Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-29 / 296. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 29. www.ujszo.com A „fontos" emberekkel kivételt tettek Hatvanan visszakapták állampolgárságukat VERES ISTVÁN Pozsony. 2010-től összesen 60 személynek adatott meg, hogy visszakapta szlovák ál­lampolgárságát annak ellené­re, hogy törvény tiltja a kettős állampolgárságot. Mivel a tör­vény nem változik, a belügymi­niszter rendelettel biztosítja, hogy januártól bárki visszakap­hassa szlovák állampolgársá­gát, ha a másik államban állan­dó lakhellyel rendelkezett, amikor felvette annak állam- polgárságát. Az elmúlt években ez csak néhány fontos ember­nek adatott meg, akik esetében a belügy úgy látta, szlovák ál­lampolgárságuk az „ország ér­dekeit szolgálja”. A belügymi­nisztérium lapunk rendelkezé­sére bocsátotta az adatokat, me­lyekből kiderül, hány személy kapott kivételt az állampolgár- sági törvény 7. paragrafusában található 2. bekezdés b sora alapján. Általában tudósokról, sportolókról, művészekről vagy más olyan személyekről van szó, akik esetében az ország ér­deke, hogy legyen szlovák ál­lampolgárságuk. Az első Fico- kormány által elfogadott ál­lampolgársági törvény 2010.jú­lius 17-én lépett életbe, és a belügy már abban az évben rá­bólintott 18 ilyen kivételre. A Radičová-kormány idején Da­niel Lipšic belügyminiszter 2011-ben 12 személynek adta meg a kivételt. Idén egyelőre hárman, három kérvény eseté­ben még nincs döntés. Robert Kaliňák belügymi­niszter a Smer 2012-es kor­mányra lépése óta ígéri az ál­lampolgársági törvény módosí­tását. Legutóbb azzal indokolta a csúszást, hogy a nemzetközi intézményekkel nehézkesen megy az egyeztetés, Kaliňák szerint az ukrán helyzetre összpontosítanak. Ha el is fo­gadják az új állampolgársági törvényt (a januártól hatályos rendelethez hasonlóan), vélhe­tően nem jelent majd megol­dást azok számára, akik ked­vezményes honosítással felvet­ték a magyar állampolgársá­got, a szlovákot pedig vagy el­vesztették, vagy a magyar fel­vételét be sem jelentették. RÖVIDEN 90 ülésnap volt a parlamentben Pozsony. Idén összesen 90 napig ülésezett a parlament, a hét rendes ülésszakon kívül egy ünnepi is volt, Andrej Kiska államfő beiktatására. Az ellenzék további tíz rendkívüli ülést is megpróbált összehívni, ám ebből három elmaradt, mivel a smeres képviselők nem szavazták meg a programot. A leg­hosszabb ülésszak május és június fordulóján volt, 15 napig tartott. Robert Ficóval szemben két bizalmadansági indít­ványt vitattak meg rendkívüli ülésen, de az ellenzék Tomáš Borec igazságügyi, Ján Richter munkaügyi, Ján Počiatek közlekedési miniszter és Pavol Paška házelnök leváltásával is próbálkozott, ám posztjáról csak Paška távozott, a CT-bot- rány kirobbanása után lemondott. (SITA) Kemény faggyal búcsúzik az év Pozsony. A decemberi enyhe időjáráshoz képest az évvégén kemény télre, havazásra, helyenként hóviharokra számítha­tunk. Ä Szlovák Hidrometeorológiai Intézet jelentése szerint északról sarkköri levegő áramlik térségünkbe, hajnalonta egyes helyeken mínusz 20 fok is lehet. Holnaptól napközben legfeljebb -8 fok lesz, főleg az északi területeken. A leghide­gebb épp Szilveszter napján és éjszakáján lehet. (TASR) 50 baleset csak a fővárosban Pozsony. Tegnap, az első téli napon csak a fővárosban több mint ötvenen sérültek meg a jeges-csúszós utak miatt. Legtöbbször gyalogosok sérüléseit kellett ellátni, akik el­csúsztak, a legtöbbjük idős vagy gyerek volt. Különféle fica­mokat, kéz- és lábtöréseket, váll- és kulcscsontrándulásokat kellett ellátniuk leggyakrabban az orvosoknak. A szombaton délután kezdődő havazás miatt estére több járatot nem tu­dott elindítani a közlekedési vállalat. (TASR) A lakosság 30 százaléka szerint van hátrányos helyzetben a roma kisebbség Van, aki irigyli a romákat A lakosság 34 százaléka szerint a romák helyzete és esélyei job­bak, mint az ország többi lakosáé (Somogyi Tibor felvétele) Milyen a romák helyzete és esélyei a társadalom többi tagjához viszonyítva? 2006 2008 2010 2013 2014 rosszabb 58% 49% 37% 38% 30% ugyanolyan 26% 30% 33% 25% 29% jobb 14% 18% 24% 33% 34% nem tudja 2% 3% 6% 4% 7% • Forrás: IVÓ Pozsony. A társadalom többsége szerint nincse­nek hátrányos helyzet­ben a romák. Évről évre kevesebben látják úgy, hogy a romák hátrányo­sabb helyzetben vannak, pedig az elmúlt években nem történt semmilyen előrelépés ezen a téren. ÖSSZEFOGLALÓ A romák helyzete és esélyei jobbak, mint a társadalom töb­bi részéhez tartozóké - ezt gondolja az emberek 34 száza­léka. Az IVÓ társadalomkutató intézet mérése szerint idén elő­ször fordult elő, hogy legtöb­ben úgy vélik: jobb romának lenni Szlovákiában, mint nem romának. Azt ugyanis, hogy hátrányosabb a cigányság helyzete, csak 30 százaléknyi­an mondták, további 29 száza­lék szerint ugyanolyan, mint a többieké. Az IVÓ hosszabb ideje kutat­ja ugyanazokat a témákat, így ezt a kérdést is szinte évente felteszi reprezentatív felméré­seiben az embereknek. 2006- ban még a válaszadók 58 szá­zaléka vélekedett úgy, hogy hátrányosabb a romák helyzete és rosszabbak az esélyeik - s csak 14 százaléknyian gondol­ták ennek ellenkezőjét -, ez az arány azóta a felére csökkent. Általános nézet Mindennek nincs objektív oka: az elmúlt egy évtizedben nem történtek olyan lépések, amelyek jelentősen előmozdí­tották volna a cigányság hely­zetét, nem lett kevesebb a mélyszegénységben élő roma, sőt, a 2008-ban kitört válság a hátrányos helyzetű családokat sújtotta nagyobb arányban. Az IVÓ kutatói szerint a vélemény változása általános, különböző korú és végzettségű, valamint lakóhelyű emberek hasonlóan gondolkodnak ebben a témá­ban. Több nő elégedett A nők is egyre inkább úgy ér­zik, ugyanolyanok a lehetősé­geik, mint a férfiaké. Tavaly még a nők kétharmada (67%) azt mondta, rosszabbak a kilá­tásaik, idén 56 százaléknyian válaszolták ezt. A férfiak közel fele (48%) szerint egyformák a nők és férfiak lehetőségei, 42 százalékuk viszont úgy véli, hátrányosabb helyzetben van­nak a nők. A kutatás során a más szexu­ális orientációjúak helyzetére is rákérdeztek. Az emberek 42 százaléka szerint nincsenek hátrányosabb helyzetben, mint a többség, 26 százalékuk sze­rint rosszabbak a kilátásaik, míg 11 százalék egyenesen jobbnak tartja lehetőségeiket. Ebben az esetben volt a legma­gasabb azok aránya, akik nem tudtak véleményt mondani (21%). (MSz) A Híd és a KDH sem kormányozna együtt a Smerrel Kezdődik a ki kivel nem ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A politikusok év végi nyilatkozataikban már a 2016-os parlamenti választások utáni lehetséges kormánykoalí­ciók összetételére is kitértek. A Smer és Matovič kizárva Bugár Béla kijelentette, a Híd a Smerrel és az egyszerű emberekkel (OĽaNO) nem lép kormányra. ,A gazdasági, szo­ciális és államigazgatási elkép­zeléseink eltérőek. Nem tudom elképzelni, hogy a Smer megváltozna” - fejtette ki a Híd elnöke. Az OLaNO-ról és elnö­kéről, Igor Matovičról azt nyi­latkozta, nem tartja be ígérete­it, megbízhatadan, elképzelhe­tetlen lenne vele kormányozni. A Híd a KDH-val tud együtt­működni, és a helyhatósági vá­lasztásokon erre törekedett a Radoslav Procházka vezette Sieftelis. A KDH Ján Figeľ pártelnök szavai szerint a Smer alternatí­vájává kíván válni. A keresz­ténydemokraták nem akarnak a Smerrel és az SaS-szel kor­mányozni, mivel ez utóbbi buk­tatta meg a Radičová-kor- mányt. Figeľ szerint a KDH a Híddal tudna leginkább együtt­működni. Matovič 3,7 milliója Igor Matovič, az OĽaNO fő­nöke elmondta, pártja hétszer többet költ majd a választási kampányra, mint 2012-ben. Akkor félmillió eurót fordítot­tak erre, most 3,7 milliós költ­ségvetéssel számolnak. Mato­vič szerint ezt a pénzt úgy sike­rült összegyűjteniük, hogy nem tartottak közgyűléseket drága hotelekben. A drágább kam­pányt azért tartja szükséges­nek, mert a 2016-os választá­sokon „élet-halál harc lesz”. Ha marad a korrumpálódott kor­mánygarnitúra, Szlovákia be­lehal a korrupcióba. Matovič azt mondja, képesek a felelős­ségteljes kormányzásra. Az SDKÚ halódik, Frešo marad Csak akkor mond le Pavol Frešo a pártelnöki posztról, ha az SDKU nem szerepel sikere­sen a 2016-os parlamenti vá­lasztáson. Bár a pártnak már csak két parlamenti képviselője van (Frešo és Ľudovít Kaník), és idén is számos ismert politi­kus távozott az SDKU-ból, Frešo nem bánja, hogy 2012-ben elnöknek jelöltette magát. A pártból kilépőknek azt üzeni, vegyenek példát Rado­slav Procházkáról. , Amikor kilépett a KDH-ból, parlamenti mandátumáról is lemondott, kijelentve, hogy ha visszatér a törvényhozásba, az csakis a választóknak lesz köszönhető” - mondta Frešo. (TASR) Ócska kormánygépek Husák gépén repülnek ma is Pozsony. Ideje lenne lecse­rélni a kormánygépeket, átlag­ban 30 évesek, még Gustáv Hu­sák volt államfő is repült velük - nyilatkozta Andrej Kiska állam­fő. „Műiden repülőtéren nagy feltűnést keltenek a régi kor­mánygépek” - tette hozzá Ro­man Krpelan, az államfő kom­munikációs osztályának vezető­je. Mindkét Tu-154 M kormány­gép elromlott, egyik azután, hogy Kiska októberben vissza­tért vele amerikai szolgálati út­járól. A maradék két, szintén orosz Jak-40-es még használha­tó, de gyakran elromlanák. Ro­bert Kaliňák belügyminiszter szerint a tárca négy országtól kapott ajánlatot gépek bérlésére vagy vásárlására, még minimum két ajánlatra várnak és dönte­nek. Kaliňák szerint a legelfo­gadhatóbb Svájc ajánlata, egy másfél éves Airbus A319-es gép, 27 millió euróért, Csehország egy ugyanilyen, de új repülőért 95 milliót fizetett. (TASR, dp) HOGYAN ERTEKELI A 2014-ES EVET? Berényi József az MKP elnöke: Az év egyik fő történése az ukrán konfliktus volt, ami bizonyította: szinte minden megtörténhet és elképzelhető térségünkben is. Szlovákiában az élet nem javult, a dél-szlovákiai ré­gióban élők nem érezték, hogy a kormány segítene rajtuk. Az MKP számára a választási eredmények jók voltak, ez azt mutatja, hogy a választók jelentős része az MKP-tól várja problémái megoldását. En­nek a várakozásnak igyekezni fogunk megfelelni. Bugár Béla a Híd elnöke: A Híd szempontjából jó évet zártunk, stabilizálódott a párt, van európai parlamenti képviselőnk, megerősödtünk az önkormányzati választásokon Dél-Szlovákiában. Viszont az embe­rek, a lakosság szempontjából 2014 nem mondható jó évnek, bár néhány gazdasági mutató jó, de kevés új munkahely keletkezett, a jól fizető munkahely pedig ritka, mint a fehér holló. Simon Attila a Fórum Intézet igazgatója, a Selye egyetem tanszékve­zetője: Mind családi, mind szakmai téren sikeresnek mondanám 2014-et. Új könyvem jelent meg, kedvező volt a fogadtatása, a Fórum Intézet minden gond ellenére sikeres évet zárt, s az egyetem történelem tanszéke is. S ami a legfontosabb, a családban is rendben mennek a dolgok. Soha rosszabb évet. Tokár Géza a Kerekasztal szóvivője: Sok választás volt idén - elnökvá­lasztás magyar indulóval és civil győztessel, önkormányzati válasz­tás meglepetésekkel, EP-válasz- tás, ami szinte senkit sem érdekelt. A folyamatos kampányolás közben azonban mintha eltűnt volna a lényeg, mindaz, ami a magyarság megmaradása szempontjából fontos: a nyelvhasználati téma, a látható kisebbségi ügyek, a hatékony érdekképvise­let. Ezen feltétlenül változtatni kell. (ipj, dem, MSz)

Next

/
Thumbnails
Contents