Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-23 / 294. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER23. Vélemény És háttér 7 Sokaknak személyiségpróbát jelentenek az ünnepek A fogyasztói nagykarácsony A karácsony sokaknak egyfajta személyiségpróbát is jelent, mert ilyenkor derülhet ki, miként tudják a vásárlási elvárások és a valódi érzelmek között az egyensúlyt megteremteni. AATI-HÁTTÉR Az ünneplés lélektanát kutató pszichológusok szerint a fogyasztói társadalom egyik kísérőjelensége a különféle hangzatos reklámokkal az újabb és újabb javak megszerzése iránti vágyak életben tartása. Ez azonban hamis értékrend kialakulásához vezethet, ahol a megvett tárgyak gyakran eleve csupán ürügyül szolgálnak a vásárlásra. Ezt támasztja alá az a felmérés, amely szerint az árucikkek mintegy 40 százalékára igazából nincs szükségünk, 10 százalékát pedig soha nem is használjuk. Mindez karácsony tájékán még inkább felerősödik. A vásárlási lázban könnyen a háttérbe szorulhat az ünnep eredeti szándéka, a családi összetartozás, az egymásra figyelés, az egymás iránti megbecsülés erősítése. Ez a kapcsolati háló az anyagi helyzettől függetlenül mindenkinek fontos a lelki egyensúly megőrzéséhez. Ilyen emóciók nélkül az ember rövid időn belül sebezhető, szorongó, sértődékeny, depresszióra hajlamossá válhat. A belső harmóniáját elveszítő ember a számára megmagyarázhatatlan szorongása, „érzelmi elsivatagosodása” ellen - éppen a fogyasztói szemlélet hamis értékrendjét követve A vásárlási lázban köny- nyen háttérbe szorulhat az ünnep eredeti szándéka, az összetartozás, az egymásra figyelés. különösen karácsonykor látványos presztízsajándékokkal próbálja a szakadozó kapcsolati hálót foltozgatni. Ilyenkor azonban gyakran csak újabb sebek keletkeznek, főként akkor, ha a megajándékozott is hasonló mentalitású, pénzben méri a szeretetet, miközben maga is érzi, hogy az érzelmek más dimenzióban keresendőek. Ilyenkor hiába a lekapart árcédula, könnyen kiderül, mennyibe került az elkáp- ráztatási erőfeszítés. A „csupán ennyit érek neked” logika mentén a felek mindegyike csalódott, elillan az áhított karácsonyi hangulat. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében szemléletváltásra lenne szükség az ajándékozás „rítusát” illetően: az ajándék adásához, elfogadásához nem annyira pénzre, mint inkább empátiára van szükség. A konfliktusok egy része az interneten zajlik majd, vértelenül, de nagy hatékonysággal Ujjakat a billentyűre: terror a számítógép előtt TOKÁR GÉZA Egyszerre vicces, szimbolikus és tanulságos, hogy a „romlott Nyugat” felett az utóbbi hónapokban a legnagyobb és legjelentősebb győzelmet még véletlenül sem Vlagyimir Putyin, nem az Iszlám Állam terroristái, de még csak nem is Kína aratta, hanem Kim Dzsong Un északkoreai diktátor. Mindehhez arra volt szüksége, hogy az ország által pénzelt számítástechnikai szakemberek egy film bemutatásának ürügyén feltörjék a Sony Pictures szervereit, megzsarolják a vezetést, kényelmetlen helyzetbe hozva mind a nagy- vállalat vezetőségét, mind az alkalmazottakat. A túszejtésekre és a zsarolásra az amerikai kormány és a nyugati államok széles körben alkalmazott eljárási módszert vezettek be - nem tárgyalnak terroristákkal. A Sony vezetősége vagy nem hallott erről a stratégiáról, vagy nagyon is tudatosan ignorálta, mindenesetre úgy tűnik, hogy a Kim Dzsong Unról szóló film bemutatását és vetítését sikerült megakadályozni a fenyegetésekkel, melyek állami és egyéni szinten egyaránt elhangzottak. A stúdió belső levelezését nyilvánosságra hozták a támadók, a mozihálózatokat megfenyegették, mindez elég volt a film karácsonyi bemutatásának elhalasztásához. Lehet, hogy Kim Dzsong Un rendszere tett egy nagy szívességet a közízlésnek (a film előzetese alapján ugyanis bugyu- tácska akcióvígjátékról van szó), de a Sony eljárása elindította az ön- és közcenzúrára vonatkozó vitát. Jó vagy rossz példát mutat az a cég, amely egy demokráciában engedelmeskedik egy diktatúra nyílt zsarolásának? Mennyire kell komolyan venni a szatirikus, inkább rossz, mint jó vígjátékokat és azok erkölcsi mondanivalóját? A dolgokjelenlegi állása szerint maga Barack Obama is befolyással lesz a film sorsára: az elnök személyesen foglalt állást az eset kapcsán a cenzúra ellen. Lehet, hogy a vígjáték mégsem kerül fiókba, valamikor bemutatják - az már más kérdés, hogy ki meri levetíteni a filmet a halálos fenyegetések után. Az eset másik nagy tanulsága, hogy a nagyvállalatokat és a nyugati piaci szereplőket nem feltétlenül a politikai lépések és a háborús fejlemények ijesztik meg. A célzott számítógépes támadások, a belső dokumentációk ellopása és nyilvánosságra hozása nagyobb kárt tud okozni bármilyen diplomáciai lépésnél. Nem mellékes, hogy a hackertámadások túlnyomó többsége már most is orosz vagy kínai szerverekről érkezik, a célpontok pedig amerikai cégek. Ezekre a műveletekre a nyugati világ eddig semmilyen releváns választ nem tudott adni. A Sony példája pedig azt mutatja, hogy egy óvatlan és előre nem látó cégvezetés hogyan tud százmilliós nagyságrendű veszteségeket okozni saját vállalatának. A jövőbeni konfliktusok egy komoly része a hálózatokon keresztül zajlik majd, vértelenül, de nagyobb hatékonysággal, mint egy engedély nélküli rakétakísérlet. KOMMENTAR A többség felé NAGY ANDRÁS Az MKP és a Híd idén több választáson is megmérethette magát, s az együttműködés helyett inkább az eltávolodást választották. Érdemes elgondolkodni ennek okain. Az államfőválasztáskor a Híd kezdett rosszabbul, amikor beszorult a jobboldali pártokjellegtelen jelöltje, Pavol Hrušovský mögé, így az első fordulót vereségként kellett megélnie. Ám a választás másnapján Bugár Béla az elsők között biztosította támogatásáról Andrej Kiskát: ebből is látni lehetett, mennyire kellemetlen volt a Híd számára a Hrušovský-úgy. Az MKP ötlete, Bárdos Gyula indítása, leginkább a párt szavazótáborának önbecsülését növelte. Mindenki számára világos volt, hogy itt egyetlen pillanatig sem ajelölt személyéről szólt a történet, banem arról, hogy a magyar közösség egy része hosszú idő után saját jelöltet állít a porondra. Bár semmilyen, még alkupozíciót biztosító esélye sem volt, ám komoly önbecsülést adott az év további részére. Az MKP ezt a remek húzást ott rontotta el, amikor az első forduló után elhitette saját magával, hogy bármiről tárgyalhat Andrej Kiskával, ám a leendő államfő egyszerűen ignorálta a pártot. Mindezek ellenére a magyar szavazók a második fordulóban az eszükkel szavaztak: Kiskát támogatták. A többi választás nagyjából döntetlenre sikeredett, ám az MKP mindig egy kicsit jobb volt. Ez a párt mai napig erős helyi és regionális beágyazottságának eredménye, illetve az elnök- választás során felhalmozódott pozitív tölteté. A Híd előnye, hogy 2009-es megalakulása után egy éven belül a parlamentbe is bejutott, a regionális választások során rendre hátrányként mutatkozik. Ám ne megmaradjunk a puszta számoknál, mert csalókák. Az, hogy a felmérésekben az MKP felküzdötte magát a parlamenti küszöbig, egyben megmutatta a párt határát is. Ezzel a politikával jobb eredményt valószínűleg sosem fog elérni, a szlovák pártok számára sem túl vonzó partner. Az autonómiatervezet, melyet az évvégén dobott be, még nem gyűrűzött be a köztudatba, de azt sem lehet pontosan tudni, hogy miacélja. Szavazatot ezzel a Hídtól nem nagyon lehet elvenni, ám az is kérdéses, hogy ha az MKP bármilyen szinten alkupozícióba kerülhetne a szlovák pártokkal, vajon mennyire ragaszkodna a tervezetéhez. Az MKP ismét parlamentbejutásra esélyes, de egyben a perifériára szorult. A Híd fő problémáj a, hogy a polgári vízió és az együttműködés leginkább Bugár Béla személyében testesül meg. A pártelnök egy év végi felmérés szerint a legnépszerűbb politikus az államfő után, ám a párt támogatottságajócskán elmarad ettől. Akérdés az, hogyha szavazók népszerű politikusnak tartják Bugárt, mi tartja vissza őket attól, hogy pártja mögé is beállja- nak. Több mint valószínű, hogy a Híd etnikai jellege. Ami a magyar szavazóknak a mai napig kulcskérdés, sok szlovák szavazó számára blokk. Ha megvalósulna az alapítók némileg módosított álma, a Hídból még lehetne egy erős polgári párt, amely egyik legfontosabb, de nem egyetlen pillére a kisebbségek védelme. Am ehhez nem az MKP-val kellene végtelen és néha teljesen értelmetlen csatákat vívni, hanem megtalálni az utat a szlovákjobboldali szavazók komolyabb csoportja felé. Az irány megvan, a kérdés csak az, hogy mennyi magyar szavazó tart ki eközben a párt mellett. Ha a szlovákiai magyar szavazók legalább negyven százaléka megmarad Bugár mellett, a Híd jövőre - megfelelő szlovák politikusokkal erősítve -.történetében először akár tíz százalék fölé is kerülhet. Ám ezek a plusz szavazók csak a szlovákok közül kerülhetnek ki, az MKP-tól visszaszerezni már nem lehet senkit. Érdekes változásnak lehetnénk tanúi, a szlovák politikai közeg folyamatosan mozgásban van, bőven van honnan szavazatot „rabolni”. Ám ha a Híd nem tudja beteljesíteni ezt a célt, visszacsúszik az MKP-val folytatandó béka-egér harcba. Ellenfelét annak magyarországi háttértámogatói miatt sem tudja teljesen legyőzni, így a távoli jövőben más nem valószínű, mint a kiegyezés valamilyen formája. Ez a polgári-együttműködős modell ellentmond mindenféle klasszikus kisebbségi politikai elméletnek, ám az elmúlt évek során annyi klasszikus elmélet dőlt meg, miért kellene pont ehhez olyan erősen ragaszkodni. FIGYELŐ Plüssállatkák vadállatoktól Miközben az Iszlám Állam gyerekkatonákat soroz be, nyugati állampolgárokat használ dzsihádista merényletekhez és lefejezéseket dokumentáló videókat tesz közzé, a terrorista csoport olyan felvételeket is készít, amelyeken tagjai édességet, plüssál- latokat osztogatnak gyerekeknek. Ezzel egy „családbarát képet” akar kialakítani, azt sugallva, a „kalifátusban” a feleségeknek fontos szerepük van. így akar a nyugati államokból fiatal muszlim feleségeket toborozni - írta az AP- hírügynökség. (MTI)
