Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-22 / 293. szám, hétfő

14 Sport ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 22. www.ujszo.com Határon túli magyar sportolók, 3. rész: Románia - a 226 centis kosaras tinire már most figyel a világ; az asztaliteniszezők is nagyra törnek Téli sportokban nagyon erősek a székelyek A legnagyobb határon túli magyar közösség, az erdé­lyiek sportkiválóságai fő­leg téli sportokban jeles­kednek, de paralimpiai bajnok is van köztük. MOLDOVÁN ÁRPÁD ZSOLT Mélyen beleégett az erdélyi- különösképpen a székelyföldi- magyar köztudatba az a jele­net, amely 2011. december 17-én történt Csíkszeredában. »mim Együtt fényképezkedett a magyar és a román jégkorong-válogatott (Fotók: az Új Magyar Szó Online archívuma) Bobroczky Róbert, a kimagasló tehetség Az állandóságot jelképező Tófalvi Éva (balra) és a feltörekvő Bú­zás Dorottya Szőcs Bernadett minden pontot visítva ünnepel Román válogatott - magyar himnusz A Vákár Lajos Műjégpályán megrendezett barátságos jég­korongtorna keretében Romá­nia és Magyarország nemzeti válogatottja mérkőzött meg egymással. A játékosok felso­rakoztak a jégen a himnu­szokhoz. Előbb a román him­nusz akkordjai csendültek fel; a játékosok és a nézők is tiszte­lettel, csendben meghallgatták a De teaptá-te románé (Ébredj, román - szerk. megj.) című dalt. Utána a magyar himnusz következett, amelyet a ma­gyar és a román válogatott já­tékosai a lelátón ülőkkel együtt tele torokból énekeltek el. És hogy a hangulat még jobb legyen, ráadásként elfúj­ták a székely himnuszt is. A magyarázat erre: a 24 fős ro­mán keretben csak a honosí­tott ukrán Jevgenyij Piszaren- ko, valamint az anyai ágon magyar, és anyanyelvét folyé­konyan beszélő gyergyó- szentmiklósi Adrian Catrinoi képezett „idegen elemet”. Hu­szonkét játékos székelyföldi magyar legény, akinek helyén volt a szíve. Az már csak hab a tortán, hogy a székely légió­nak köszönhetően Románia hokiválogatottjának 14 év után először sikerült legyőznie Magyarországot. A bukaresti román sajtó áru­lást kiáltott, a román véle­ményformálók azt pedzeget­ték, hogy be kell vonni a haza­árulók játékjogát, fel kell osz­latni a válogatottat. A vihar csak akkor csitult el, amikor rá­jöttek, hogy a székelyföldi játé­kosok nélkül Románia nem lenne képes egy viszonylag ép­kézláb válogatottat jégre kül­deni. Hiszen a hatcsapatos fel­nőtt bajnokságban magasan kiemelkedik a MÓL Ligában is szereplő két együttes, a HSC Csíkszereda és a Brassói Coro­na. Mindkét együttesben - a légiósok kivételével - román hokis csak mutatóban van egy- kettő. Tófalvi Éva igazi sztár Az utóbbi 16 évben a téli sportok legnagyobb romániai sztárja egyértelműen Tófalvi Éva. A 36 éves Csíkszeredái sí­lövő 1998-ban, alig 20 évesen robbant be a világ élvonalába, amikor a naganói olimpiai já­tékokon al5 km-es egyéni indí- tásos versenyszámban a 11. he­lyen végzett. Azóta állandó résztvevője a biatlon Világku­pa-sorozatnak, 2008-ban fu­tamot is nyert Hochfilzenben. Erőssége mindig a lövészet volt, hibátlan lövészettel jó eséllyel indul Top 10-es helye­zésért. A Román Olimpiai Bi­zottság munkája elismerése­ként a 2010-es és a 2014-es téli olimpiai játékokon Tófalvi Évát bízta meg azzal, hogy a nyitó­ünnepségen Románia zászlóját vigye. Teljesítményét a román közvélemény is elismeri, Tófal­vi több országos reklámkam­pány arca. A szocsi játékok után az Új Magyar Szó Online- nak adott interjúban elmondta, 1-2 évet még szeretne lehúzni, az idei Vk-sorozatban is indult. Jönnek az ifjú titánok Tófalvi mögött felnőtt egy egész biatloncsapat, az új gene­ráció két legígéretesebb tagja a már válogatott Ferencz Réka és a most 18 éves Búzás Dorottya, aki tavaly a Brassóban megren­dezett Téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál sprint­számában ezüstérmet szerzett. Teljesítményéhez elsőként Tó­falvi gratulált, aki egy pár jó minőségű léccel és edzőjével, Márton Simonnal is „megaján­dékozta” az erdélyi biatlonsport jövőjének kikiáltott, ugyancsak Csíkszeredái lányt. Búzás Dorottyához hasonló­an a brassói ifjúsági olimpiai fesztiválon robbant be a 17 éves Csíkszeredái short-track gyorskorcsolyázó Imre Emil, aki előbb az 500 méteres távon ezüstérmet, majd az 1000 mé­teres távon aranyérmet szer­zett. Saját felelősségre Ugyancsak jégen alkotott maradandót a szintén Csíksze­redái Kelemen Zoltán, hétsze­res román bajnok, kétszeres olimpiai résztvevő műkorcso­lyázó. A székely fiú teljesítmé­nye akkor válik valóban érté­kessé, ha figyelembe vesszük, hogy jobb szemére vak. Látását gyerekként vesztette el egy szerencsétlen baleset követ­keztében, de a műkorcsolyá­zást nem adta fel. A róla szóló Wikipédia szócikk szerint fo­gyatékossága miatt a sportolók számára előírt éves orvosi vizs­gálaton minden évben elbukik, és ezért hivatalos támogatást sem kaphat a román állam ré­széről. Versenyeken saját, illet­ve szponzorai költségén vesz részt, és minden alkalommal aláíratnak vele egy nyilatkoza­tot, hogy saját felelősségre ver­senyez. „Inkább székely, mint román vagy magyar” Az alpesi síző Miklós Edit 2011 januárjától magyar szí­nekben versenyez, de ettől - vagy éppenséggel ezért? - ő to­vábbra is óriási sztár szűkebb pátriájában, Székelyföldön. Az eddig említett sportolókhoz hasonlóan a 26 éves Edit is Csíkszeredái születésű, és ek­ként bizonyos értelemben pre­desztinálva volt arra, hogy kor­csolyát húzzon vagy sílécet kössön a lábára. Miklós Edit korai, ifiként elért eredményei is fényes jövőt vetítettek előre, korosztályos világversenyeken nagyon gyakran végzett az első tíz között. Az országváltás gondolata a 2010-es vancouve- ri olimpián bekövetkezett bu­kása és sérülése után fogalma­zódott meg benne, és még ab­ban az évben felvette a magyar állampolgárságot. A két ország sportdiplomáciai csatát vívott azért a Miklós Editért, aki „in­kább székelynek, mint román­nak vagy magyarnak” tartja magát. A szocsi olimpián lesik­lásban elért 7. helyezésével a nemzetközi sítársadalom is megtanulta a nevét. Megmenekültek a terroristák elől A magashegyi alpinizmus legnagyobb erdélyi egyénisé­ge, minden idők talán legis­mertebb magyar hegymászója a szintén Csíkszeredái Erőss Zsolt volt, aki 2013. május 21-én a 8586 méter magas Kancsendzönga megmászása után nem tudott leereszkedni a hegyről, és a fellegek felett alussza örök álmát. Óriási sze­mélyisége mellett nehezen ke­rülhettek a rivaldafénybe más, szintén nagy teljesítményre képes hegymászók, de a tragé­dia utáni időszakban egy má- szónak nagy szerepe volt a re­mény, a hit felélesztésében. Az aradi Török Zsolt vezette ro­mániai expedíció 2013. július 19-én ért fel a világ kilencedik legmagasabb csúcsára, a Nan- ga Parbatra. Valószínűleg éle­tüket is köszönhetik annak a ténynek, hogy a nehezebb, technikásabb Rupal-falat vá­lasztották a 8125 méteres csúcs felé, hiszen a többi expedíció tagjait, köztük két szlovák sportembert, akik a könnyebb és gyakrabban mászott Diamir- oldalon vágtak neki a csúcsnak, tálib terroristák mészárolták le. Női asztaliteniszben magyaroké a jövő A marosvásárhelyi Szőcs- testvérek, a 22 éves Hunor és a 19 éves Bernadett a román asz­talitenisz-válogatott tagjai, s már a világ élvonalába tartoz­nak. 2012-ben egyszerre lettek Románia országos bajnokai, majd mindketten külföldi szer­ződést kaptak. Nagyobb sike­reket Bernadett ért el, aki vi­lágversenyeken 13 éves kora óta rendszeresen utasítja maga mögé az amúgy verhetetlennek hitt ázsiai versenyzőket. A pingpong világában sokan Ma­rija Sarapovához hasonlítják amiatt, hogy egy-egy megnyert pont után rettenetesen hango­san és élesen visítva ünnepelte­ti magát, aminek - mint maga is bevallotta - másodlagos sze­repe az ellenfél megzavarása. Szőcs az európai szakszövetség U21-es ranglistájának harma­dik helyén áll. Ugyancsak ér­demes odafigyelni a sepsi­szentgyörgyi Bálint Bernadett­re, aki alig 18 évesen ugyan­azon ranglista 16. helyét foglal­ja el. Románia első paralimpiai bajnoka Az erdélyi magyar sport ta­lán legmagasabban jegyzett egyénisége Novák Károly Edu- árd, Románia első paralimpiai bajnoka. A Csíkszeredái kerék­páros a 2012-es londoni para­limpián előbb világcsúccsal nyerte meg a 4 kilométeres pá­lyaversenyt, majd az egyéni időfutamon ezüstérmet szer­zett. Ede gyorskorcsolyázóként kezdte, és az összes korosztá­lyos versenyt megnyerte Ro­mániában. Már ifiként felnőtt országos bajnoki címet szer­zett. Rangos nemzetközi ifjú­sági gyorskorcsolyaversenye­ket nyert Olaszországban, Né­metországban, Ausztriában és Ukrajnában. 1996 januárjában az olaszországi Colalbóba in­dult, amikor Maros megyében gépkocsibalesetet szenvedett, és amputálni kellett az egyik lábfejét. A gyorskorcsolyázást abba kellett hagynia, de proté­zist kapott, és kerékpározni kezdett. A londoni paralimpiai bajnokot Csíkszeredában ha­talmas ünnepséggel várták, a város polgármestere Pro Urbe- díjjal jutalmazta. 2013 óta a Román Kerékpáros-szövetség elnöke is, de nem vonult vissza a versenyzéstől, nyíltan vállalt célja, hogy a 2016-os riói para­limpián megvédje címét. Csapatsportokban visszaszorulóban Bár a romániai sportmozga­lom hajnalán az erdélyi csapa­tok, s azokban a magyar sport­emberek kulcsszerepet vállal­tak a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda vagy a röplabda meghonosításában, mára el­mondható, hogy a gazdasági erőviszonyok délre tolódása miatt a bajnokcsapatok zömé­ben az Ókirályságból (Erdély bekebelezése előtti Románia - szerk. megj.) kerülnek ki, és a játékosállományban is a 6-7 százalékos súlya alá esett a magyarság. Egy-két felüdülést jelentő kivétel azért van. A PICK Szeged kézilabda­csapatának alkalmazásában ál­ló Ilyés Ferenc Székelyudvar­helyen kezdett el játszani, 21 évesen települt át Magyaror­szágra, ahol aztán kiteljesedett a karrierje, 108-szoros magyar válogatott lett. Ilyés nevelő­egyesülete, a Székelyudvarhe­lyi KC évek óta a román élvo­nalban szerepel, és a „magyar csapatnak” kijáró gyűlölettel fogadják minden idegenbeli mérkőzésén. A Nagyváradon született Szűcs Gabriella még gyerekként települt át a szülei­vel Debrecenbe, de évek óta Romániában kézilabdázik, előbb az Oltchim Rámnicu Valcea, majd a zilahi HC és most a nagybányai HCM al­kalmazásában áll. 13 évesen 226 centi A romániai kosárlabdaklu­boknál is az európai trendeket követik, a játékosok zömét dél­szláv illetve amerikai légiósok adják, ezért a romániai és azon belül az erdélyi magyar játéko­sok fehér hollónak számítanak. Az egész romániai mezőnyben nincs egyetlen játékos sem, aki a nagyváradi Szíjártó Leventé­nél több bajnoki címmel (11) büszkélkedhetne. A jövő nagy neve a kolozsváriak 17 éves jolly-jokere, Kuti Nándor és a maga 226 centiméteres magas­ságával korosztálya legmaga­sabb európai játékosa, a 13 éves Bobrocky Róbert lehet. Selymes volt az utolsó Végül, de nem utolsósorban ejtsünk egy pár szót a fociról is. A ’90-es évek Aranygeneráció­nak nevezett román válogatott­jában szerepelt az utolsó, ma­gyarságát nyíltan vállaló lab­darúgó Selymes Tibor szemé­lyében. Előtte a legnagyobb név a 108-szoros válogatott Bö- löni László volt, utána már csak úgynevezett fél-magyarok sze­repeltek a nemzeti tizenegy­ben. A jelenlegi keretben leg­alább két olyan játékos (Papp, Keserű) is van, akikhez - a me­zükre írt név alapján - a gya­nútlan drukker hajlamos lenne magyarul szólni, viszont a vá­laszt nem köszönné meg. A szerző az Új Magyar Szó Online munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents