Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-27 / 295. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEAABER27. Vélemény És háttér 7 Ősztől már a parlamenti választások kampánya fogja uralni a címlapokat A jövő év a belpolitikában Milyen évre számíthatunk a szlovákiai politikában? Az elmúlt - ha úgy tetszik, „szuperválasztási” - év kavalkádjának elemzése helyett tekintsünk előre. Mire lesz érdemes figyelni a jövő évben (is). RAVASZ ÁBEL A jövő év egyik fő jellemzője, hogy nem lesznek választások (sokunk szerint végre!). De az év második felében a címlapo­kat már a 2016 elején esedékes parlamenti választások kam­pánya fogja uralni. Szeptembe­rig azonban mindenld vehet egy mély lélegzetet, átmeneti­leg ki lehet kapcsolni a kam­pány üzemmódot, fontosabb dolgokkal is lehet foglalkozni. Emellett a jövő év a botrá­nyok éve is lesz. Bár biztosan lesznek olyan ügyek, amelyek csak a választási kampány haj­rájában pattannak ki, az ősszel kezdődő kampányt is fel kell va­lamire építeni. Tehát abban is biztosak lehetünk, hogy egyes politikai szereplők már jó előre megpróbálják előkészíteni a te­repet pár jól irányzott jobbho­roggal”. Az elmúlt fél év ten­denciái, a közfelháborodás az egészségügyi korrupción, az ut­cai tiltakozások már most jól megágyaztak ennek. 2015 a most bődületesen tarka politikai választék egyfaj­ta állandósulásáról is szól majd. Most hetente jószerével három párt is alakul, de legké­sőbb márciusig ennek le kell csengenie: akik komolyan gondolják a szerepvállalást a 2016-os választáson, azoknak el kell kezdeniük építkezni. Onnantól kezdve pedig a vá­lasztók elkezdhetnek gondol­kodni, hogy a bő kínálatból kit válasszanak 2016 elején. Egyébként arra számítok, hogy legalább még egy „nagy dur­ranás” lesz a politikai piac ál­landósulása előtt (megérzés, nem belső információ). 2015 az újonnan kialakuló külpolitikai front élesedésének éve is lesz. Ahogy az orosz-uk­rán harc, illetve az orosz-EU vetélkedés egyre több szavazó ingerküszöbét éri el, úgy az it­teni politika is egyre többet fog­lalkozik majd ezzel a területtel, amelyről a 2004-es EU-csada- kozás táján elfeledkezett. 2014 keményen figyelmeztetett, hogy Szlovákia a nemzetközi 2015 a kipattanó poli­tikai botrányok éve is lesz - valamire fel kell építeni a 2016-os vá­lasztások kampányát. tér része, 2015 pedig az erről alkotott eltérő víziók csatáját is meghozza. Részben kapcsolódik ehhez, hogy a jövő év a szlovákiai szél­sőjobb jövőjéről is dönthet. Kodéba ereje elfogyott, dőzsöl a besztercebányai megyefőnök székében. Viszont visszatérő­ben az SNS, és a jelek szerint a Smer is hagyja őket élni, talán lehetséges koalíciós partnert, de minimum zsarolási potenci­ált lát bennük. Azt csak 2016- ban tudjuk meg, hogy vissza­tér-e a leplezeden szélsőjobb a parlamentbe, de a döntésnek 2015 ágyaz meg. Ha eddig a szlovákiai ma­gyarok nem kerültek szóba, az nem volt véletlen: 2015 nem a Híd-MKP párharcról, sőt vég­képp nem a két párt közötti együttműködésről fog szólni. Persze mindkét erő igyekszik majd a másik táborából válasz­tókat magához csalogatni, de ez a jelek szerint egyre nehe­zebb. Szlovákiai magyarokat érintő törvény, ha egyáltalán valamikor, akkor az év első fe­lében mehet át a parlament­ben, utána a kampányszezon miatt aligha. Összességében 2015-öt egyfajta vihar előtti csend jel­lemezheti, a felhők szeptem­bertől kezdenek igazán gyü­lekezni.- Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, ahol minden gyerekre tízszer annyi választási ígéret jutott, mint karácsonyi ajándék. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Brazília és Oroszország jelenleg „egyszerűen a kábultság állapotában van" Kína tíz év múlva megelőzi az USA-t MTl-HÁTTÉR Valószínűleg már tíz év múl­va Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága a hazai össztermék (GDP) alapján, a második hely­re utasítva az Egyesült Államo­kat - jósolja a londoni CEBR elemzőcég. A cég becslése szerint a no­minális kínai GDP-érték idén 10 028 milliárd dollár, az ame­rikai 17 528 milliárd dollár, vagyis az Egyesült Államok GDP-értéke most még csaknem 75%-kal meghaladja Kínáét. Ám Kína ezt a különbséget 2025-re ledolgozza, és az utá­na következő években gyorsuló ütemben hagyja maga mögött az amerikai gazdaságot. Más nagy elemzőházak egye­lőre rövidebb távon nem mutat­ják ki ezt a fordulatot. A Broo­kings Institution azt jelzi, hogy a világgazdaság első számú nö­vekedési hajtóereje jelenleg is­mét az Egyesült Államok. Eköz­ben a legnagyobb felzárkózó gazdaságokból, különösen a kí­naiból fogy a növekedési lendü­let, Brazília és Oroszország pe­dig „egyszerűen a kábultság ál­lapotában van”. Oroszország visszacsúszását a CEBR is valószínűsíti. A rubel­válság és az olajárak zuhanása miatt az orosz gazdaság a tavaly elfoglalt 8. helyéről már idén a tizedikre esik vissza, és 2030-ig várhatóan nem tud feljebb ka­paszkodni. A CEBR szerint Németország - a legnagyobb euróövezeti gaz­daság - is lefelé tart, elsősorban az euró gyengesége és a kedve­zőtlen demográfiai folyamatok miatt. Gazdasága sokáig a világ harmadik legnagyobbja volt, most a negyedik, 2030-ra a 7. helyre csúszik vissza, és addigra- 1954 óta először - Nagy-Bri- tannia is megelőzi. Ha azonban Skócia időközben elszakad az Egyesült Királyságtól - ahogy azt a skót kormány a szeptembe­ri függetlenségi népszavazás el­vesztése ellenére továbbra is tervezi -, akkor a CEBR számítá­sai szerint a német-brit helycse­rére 2037-ig várni kell. A CEBR prognózisa szerint 2030-ban a világranglistán Kína és az Egye­sült Államok mögé India zárkó­zik fel, majd Japán, Brazília, Nagy-Britannia, Németország, Dél-Korea, Franciaország és Oroszországkövetkezik. KOMMENTAR Ismertetjük a lottószámokat MARIÁN LEŠKO A politikai ambíciókat dédelgetőkpontosan tudják, hogy 14 hónappal a következő parla­menti választások előtt rengeteg az olyan ki­ábrándultvagy tanácstalan szavazó, aki megint mindhiába várja, hogy felbukkanjon az „ő embere”. Ez a magyarázata, hogy újabb és újabb pártocskák születnek, dacára annak, hogy egyébként is jókora túlkínálat van már belőlük. Apárt- alapítás most olyan, mintha csak lottószelvényt adnának fel a politikai babérokról ábrándozók: hátha kihúzzák és megütjük a főnyereményt. Ismertetjükhát a lottószámokat. Egyelőre nem bukkant fel senki, aki a parlamenti választások szintjén tudná megismételni Andrej Kiska fenomenális elnök- választási győzelmét. És feltehetően már nem is fog, hiszen Kiska két évvel a választás előtt kezdett el keményen dolgozni a sikerért. Elméletileg számításbajöhet még a szlovéniai je­lenség: Miro Cerar. Pártja 2014. június 2-án alakult meg, hogy aztán megnyerje a júliusi választásokat, és hat hét politikában eltöltött idő után Cerar kormányfőjelöltként léphessen a nyil­vánosság elé. A Fekete Hattyú tipikus esete, ahogy azt Nassim N. Taleb definiálta korszakos könyvében: a rendkívül valószí­nűtlen eseményjelképe, amely előreláthatatlan, tömeghatást vált ki, és csak utólag lehet úgy-ahogymegmagyarázni. De hogy a történelem ilyen rövid időn belül egy szlovákiai Fekete Hattyúval ismételje önmagát, az ugye a rendkívül valószínűt­len eseménynél is sokkal valószínűtlenebb. Sokkal valószí­nűbb tehát, hogy a már ismert szereplők részvételével fog zaj­lani a politikai versenyfutás. Az esélyes továbbra is a Smer, bár a kedveszegett kormányfő és a kormánypárt korrupciós bot­rányai egyre bonyolítják a győzelemhez vezető utat. A Smer sikere mellett leginkább az szól, hogy pillanatnyilag összesen 11 párt és pártocska lökdösődik a politikai ellentáborban. A KDH két dologban már most biztos lehet. Biztos szavazóbá­zisa bejuttatja a parlamentbe, de biztosan nem kap annyi sza­vazatot, hogy Figelek vezethetnék a kormányalakítási tárgya­lásokat. A kereszténydemokraták ugyanazzal a számukra jól ismert problémával fognak gyürkőzni, mint minden választás után: hogyan maradjunk mindvégig mindenki számára elfo­gadható koalíciós partnerek. Bár a Bugár Béla vezette Híd sem programja, sem jellege alap­ján nem kisebbségi párt, két parlamenti választáson mégis fe­lé fordultak a magyar szavazók. Harmadszor már nehezebb dolga lesz a pártnak, mert a 2012 óta rendezett összes válasz­tás a Magyar Közösség Pártja népszerűségének növekedését igazolta a magyar választók körében. Az Egyszerű Emberek 2012-es sikere annak volt köszönhető, hogy az SDKÚ teljesen diszkreditálta magát, az SaS pedig nem sokkal maradt le ebben mögötte. A két párt mélyrepülé­sének folytatódása jövőre is biztosra vehető, de ennek valószí­nűleg már nem Igor Matovičék lesznek a fő haszonélvezői. A pszeudopolitikai egylet támogatóinak egy része új társulat után néz, hogy megint leadhassa protesztszavazatát és ismét belehelyezze valakibe rendíthetetlen bizalmát. Az új pártokközül a Sietnek van a legnagyobb esélye, persze ha ki tudja heverni azt az ügyetlenkedést, amit a pártelnök Radoslav Procházka a politikai közelharcban művelt. Ha sike­rül megállítania pártja népszerűségének csökkenését, akkor az úgynevezett SDKU-jelenségből profitálhat. Az SDKÚ tá­mogatottsága a felmérésekben mindig alacsonyabb volt, mint amilyen eredményt végül elért a választásokon. Az ingadozó választók a lehetőségek mérlegelése után arra adták a voksu- kat, akit a legkisebb rossznak tartottak. Csakhogy a fent emlí­tett Fekete Hattyú-jelenség az SDKÚ-jelenségre is vonatkozik: csak egyvalakire mosolyoghat így rá a szerencse. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Háborús patthelyzet A Vedomosztyi című füg­getlen orosz lap szerint a Kreml visszakozott attól, hogy létrehozza Új Oroszor­szágot Délkelet-Ukrajnában, nem akarja fedezni a szaka- dár területek gazdaságát, szociális kiadásait, biztosítani kommunális szolgáltatásait. Mindezt Kijevre hárítaná, a szakadár régiók pedig gazda­ságilag Kijevnek, politikailag azonban Moszkvának vetnék alá magukat. A legvalószí­nűbb, hogy folytatják a tűz­szünetet, majd befagyasztják a konfliktust. A gazdasági ésszerűség rákényszeríti a szembenállókat, hogy megál­lapodjanak, például azért is, mert Donyeck Kijevtől kapja az áramot. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents