Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-03 / 277. szám, szerda

10 Régió - Csallóköz és mátyusföld - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 3. www.ujszo.com TABLÓK ANNO Hat diák munkáját juttatta tovább a zsűri a konferencia magyarországi döntőjébe Sokféle téma hangzott el Dunaszerdahelyen a TUDOK-on Autót gyújtottak fel Pozsonypüspökin Pozsony. Kiégett egy autó tegnapra virradóra a főváros Pozsonypüspöki városrészében. A Seat Alteát szándékosan gyújtották fel. A kár 5000 euróra tehető. (TASR) Nem küldte el a tableteket Epetjes. Táblagépeket és mobiltelefonokat rendeltek töb­ben egy eperjesi cégtől, a küldeményt azonban soha nem kapták meg. A portékát a honlapján kínáló eperjesi cég ügy­vezetője az előre kifizetett vételárat megtartotta, a megren­delt dolgozkat azonban nem küldte el. A csalásnak legalább nyolc áldozata van, az okozott kár 4400 euró. (SITA) A galántai Általános Középiskola 1973-ban végzett diákjainak tablója. A Kodály Zoltán Gimnázium jogelődjében 1970 szeptemberé­ben nyitották meg az első gimnáziumi osztályt. A korábbi általános műveltséget nyújtó középiskola utolsó diákjai 1973 májusában érettségiztek. Az 1973/1974-es tanévtől csak gimnáziumi osztályai vannak az iskolának. (Bartalos Éva felvétele) BARTALOS ÉVA Diószeg. A galántai járásbeli kisváros zsidó lakosságának történetét bemutató kiállítást nyitottak meg novemberben az Inovatechben. A kiállítás Lang Tamás, a budapesti Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem do­cense előadásával kezdődött. A kiállítás több tucat régi fényképen mutatja be a helyi zsidó családokat. Eva Sudová, a kiállítást szervező Ponvalgi Polgári Társulás tagja a meg­nyitón elmondta, megszólítot­ták az egykori diószegi csalá­dokat. „Rájöttünk, hogy sok érdekes család van. Ela mi nem keressük fel őket, utánunk már senki nem teszi meg. Az utolsó vagon után futunk” - mondta Eva Sudová. A megnyitón részt vettek a diószegi zsidók le­származottai, a szervezők kó­ser ételeket és italokat szolgál­tak fel a vendégeknek. Lang Tamás előadásában részlete­sen bemutatta a helyi zsidóság történetét. Diószeg gazdasági fejlődése, a cukorgyár megala­pítása - Kuffner Károly báró, a cukorgyár alapítója zsidó volt - szorosan összefügg a zsidó hit­közösséggel. Lang Tamás elő­adásában hangsúlyozta, a dió­szegi és szeredi események kö­zötti eltolódást. 1938 és 1945 között a két település mellett húzódott a Magyar Királyság és a Szlovák állam közötti határ­vonal. Kiemelte a két ország nézeteltéréseit. A Szlovák ál­lamból 1942 márciusában in­Dunaszerdahely. Novem­ber 28-án Dunaszerdahe­lyen, a Vámbéry Ármin Alapiskolában tartották az idei Tudományos Di­ákkörök Országos Konfe­rencia (TUDOK 2014-2015) felvidéki re­gionális konferenciáját. SZABÓ CSILLA Több tucat régi fényképen mutatják be a helyi zsidó családokat (A szerző felvétele) Az első világháború előtt virágzott a hitközösség Kiállítás a diószegi zsidók történetéről dúlt az első transzport, Ma­gyarországról két évvel később, 1944 májusában. A Diószeg és Szered közti szakasz sokaknak menekülő útvonalként szol­gált. Két év alatt mintegy öt­ezer zsidó szökött át Magyaror­szágra. Az első zsidó családok a 18. században telepedtek le Dió­szegen. A jókai Wollner Dávid, a helyi zsidó hitközösség meg­alapítója és elnöke 1860-ban költözött a kisvárosba. A dió­szegi és környékbeli harminc­hét zsidó család a galántai rab- binátus körzetébe tartozott. Az első világháború kitörése előtt virágzott a hitközösség. 1910-ben a közel háromezres lakosú kisváros népességének több mint hét százaléka volt zsidó. Volt zsinagógájuk, isko­lájuk, működtek a közösségi szervezetek. A harmincas évek­től drasztikusan csökkent a zsidók száma, 1938-tól munka­táborba hurcolták a 18 és 60 év közötti férfiakat. A galántai gettó kialakítása után oda szál­lították a diószegi zsinagógá­ban gyülekező családokat, majd 1944 júniusában az ér­sekújvári gyűjtőközpontból Auschwitzba. „A felszabadítás után huszonkilenc zsidó tért vissza Diószegre, 1948-ban hu­szonötén éltek itt. 1949-ben többségük Izraelbe vagy nagy­városba költözött” - közölte Lang. A diószegi zsidó hitköz­össég 1949-ig létezett, a zsina­gógát a hetvenes években bon- tatta le a város. Az ország magyarlakta terü­leteiről érkező magyar alapis­kolások és középiskolások két összevont kategóriában 24 pá­lyamunkát mutattak be a zsűrinek. A konferencián idén 35 diák vett részt, többen párosával kutatták a választott témát. Az első szekcióban a kémia, a bio­lógia, az orvostudomány és a környezettudományok tárgy­körébe tartozó munkákat ér­tékelték, a második szekció­ban pedig a történelmi, nép­rajzi, művészettörténeti és műszaki tudományos munkák kaptak helyet. Az első szekcióban Nagy Árpád elnök vezetésével a zsűri Sághy Péternek, a duna- szerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium di­ákjának ítélte oda az első he­lyet. Sághy Péter kémia téma­körben kutatott, a benzoxazin és származékainak előállításá­ról adott elő. Második helyen Posztós Gyöngyi, a pozsonyi Vegyészeti Szakközépiskola tanulója végzett, választott Két szekcióban zajlott a verseny, a diákok meghallgatták egymás előadásait (A szerző felvétele) témája a környezetből szár­mazó ipari szennyeződések lebontására képes mikroorga­nizmusok izolációja és appli­kációja volt. Harmadik helyen egy diákpáros, Kiss Alexandra és Szabó Krisztina végzett, szintén a Vegyészeti Szakkö­zépiskolából, ők mikrobiológi­ai témát dolgoztak ki. A második összevont kate­góriában a zsűri elnöke Hrbá- csek Magdolna volt, a verseny értékelésénél kifejtette, idén megfigyelhető volt a generá­cióváltás, az új versenyzők ke­vésbé voltak magabiztosak. El­ső helyen Magyarics Bernadett Arianna, a komáromi Maria- num Egyházi Iskolaközpont diákja végzett Jezsuiták Ko­máromban című munkájával. Második lett Sánta Norbert, a komáromi Selye János Gimná­zium tanulója, aki dédnagyap- ja családjának sorsát kutatta a kitelepítések idején. A harma­dik helyet megosztva két pá­lyamunka készítőinek ítélte a zsűri. Androvics Franciska Gyermekáldás! Gyermekál­dás? című munkájával, Rancsó Sarolta és Rancsó Dorottya pedig a Színház az egész He­tény! előadásával érdemelte ki a helyezést. Mindhárom diák­lány a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola tanulója. Balázs Gergő, a Kutató Diá­kok Országos Szövetségének elnöke, valamint Masszi Já­nos, a versenynek helyt adó Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója is hangsúlyozta, a versenyen elért helyezéstől függetlenül minden diák min­den évben győztes. A legsike­resebben szereplő diákok jövő év tavaszán a TUDOK magyar- országi döntőjében mutathat­ják be pályaművüket. RENDŐRSÉGI NAPLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents