Ali Agca, aki 1981-ben megpróbálta megölni a néhai katolikus egyházfőt. A Vatikán szóvivője elmondta, a látogatás, amely meglepetésként érte az egyházat, néhány percig tartott. Tudomása szerint a török férfi a merénylet óta most először lépett a Vatikán területére. Az Agca által elhelyezett virágokat - ahogy minden más látogató által hozott csokrot is - később a bazilika dolgozói eltávolították a sírról. Egy olasz tévé felvétele szerint Agca azt suttogta a sir előtt, hogy „ezer köszönet a szentnek” és „sokáig éljen Jézus Krisztus”. Mehmet Ali Agca 1981. május 13-án a római Szent Péter téren rálőtt II. János Pálra. A pápa súlyosan megsebesült a merényletben, amelynek indítékát máig homály fedi. Egyes feltételezések szerint az akkori szovjet és bolgár titkosszolgálatnak is köze lehetett az akcióhoz. Agcát életfogytiglani börtönre ítélték a gyilkossági kísérletért. 2000-ben az olasz államfő kegyelmet adott neki, és kiadták Törökországnak, ahol újra bebörtönözték. 2010-ben szabadult. II. János Pál 1983-ban megbocsátott merénylőjének. Több szocialista politikus is Budapestre látogat Offenzívába kezd az MSZP MTl-HÍR Budapest. Az MSZP európai diplomáciai offenzívát kezd jövőre annak érdekében, hogy Magyarországot visszavezesse az európai demokratikus értékekhez - jelentette be Újhelyi István, a szocialisták EP-képvi- selője és alelnöke Budapesten. A politikus szerint az Orbán- kormány életveszélyesen lépked a nemzetközi politikában, Magyarország külpolitikai elszigeteltsége pedig ezért 1975 óta nem látott mértékűre nőtt. Az MSZP több vezető európai politikus Magyarországra hívásával igyekszik helyes irányt mutatni a kabinetnek - jelezte, emlékeztetve arra, hogy meghívásukra júniusban Budapesten tartják kongresszusukat az európai szocialisták. Újhelyi jelzésértékűnek nevezte, hogy az esemény ren- dezésénekjogáról több nyugati nagyváros lemondott, ráadásul szerinte a kongresszus alkalmából várhatóan több állam- és kormányfő érkezik Magyar- országra, mint az Orbán-kor- mány hatalomra kerülése óta összesen.
