Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-22 / 293. szám, hétfő
2 Közélet UJSZO 2014. DECEMBER 22. www.ujszo.com A nem fizetés elsődleges oka a munkanélküliség Katasztrofális szlovákiai fizetési morál ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában továbbra is katasztrofális állapotok uralkodnak a fizetési morál szempontjából - derül ki a TNS Infratest piackutató intézet most közzétett, 12 európai országra kiterjedő felméréséből, amely szerint fizetési hajlandóságunk az oroszországinál és a magyarországinál is rosszabb. Szlovákiában idén a lakosság tartozásainak átlagosan alig a 71 százalékát térítette meg időben. Oroszországban és Magyarországon ez az arány 74 százalék, és még Romániában, Bulgáriában és Görögországban is 72 százalék. A nyugat-európai országokban lényegesen jobb a helyzet, hiszen ott a tartozások 78 százalékát fizetik vissza időben, miközben a listavezető Németország és Franciaország, 83 és 80 százalékkal. Szlovákiában a nem fizetés elsődleges oka a munkanélküliség: a megkérdezettek 35 százaléka vallotta be, hogy az állása elvesztése miatt volt képtelen fizetni. Az emberek harmada átmeneti pénzhiányra hivatkozik, további harmaduk pedig egész egyszerűen megfeledkezett a tartozásáról, (mi) „Dzurinda akarta félreállítani a kormányfőt" Sulik: Radičová nem miattunk bukott meg összefoglaló Pozsony. Nem az euróövezeti mentőcsomag, hanem Mikuláš Dzurinda buktatta meg Iveta Radičová kormányát. Legalábbis Richard Sulik SaS- elnök szerint. Sulik a napokban egy interjúban arról beszélt, hogy Dzurinda, az SDKÚ korábbi elnöke többször is megpróbálta eltávolítani Radičovát. „Megpróbálta a főügyészválasztásnál, nem sikerült. Utána a kassai adóhivatal botrányával, nem sikerült. Ha a mentőcsomagnál megegyezünk, talált volna egy negyedik ügyet” - állítja Sulik. Úgy véli, a döntő szavazás előtt az SaS-nek el kellett volna hagynia a plenumot. „Nyilvánvaló lett volna mindenkinek, hogy ők követnek el rituális öngyilkosságot, nem mi” - így az SaS elnöke. Véleménye szerint ha Dzurinda meg akarta volna szavaztatni a mentőcsomagot, megtette volna a Smerrel. Ha az SaS tagja lesz egy új kormánynak, koalíciós partnerként már ismerni fogják, véli Sulik. „Tudni fogják, hogy ha valamire fél évig azt mondjuk: nem, akkor azt nem szavazzuk meg. Mert a mentőcsomag esetében ezt nem hitték el még az utolsó percben sem” - állítja a pártelnök, aki egyébként a mentőcsomagot továbbra is ellenzi, (vps, SITA) Paška kommunikált a leggyengébben Kiska az „év szája” ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újságírókat kérdeztek arról, hogy melyik hazai politikus kommunikált idén a legjobban a sajtóval - az első helyen Andrej Kiska államfő végzett, a legszerencsétlenebb kommunikációért járó díjat Pavol Paška lemondott házelnök kapta. A Vrtieť psom és a Made in Media ügynökségek értékelése alapján a Huba roka (Az év szája) az államfő lett. Kiska reakciójában azt mondta, az érdem a kommunikációját segítő szakembereké is. Az ezüstérem Robert Kaliňák belügyminiszteré lett, a bronzot Miroslav Beblavý független képviselő kapta. Kaliňák és Beblavý megőrizte tavalyi helyezését. A tavalyi győztes, Robert Fico idén az ötödik helyre szorult vissza, őt az új házelnök, Peter Pellegrini előzi meg. Pavol Paška szintén őrzi pozícióját, igaz, egy másik mezőnyben - ő idén is a Muchotrávka roka 2014 (Az év gyilkos galócája), azaz a legrosszabbul kommunikáló politikus címet kapta. (TASR) RÖVIDEN Módosuló polgári perrendtartás Pozsony. A kormány a napokban elfogadta a polgári per- rendtartás módosítását, melytől azt várja a kabinet, hogy lényegesen felgyorsítja a bírósági pereket. Az 1500 paragrafust tartalmazó új perrendtartás az 1963-tól hatályos és nyolcvanszor módosított polgárjogi törvénykönyvet fogja helyettesíteni. A kabinet ülésén a legfelsőbb Bíróság elnöke, Daniela Švecová és az Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, Jana Bajánková is jelen volt. Az új perrendtartást a parlamentjanuári ülésén vitatják meg első olvasatban, ezt követően Tomáš Borec igazságügyi miniszter azt szeretné, ha az alkotmányjogi bizottság is aprólékosan megtárgyalná. A végleges szavazást 2015 második felében várja; a hatályosságát pedig 2016 júniusára tervezi, (dem) Jövő év folyamán az igazságügyi tárcához kerül át a terület Lajčák elmenekül az emberi jogi szakterületről Borec kapja Lajčák feladatait (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Nem bizonyult jónak Ficóék döntése, amellyel 2012-es kormányra lépésük után megszüntették az emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes posztját. Az emberi jogokkal kapcsolatos feladatköröket a külügy kapta, ám hamarosan átkerülnek az igazságügyhöz. ÖSSZEFOGLALÓ Miroslav Lajčák külügyminiszter azt állítja, az ukrán helyzet miatt megszaporodott külügyi teendők miatt nincs ideje a témával foglalkozni. „Objektív okok miatt döntöttem így, mivel a szomszédunkban zajló, ukrajnai drámai események rendkívüli energia- ráfordítást igényelnek a tárcától és tőlem is” - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az emberi jogoknak mindebből kifolyólag nem tud annyi időt és energiát szentelni, amennyit szeretne, és amennyit ez a téma megérdemel. A jogkörök átadása viszont csak a hatásköri törvény módosításával lehetséges. A módosító javaslaton már dolgoznak, közölte Peter Stano külügyi szóvivő. „Hogy mikor kerülhet a kormány elé, arról még korai beszélni” - tette hozzá. A legvalószínűbb, hogy 2015 első félévében lezajlik a folyamat. A változást egyébként a kormány emberi jogi, kisebbségi és nemi egyenlőségi tanácsának civil szektoros tagjai sürgették, rámutatva arra, hogy néhány jogkör nem egyértelmű. Ez legjobban a nemrég elkészült emberijogi stratégia befejezésénél mutatkozott meg, véli Petőcz Kálmán, a tanács alelnöke. „A végső egyeztetéseknél a minisztériumok egymás között dobálták a feladatokat, mint a forró krumplit” - magyarázta. A jogkörök átadása után egyébként Lajčákot Tomáš Borec igazságügyi miniszter váltja a tanács elnöki posztján. Lajčák talán lebecsülte az emberi jogi feladatköröket, amikor elvállalta őket, véli Martin Macko, a tanács másik tagja. Egyben emlékeztet, hogy az emberi jogok egy országban sem tartoznak a külügyhöz. „Ez kimondottan belügyi vonatkozású téma, a legtöbb helyen az igazságügyi miniszter vagy külön kormánytag foglalkozik vele” - jegyezte meg. A három éve készülő emberi jogi stratégia hamarosan a kormány elé kerül, (vps, SITA) Ján Richter: az uniós támogatás nélkül 3 százalékponttal magasabb lenne a munkanélküliség Rengeteg pénz lesz a foglalkoztatásra UJ SZO-H1R Pozsony. Elégedett a foglalkoztatáspolitika eredményeivel Ján Richter szociális ügyi miniszter. A szaktárca adatai szerint a Foglalkoztatás és szociális inklúzió nevű uniós operatív programban rendelkezésre álló támogatás 74 százalékát lehívták, és a maradék pénzt is leszerződték. „Az operatív programra jóváhagyott 1,1 müliárd eurós támogatást 102 százalékára szerződtünk a pályázókkal. Biztosítottak a feltételei annak, hogy a rendelkezésre álló eszközöket teljes mértékben felhasználjuk a jövő év végéig” - jelentette ki a miniszter. Ez a támogatás ugyanis még az előző, 2007 2014-es költségvetési ciklusból származik, amelyet legkésőbb jövő év végéig kell felhasználni. A miniszter hatékonynak tartja a pénz felhasználásának módját is. Szerinte az elmúlt időszakban összesen mintegy 80 000 új munkahelyet teremtettek az uniós támogatásoknak köszönhetően a hátrányos helyzetű munkanélküliek számára. A legfontosabb kitűzött célt azonban nem sikerült elérni, a 29 éven aluliak körében még mindig rendkívül sok az állástalan. Szakemberek azt is megkérdőjelezik, hogy az uniós támogatással létrehozott munkahelyek tartósak lesznekRichter elégedett (Képarchívum) e, nem szűnnek-e meg a támogatás elapadása után. Richter mindenesetre a következő, 2020-ig tartó időszakban is az uniós támogatásra akarja építeni a foglalkoztatáspolitikát. „A következő költségvetési ciklusban összehasonlíthatatlanul több forrás áll a rendelkezésünkre, az új Emberi erőforrások nevű operatív programban 2,6 milliárd eurót használhatunk fel” - dicsekedett a miniszter. A támogatás szükségességét azzal indokolja, hogy az uniós pénz nélkül szerinte 3 százalékponttal magasabb lenne a munkanélküliség Szlovákiában, (lpj, TASR) A megyefőnöknek már nem kell megjelennie a parlamenti képviselők előtt Kotleba „tízedet” kap sajátjaitól ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya. Egyes információk szerint Marián Kotleba, Besztercebánya megye elnöke 20 százalékot követel a megyei önkormányzat és a megyei útkarbantartó vállalat alkalmazottainak fizetéséből, vagyis zsarolja őket. A megyeelnöknek ezeket az információkat a testület múlt heti ülésén kellett magyarázni. Önként és dalolva Kotleba azt elismerte, hogy vannak olyan alkalmazottai is a megyének, akik önkéntesen pénzzel támogatják politikai tevékenységét. „Ha az emberek pénzt ajándékoznak, akkor azt saját meggyőződésükből, kezdeményezésük alapján teszik - állítja Kotleba. - Vannak köztük olyanok is, akik a hivatal alkalmazottai, ezt elismerem. De teljes képtelenségnek tartom, hogy ezt az elbocsátással való fenyegetés miatt teszik.” A témát Jana Laššáková (Smer) vetette fel az önkormányzati ülésen. „Ha csak ajándékokról van szó, az rendben van, de ha a hivatal alkalmazottainak rendszeres havi befizetéseiről a hivatal elöljárój ának számlájára, akkor az már nem mondható normálisnak” - közölte Laššáková. A hírt a Plus 7 dní hozta le, amely szerint elsősorban Kotleba párttársaira vonatkozik a kötelesség. A megyeelnök gyakorlatilag a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) pártközpontjává alakította a megyei hivatalt, minden pozícióba saját embereit ültetve. A megye útkarbantartó vállalatát Kotleba testvére irányítja. A „tizedszedés” (ami ebben az esetben inkább „ötödszedés”) ügyében a rendőrség is nyomoz, a Besztercebányai Kerületi Rendőrkapitányság azonban egyelőre részleteket nem árult el a nyomozásról. Kotleba nem megy a parlamentbe Mégsem „kell” felszólalnia Marian Kotleba besztercebányai megyeelnöknek a parlamentben. Besztercebánya megye önkormányzata megváltoztatta a december elején hozott határozatát, amelyben arra kötelezte Kotlebát, hogy a parlamentben számoljon be a térség - elsősorban Rimaszombat és környéke - rossz gazdasági és szociális helyzetéről. A Kotleba parlamenti felszólalásáról hozott korábbi határozat eltörlését Michal Bagačka (Smer) javasolta, arra hivatkozva, hogy végrehajthatatlan. A parlamentben ugyanis csak a plénum jóváhagyásával, annak meghívására tarthatnak beszédet az ország más jelentős tisztségviselői (a legfőbb közjogi méltóság automatikusan) és a külföldi vendégek. Az eredeti határozatot Jozef Šimko rima- szombati polgármester határozatára fogadta el a megyei ön- kormányzat. (lpj, TASR)
