Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-01 / 275. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 1. www.ujszo.com ■ETZOIHi Moszkva puhítana Moszkva. Az ukrán válság miatt Oroszorszá­got sújtó korlátozások el­törlésére szólította fel az Európai Uniót Alekszej Meskov orosz külügymi­niszter-helyettes, azt ígérve, cserébe Moszkva is hatályon kívül helyezi az ellenszankciókat. Mes­kov 50 milliárd dollárra becsülte az uniós szank­ciók miatt keletkező jövő évi veszteséget. (MTI) Újabb ujgur merénylet Peking. Fegyveresek merényletet követtek el az északnyugat-kínai Hszin- csiang tartományban, az akció során tizenöt ember meghalt, tizennégyen pe­dig megsebesültek. Pén­teken egy „terrorista csoport” támadott civilek­re a muzulmán többségű tartományban. A hatósá­gok arról számoltak be, hogy a támadók robbanó­szerkezeteket dobtak és késekkel támadtak az áru­sokkal teli utcában tartóz­kodó emberekre. A közel­ben járőröző rendőrök ti­zenegyet lelőttek a táma­dók közül. A régió hosszú ideje a han kínaiak és a muszlim vallású ujgur ős­lakosok közötti erőszak színhelye. (MTI) Peking-barát vereség Peking/Tajpej. Várha­tóan leköszön pártelnöki posztjáról Ma Jing-csiu, a Tajvanon kormányzó Pe­king-barát párt, a Kuo­mintang (KMT) elnöke, 81 kormányzati vezető pedig már ma lemond a szombati helyhatósági vá­lasztásokon elszenvedett súlyos vereség miatt. A tajvani kormányfő és a KMT főtitkára már be­nyújtotta lemondását. A választásokon a hat nagy városból mindössze egyet, a 16 kisebb város­ból és megyéből ötöt volt képes megtartani a KMT. „Elesett” a főváros, Tajpej is. (MTI) Megöltek sok iszlamistát Bejrut. Az Iszlám Állam (IÁ) legalább ötven fegy­veresét megölték az elmúlt hétvégén a szíriai Kobani- nál. Az Irakban és Szíriá­ban is jelentős területeket elfoglaló dzsihádisták szombaton, első ízben, Tö­rökország felől támadták Kobanit. Ankara szerint azonban ez hazugság. Az Egyesült Államok vezette koalíció legkevesebb 30 bevetésben támadta az IÁ állásait. (MTI) Halálos áldozatai és sérültjei vannak az egyiptomi tüntetéseknek Mubarakot felmentették Kairó. Legkevesebb két, emberi jogi források sze­rint három ember meg­halt és tucatnyian meg­sérültek a Hoszni Muba­rak volt egyiptomi elnök ellen hozott felmentő íté­let után kezdődött összecsapásokban Kairó központjában. MT1-TUDÓSÍTÁS Az áldozatok között volt egy tizenhárom éves fiatal is - je­lentette a Hisám Mubarak em­beri jogi kérdésekben illetékes kutatóközpont, amely szerint az egyik agyonlőtt tüntetőt a szemében, a nyakán, illetve a mellkasán érte találat. A hű­adások szerint a sérültek közül öten tüntetők, a többiek rend­őrök. Megsérült a kairói biz­tonsági szolgálat igazgatója is. A rendőrség közel száz embert - köztük négy egyiptomi újság- űót - állított elő a Tahrir tér környéki összetűzések idején. Az egyiptomi sajtó szerint a rendvédelmi erők fellépését megelőzően a Muzulmán Test­vériség iszlamista mozgalom tagjai vegyültek a tüntetők kö­zé, és a békés demonstráció erőszakossá vált. Hoszni Mubarak volt egyip­tomi elnököt szombaton fel­mentették a 2011-es forrada­lom alatt történt emberölések­kel kapcsolatos vádak alól. A ka- üói rendőr-akadémia épületé­ben tartott tárgyaláson a Muba- rak-éra utolsó belügyminiszte­rét, Habíb el-Adlit, valamint a belbiztonsági szolgálatok hat magas rangú tisztségviselőjét is ártatlannak nyilvánították. A bíróságnak egyebek mel­lett arról kellett állást foglalnia, hogy az exelnök elrendelte-e több száz tüntető meggyilkolá­sát a három évtizedes uralmá­nak végéhez vezető, 2011-ben kirobbant felkelés során. Ti­zennyolc kormányellenes megmozdulás alatt összesen közel küencszáz ember vesztet­te életét, Mubarak felelősségét mindazonáltal csak 239 de­monstráló erőszakos halálával kapcsolatban vizsgálták. Közel 170 rendőr és biztonsági tiszt ellen indítottak eljárást a 2011-es halálesetekkel kapcso­latban. Közülük a legtöbben azóta szabadlábra kerültek, vagy terhelő bizonyítékok hí­ján, vagy azért, mert tetteik önvédelemnek bizonyultak. Az ítélet kihirdetése után a tüntetők összeütközésbe kerül­tek a rendőrökkel, akik először könnygázzal és vízágyúkkal, majd sörétes lőfegyverekkel próbálták feloszlatni a legalább ezer-, egyes források szerint háromezer fős tömeget. Mubarak megúszta (SITA/AP-felvétel) Befejezte törökországi látogatását a katolikus egyházfő Mekka felé fordult a pápa MTl-HÍR Isztambul. Szent András- napi istentiszteleten vett részt Ferenc pápa I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával közösen tegnap, törökországi látogatásának végén. A katoli­kus egyházfő együtt imádkozott a mintegy 300 millió ortodox keresztény hívő szellemi veze­tőjével az isztambuli Szent György-templomban. A közös ima után Ferenc pápa I. Bartho­lomaiosz áldását kérte magára és „Róma egyházára”, ezzel is jelezve törekvését, hogy előse­gítse a két egyház közel ezer­éves megosztottságának áthi­dalását. Szombaton muzulmán szokás szerint Mekka felé for­dulva imádkozott Ferenc pápa a híres isztambuli Kék Mecsetben az őt kísérő Rahmi Yaram isz­tambuli főmufti társaságában, majd rövid látogatást tett a Ha­gia Sophia múzeumban, az egykori bizánci keresztény szé­kesegyházban. A pápa háromnapos törökor­szági látogatása során nagy hangsúlyt helyezett a közel-ke­leten dúló fegyveres konfliktu­sokra és a harcok elől menekü­lők sorsára is. Ankarában Recep Tayyip Erdogan államfővel és Ahmet Davutoglu miniszterel­nökkel találkozva az Iszlám Ál­lammal (IÁ) szembeni nemzet­közi fellépést sürgette A katolikus egyházfő I. Bar­tholomaiosz meghívására uta­zott a 80 milliós Törökországba, ahol 120 ezer keresztény él. Ez a tavaly megválasztott Ferenc pápa hatodik hivatalos külföldi útja. Római egyházfő negyedik alkalommal látogat a muszlim államba. Isztanbulban találko­zott Ishak Haleva isztambuli fő­rabbival is. Darren Wilson önszántából távozott, miután fenyegetéseket kapott Már nem rendőr a fergusoni lövöldöző MTl-HÍR Los Angeles. Kilépett a rend­őrség kötelékéből az a fehér rendőr, aki augusztusban a Mis­souri állambeli Fergusonban agyonlőtt egy fegyvertelen fe­kete tizenévest, ami zavargáso­kat váltott ki a településen és tüntetéseket országszerte. Dar­ren Wilson a St.Louis Post-Dis­patch című lappal közölte, saját akaratából hagyja ott a rendőr­séget, miután a rendőrőrsén fe­nyegetéseket kaptak alkalma­zása miatt. „Nem hagyhatom, hogy valaki más kerüljön bajba miattam” - közölte Wilson. A rendőrségen közölték vele, to­vábbi szolgálata veszélybe so­dorja a helyi lakókat és a fergu­soni rendőröket. A 28 éves Wil­son hozzátette, lemondásával meg akarta várni a vádesküdt­szék döntését. Darren Wilson augusztus 9-én lőtte le a 18 éves afroamerikai Michael Brownt. Az illetékes vádesküdtszék úgy döntött, nem indokolt a vád­emelés Wilson ellen. Brown le- lövése, illetve a bírósági döntés is zavargásokat robbantott ki számos amerikai városban. Pártelnök lett a volt francia államfő Sarkozy visszatérőben MTl-HÍR Párizs. Nicolas Sarkozyt vá­lasztotta meg a tagság a legna­gyobb francia ellenzéki párt, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) elnökévé. A volt államfő a szavazatok 64,5 százalékával utasította maga mögé két volt miniszterét: Bru­no Le Maire-t (29,18 százalék) és Hervé Marintont (6,32 száza­lék). Sarkozy pártelnökké vá­lasztásával azonnal megkezdő­dik a jobboldali elnökjelöltsé­gért 2016-ban esedékes elővá­lasztás kampánya, amelyben a volt államfőnek újjáválasztott pártelnökként a jelenleg legnépszerűbb francia politi­kussal, volt külügyminiszteré­vel, Alain Juppével kell majd megküzdenie, és Francois Fil- lon is jelezte már, hogy részt vesz a küzdelemben. A szavazáson a valamivel több mint 268 ezer párttag ve­hetett részt, a választási részvé­tel 58,1 százalékos volt. Politikai elemzők úgy vélik, hogy aki 2016-ban megnyeri a jobboldali előválasztást, az lesz Franciaország következő köz- társasági elnöke. A felmérések szerint a kormányzó szocialis­ták népszerűtlensége miatt a 2017-es elnökválasztás máso­dik fordulójába a baloldali je­löltnek nincs sok esélye bejutni, ajobboldali jelöltnek valószínű­leg Marine Le Pennel, a szélső- jobboldali Nemzeti Front elnö­kével kell megküzdenie a má­sodikfordulóban. A szavazatok 100 százalékát kapta a pártvezér Le Pen vezeti a szélsőjobbot MTl-TUDÓSÍTÁS Párizs. A szavazatok 100 százalékával ismét Marine Le Pent választotta meg elnöknek a francia Nemzeti Front szélső- jobboldali párt lyoni kong­resszusán. Az alapító Jean-Ma- rie Le Pen 46 éves lányával szemben nem volt ellenjelölt. A 2011-ben elnökké választott Marine Le Pen második mandá­tumát kezdheti meg az 1972-ben alapított párt élén. Az elmúlt három évben a rasszista és antiszemita nyilatkozatoktól tartózkodva sikeresen szalon­képesebbé tette pártját, meg­tartva annak euroszkeptikus, bevándorlásellenes és a francia identitást védő alapelveit. Az FN-nek, amelynek jelöltje a felmérések szerint 30 százalé­kot is elérhet a következő, 2017-es elnökválasztáson, hi­vatalosan 83 ezer tagja van. A kétnapos pártkongresszus legfőbb eseménye az volt, hogy Le Penék harmadik generációja is megerősödött a pártban a nem a családhoz tartozó veze­tőkkel szemben. Miközben a 86 éves alapító tiszteletbeli elnök­ként még mindig nagy népszerűségnek örvend az idő­sebb párttagok körében, 24 éves unokája, Marion Maréchal Le Pen a négyszáz jelölt közül első helyen jutott be a párt köz­ponti bizottságába. Elutasították a bevándorlás szűkítését a svájciak Svájc nem korlátoz tovább MTl-HÍR Genf. Elutasították a be­vándorlás további korlátozását a svájciak egy népszavazáson az előzetes eredmények sze­rint. A tegnap esti részadatok­ból kalkulált előzetes eredmé­nyek azt mutatják, hogy a sza­vazáson részt vevők 74 száza­léka az „Állítsuk meg a túlné­pesedést - védjük meg termé­szeti erőforrásainkat” kezde­ményezés ellen szavazott. A népszavazást egy környe­zetvédő szervezet, az Ecopop kezdeményezte azzal az in­doklással, hogy a lakosság nö­vekedése túl nagy terhet ró a természetre. Az Ecopop azt akarta elérni, hogy a beván­dorlók éves számát a lakosság 0,2 százalékában korlátozzák. Az igenek győzelme esetén csupán évi 16-17 ezer mig- ránst fogadhatott volna az al­pesi ország, a jelenlegi szám negyedét. Á svájci lakosság februárban már megszavazta a külföldiek svájci munkavállalásának kor­látozását, beleértve az európai uniós munkavállalókét is, akik eddig megkötések nélkül vál­lalhattak munkát és teleped­hettek le az alpesi országban. Egy német áldozat édesanyja 800 ezret követel Beperelték Ukrajnát MTl-HÍR Berlin. A Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító egyik német utasának az édes­anyja a strasbourgi emberi jogi bíróságon beperelte Ukrajnát, amiért a térségben dúló háború miatt nem zárta le légterét a polgári légi közlekedés előtt. Az asszony 800 ezer eurós kártérí­tést követel Kijevtől gondatlan­ságból elkövetett emberölés címén. A panaszos szerint egy országnak, amely engedélyezi a külföldi polgári rendeltetésű légi járatok átrepülését légterén át, szavatolnia kell biztonságu­kat, ha pedig ez nem lehetséges, le kell zárnia a légterét. Ukrajna azonban naponta 700 járatot engedett át a területén, amiből hatalmas bevételei származtak. A Malaysian Airlines Ukrajna fölött átrepülő MH17-es járata július 17-én zuhant le az orosz­barát lázadók által ellenőrzött területen. Kijev és a Nyugat azt gyanítja, a szakadárok lőtték le a gépet.

Next

/
Thumbnails
Contents