Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-23 / 294. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 23. www.ujszo.com Ötből négyen a műfát preferálják Csak az emberek ötödé számára vallási ünnep ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az emberek több­sége családi ünnepnek tartja a karácsonyt - derül ki TNS Slo­vakia reprezentatív felmérésé­ből. A válaszadók 71 százaléka jellemezte így az év végi ünne­pet. Az emberek közel fele (49%) számára a karácsony a békesség ünnepe, 34 százalék­nyi megkérdezett pedig a „hagyományos” jelzőt tette az ünnep mellé. A felmérés során több lehetőség közül is vá­laszthattak a résztvevők, ezért a válaszok összege meghaladja a százat. Csak a lakosság 21 százaléka mondta azt, hogy a karácsony vallási ünnep - pedig eredeti­leg az, a keresztény egyházak­ban Jézus Krisztus születésé­nek ünnepe. Ennél még a „behavazott” jelzőt is többet tennék az ünnep mellé (31%), habár idén ez csak néhány északi, magasabban fekvő ré­gióban lesz érvényes, az ország nagy részében ugyanis kora ta­vaszi időjárás lesz karácsony­kor. Az ünnepeknek ugyanakkor árnyoldalai is vannak: a vá­laszadók 13 százaléka szerint karácsony pénzügyileg költsé­ges ünnep, 11 százalék szerint pedig egyenesen stresszes. Az emberek 3 százaléka munka­ünnepnek, 2 százaléka pedig magányos ünnepnek nevezte a karácsonyt. Szociológusok sze­rint a következő évtizedekben főként az utóbbi csoportba tar­tozók aránya fog jelentősen nőni. A felmérés során arra is rá­kérdeztek, hogy idén milyen karácsonyfa fogja díszíteni a nappalikat. A válaszadók el­söprő többsége (78%) műfát fog díszíteni, csak az emberek szűk ötödé készült élő fenyőfát vásárolni. (MSz) Sokak számára családi ünnep (Képarchívum) Kimenőt kap, aki nem fegyházban raboskodik Szelíd rabok karácsonya Összefoglaló Pozsony. Nagyjából kétszáz szlovákiai elítélt hagyhatja el a börtönt a karácsonyi ünnepek alatt, valamint szilveszterkor és az új év első napján. A bör­tönigazgatók jóvoltából eddig 119 rab kapott rendkívüli sza­badságot, 82-nek pedig kijárást engedélyeztek. Az ország bör­töneiben jelenleg 1365 vádlott és 8755 elítélt tartózkodik. A rendkívüli szabadságot azok kapták, akik jó magavise­lettel rendelkeztek, fejlődést mutattak, jó munkát végeztek, illetve valami példaértékűt tet­tek. Az igazgatók ilyen esetben legfeljebb ötnapos szabadságot engedélyezhetnek a fogvatar- tottnak, ez azonban nem vo­natkozik a fegyházban lévőkre. A fogházban és börtönökben lévők abban az esetben is kap­hatnak szabadságot, ha családi ügy miatt - főleg temetés, szü­lés - kérvényezik azt, illetve más tevékenység miatt is, pél­dául vallási, kulturális, vagy sporteseménykor. Adott eset­ben a raboknak csak felügyelet­tel engedélyezik a kijárást vagy a szabadságot - erről mindig az illetékes büntetés-végrehajtási intézet igazgatója dönt. (TASR) RÖVIDEN Az ÚPN újabb költözésre készül Pozsony. Nem zavarja Robert Kaliňák belügyminisztert, hogy a Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) továbbra is bé­relt épületben marad, s ismét új helyre költözik. Az intézet jelenleg a közlekedési minisztérium épületében van, de on­nan is el kell költöznie. „Két korrekt ajánlatot kaptak ötéves bérleti díjra. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy állami intézményről van szó, ha önállósulni akarnak, kérem, ve­gyék meg az épületet” - mondta tegnap Kaliňák. Az ÚPN alkalmazottjai még novemberben nyílt levélben szólították fel Robert Fico kormányfőt, oldja meg a székhelyük körüli huzavonát, az állandó költöztetést ugyanis elfogadhatat­lannak tartják. (SITA) Külföldi bevásárláson átlagosan 75 százalékkal többet költünk, mint itthon Karácsonyi számok: költekező lakosság, lelassuló gazdaság Karácsonyi vásár a pozsonyi Fő téren (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Decemberben- minő meglepetés - meg­ugranak a kereskedők bevételei, ám januárban a szokásosnál sokkalke­vesebbet adnak el. Egyre népszerűbb külföldön vásárolni, derül ki banki adatokból. ÖSSZEFOGLALÓ A karácsony a szlovák gaz­daságra is rányomja bélyegét - állítja Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elem­zője a bank tegnap közzétett elemzésére hivatkozva. Az ün­nepnek Muchová szerint a ke­reskedők örülhetnek a legjob­ban, hiszen a bevételeik a kará­csony előtti hetekben az aján­dékvásárlási őrületnek kö­szönhetően nagyjából 20 szá­zalékkal haladják meg az éves átlagot. Ennek azonban megvan a hátulütője is, a többség ugyanis az ünnepek előtti időszakban szinte teljesen feléli a tartaléka­it, januárban így az üzletek többnyire kongnak az üresség­től. „Az év első hónapjában nagyjából a tizedével keveseb­bet költünk az üzletekben, mint egy átlagos hónapban” - derül ki a Szlovák Takarék- pénztár elemzéséből. Visszaeső ipari termelés A decemberi költekezést a többség az év végi prémiumok­nak és a 13. fizetésnek köszön­hetően engedheti meg magá­nak. „Néhány munkáltató az év végi jutalmakat már november­ben kifizeti, a többi erre decem­berben kerít sort, e két hónap­ban így megugranak a lakosság bevételei” - mondta Muchová. Szerinte ennek köszönhetően nem csupán a lakossági kiadá­sok nőnek, hanem a megtakarí­tások is. „Decemberben mindig nagyobb mértékben nőnek a la­kossági megtakarítások, mint a többi hónapban. Decemberben átlagosan 360 millió euróval nőnek a megtakarítások, míg egy átlagos hónapban csak 75 millióval” - tette hozzá Mucho­vá. Sokan az ünnepi időszakban veszik ki a szabadságukat, né­hány cég emiatt teljesen leállít­ja a termelését, ami Szlovákia gazdasági növekedésére is rá­nyomja a bélyegét. „Az ipari termelés az év utolsó hónapjá­ban nagyjából 5 százalékkal marad el az éves átlagtól. Per­sze, ez nem hasonlítható össze a nyári szabadságolásokkal, amelyek miatt a tizedével csökken az ipar teljesítménye” - nyilatkozta a Szlovák Taka­rékpénztár elemzője. Külföldön vásárolunk A Sberbank elemzése arra mutat rá, hogy karácsony előtt megugrik a külföldön vásárlók aránya: ezt a bank a kártyafize­tések lokalizációja alapján tud­ja megmondani. Míg nyáron főként Olasz- és Horvátország­ban használják sokan a bank­kártyájukat, addig december­ben az összes külföldi fizetés közel harmada Ausztriában történik, 19 százalék Csehor­szágban, 15 százalék pedig Magyarországon. A banki elemzők szerint Lengyelország azért ért el csak 3 százalékos arányt, mert az ottani vásáro­kon főként készpénzben fizet­nek az emberek. Külföldön átlagosan 56 eu- rót fizettek egy bevásárlás so­rán kártyával a Sberbank ügy­felei, míg itthon csak 32 eurót. A legtöbbet a 46-60 év közötti ügyfelek költik, valamint Po­zsony és Nagyszombat megye lakói, míg a zsolnai és az eper­jesi régió ügyfelei spórolnak a leginkább. (TASR, mi, MSz) A parlament sokszor öncélúan nyúl a törvényekhez, sőt, újabban az alkotmányhoz is Javuló jogállam, pocsék törvényhozás ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jó munkát végzett az államfő és az Alkotmánybí­róság. Elsősorban ennek tud­ható be, hogy a jogállamiság és a demokratikus intézmények működése enyhén javuló ten­denciát mutatott az elmúlt ne­gyedévben - legalábbis az IVÓ társadalomkutató intézet meg­figyelései szerint. Míg a demokrácia minősége egyértelműen romlott az utób­bi időszakban, a jogállamiság mutatói 3,5-ről 3,25-re javul­tak az 1-től 5-ig terjedő skálán, amelyen az 1 az optimális álla­pot. A javulást az államfő és az Alkotmánybíróság döntései idézték elő, magyarázta tegnap Grigorij Mesežnikov, az IVÓ vezetője. „Kiegyensúlyozták a többi alkotmányos intézmény, valamint a parlament túlkapásait” - állítja a politoló­gus. Rontó képviselők Rosszul szerepelt a parla­ment: a törvényhozó testület munkáját az IVÓ az utóbbi ne­gyedévben 2,75-ről 3-as osz­tályzatra rontotta. Egyre több volt ugyanis az olyan helyzet, amikor a parlament szinte ön­célúan nyúlt a törvényekhez, és az aktuális politikai helyzet alapján módosította őket. Mesežnikov szerint ilyen volt a legutóbbi alkotmánymó­dosítás is, amellyel a vízexport tilalmát próbálták aládúcolni a képviselők. „A képviselők hoz­záállását ebben az esetben semmiképp sem tekinthetjük felelős, rendszerszerű hozzáál­lásnak. Nem úgy kezelték az alaptörvényt, ahogyan elvár­ható lenne” - állítja az elemző. Kisebbségi ügyek: status quo Nem változott az IVÓ osz­tályzata a kisebbségi és az em­beri jogok helyzete kapcsán, valamint a független sajtót ille­tően sem: előbbiek 3,5-ös, utóbbiak 3-as osztályzaton áll­nak. Megemlítette, hogy bár elkészült a kormány emberi jo­gi stratégiája, sikerült kiírni (jövő februárra) a melegek csa­ládjogi helyzetével kapcsolatos népszavazást. A sajtót illetően az egyik leg­fontosabb történésnek a Penta pénzügyi csoport színre lépését tartja, amely résztulajdonos lett a Sme és az Új Szó napila­pokat is kiadó Petit Press Rész­vénytársaságban. „Ez nyugta­lanító tény, ha azt nézzük, ed­dig hogyan viselkedett a Penta az utóbbi években, mint példá­ul a Gorilla-botrány esetében. Viszont pozitívum, hogy haj­landóak voltak kisebbségbe vonulni a Petit Pressen belül” - véli Mesežnikov. A civil szektor szempontjá­ból pozitívumként értékeli, hogy a kormány kinevezte a polgári társadalom fejlesztésé­ért felelős biztost Martin Giertl személyében, (vps, TASR) Sokat rontott az összképen a képviselők munkája (Tomáš Benedikovič illusztrációs felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents