Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-18 / 290. szám, csütörtök

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 18. www.ujszo.com VISSZHANG Működik a katolikuskor Az Új Szó 2014. december 10-i számában megjelent, „Zsigárdon tartott előadást Szomolai Tibor” című cikkhez szeretnék hozzászólni. A cikkben Szomolai Tibor azt ál­lítja, hogy évekig volt a katoli­kus kör tagja és elnöke, prog­ramokat szerveztek, kirándu­lásokra jártak, megjelentet­ték az egyesület Fáklyavivő című lapját és idézem, „Fon­tosnak tartottam, hogy a ma­gyar híveknek magyar plébá­nosuk legyen” - s az ezzel kapcsolatos nézeteltérések Szomolai szerint hozzájárul­tak a kör széteséséhez. A Ri­maszombati Katolikus Kör jó hírnevének megőrzése meg­kívánj a a tények közlését:- A kör 2008. november 19-én alakult, Szomolai a 2010. szeptember 24-i rend­kívüli közgyűlésig volt az el­nöke, tagja. Egy év és 10 hó­napig, tehát nem „évekig”! Lemondásától a mai napig, 4 éve és 2 hónapja én, Pelle Tibor vagy ok a kör elnöke.- Szomolai elnöksége alatt szerveztünk előadáso­kat és egy templomi koncer­tet, ám egyetlenegy kirándu­lást sem. Kirándulásokat, za- rándokutakat távozása óta szervezünk, ezekről a Re­mény című katolikus heti­lapban olvashatott bárki.- Rimaszombatnak, ahol a hívek egyharmada magyar, ugyan nincs magyar plébá­nosa, de 4 év óta van magyar anyanyelvű káplánja.- Meredek csúsztatás azt kijelenteni, hogy „a nézetel­térések hozzájárultak a kör széteséséhez.” Hangsúlyo­zom, a Rimaszombati Katoli­kus Kör egy pillanatra sem esett szét, a volt elnök távo­zása után megújulva, gazdag tevékenységgel működik. (Felújítottuk a temetői ká­polna tetőszerkezetét, Bol­dog Meszlényi Zoltán vérta­nú püspök édesanyjának sír­boltját, a templomunk javí­tásához gyűjtöttünk és a tag­létszám is nőtt.)- Volt lapunk helyett 2012 januárjától Olajág címmel új havilapot adunk ki. Elfogadhatatlannak tart­juk Szomolai Tibor hamis ál­lításait, melyekkel a Rima- szombati Katolikus Kör jó hírnevét igyekszik beárnyé­kolni, és bocsánatkérést vá­runk tőle. Pelle Tibor, a Rimaszomba­ti Katolikus Kör elnöke FIGYELŐ Eltiltást követelő román képviselő Levelet írt az Európai Ké­zilabda-szövetségnek (EHF) Bogdan Diaconu román par­lamenti képviselő - írta a ziare.com. A politikus azon háborodott fel, hogy a deb­receni Főnix Csarnokban rendezett mérkőzésen a román himnusz alatt hátat fordítottak a pályának a magyar drukkerek, majd azt skandálták, hogy „Cigányok, cigányok!”. A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert radikális román politikus azt követeli az EHF-től, hogy „példásan büntesse meg” Magyarországot, azaz rója ki a maximális, négyéves el­tiltást és a nyolcvanezer eu- rós büntetést. Diaconu fel­tehetően nem hallotta vagy nem értette a „Lesz még Er­dély Magyarországé” és a „Vesszen Trianon” rigmuso­kat. (NOL) LOVESZAROK Offshore cégek Sokáig úgy tűnt, hogy a de­cemberi parlamenti ülés leg­érdekesebb pontja az állami költségvetés jóváhagyása lesz, de a pöstyéni CT-botrány és az offshore cégek kerültek a fi­gyelem középpontjába - jog­gal. A korrupciós ügyeket ille­tően a CT-botrány lett az utol­só csepp a pohárban. Senki sem csodálkozhat az emberek felháborodásán, ha már ott is cinikusan pénzeket nyúlnak le, ahol nap mint nap az embe­rek életéért küzdenek. Az offshore cégek a korrup­ció szimbólumává váltak. Mindenki tudja, miért jönnek létre - hogy tulajdonosaik el­titkolhassanak valamit. De ha közpénzeket, tehát a mi pén­zünket használják fel, megen­gedhetetlen a titkolózás. A nyilvánosság tudni akarja, hogy a pénzéből kik nyújtanak szolgáltatást az államnak. Hogy ellenőrizhető legyen, egyes cégek nem pusztán azért kerülnek-e előnybe a közbe­szerzési eljárások során, mert valódi tulajdonosuk közel áll a kormányhoz. Ezért fontos, hogy ne csak a papíron feltün­tetett tulajdonos legyen is­mert, mert gyakran stróma­nokról van szó: azoknak a ne­vét is ismernünk kell, akiknél végül a közpénzek kikötnek. A Smer a CT-botrány után nyilván megijedt a nyilvános­ságtól és rögtön a decemberi ülésen, gyorsított eljárásban olyan törvényjavaslatot ter­jesztett elő, amely korlátozza az ilyen cégek üzletelését az ál­lammal. Azonban ez egy hatás­talan „marketingtörvény”. Ez alapján még azt sem tudhatjuk meg, ki áll a pöstyéni CT-bot- rányban szereplő cég mögött. Ezért nyújtotta be a Híd és a Sieť a saját javaslatát, amely szerint az adóparadicsomok­ban bejegyzett cégek nem pá­lyázhatnak állami forrásokra. A többi cég pedig nyilvántar­tásban lenne vezetve, amely­ben az offshore cégek tulajdo­nosi struktúrájának is szere­pelnie kell, és annak hitelessé­gét a Szlovák Nemzeti Bank el­lenőrizheti. Ajavaslat nem csak a közbeszerzéseket érinti, ha­nem az egészségügyi biztosí­tást, az állami tulajdon eladá­sát, az önkormányzatokat és az uniós alapok felhasználását is. Javaslatunkat a Smer egye­lőre nem támogatta, mivel a jegybank a parlamenti ülésig nem tudta volna megszerezni az Európai Beruházási Bank Kormányzótanácsának (EBB) véleményezését. A Smernek viszont muszáj volt valamit felmutatnia, hogy foglalkozik az offshore cégek kérdésével, így ahelyett, hogy a törvény megvitatását későbbre halasz­totta volna, saját „marketing­törvényét” fogadta el. A Smer képviselői viszont egyetértet­tek azzal, hogy az EBB jóvá­hagyása után három hónapon belül a parlament elé terjesz­tenek egy új törvényjavasla­tot, már a mi javaslatunk alap­ján. Egy ilyen határozat elfoga­dását a Híd által vezetett el­lenzéki politikusok sikerének tartom. Ha a Smer képviselői nem akarják tovább kockáz­tatni a társadalmi békét, ha nem akarnak a tereken tünte­tők türelmével játszani, akkor ezt a javaslatot be kell terjesz­teniük. De ez csak egy lépés lesz a korrupció legyőzéséhez, a küzdelem korántsem ér vé­get. Jelentős változást pedig egy új kormány hozhat, ezért a Híd továbbra is kiemelten ke­zeli ezt a témát. Lucia Žitňanská, a Híd par­lamenti képviselője OLVASÓI LEVEL Helycserés támadás A szupermarketekben ural­kodó káoszban bizony nem egyszerű eligazodni. Ahol két hete még az étolaj volt, most tartósított tejszín van vagy tus­fürdő. A vásárlókat figyelve rögtön felismerhető a nyugodt, ráérős típus, aki szépen sétál­gat a polcok között, míg rá nem akad a keresett portékára. A másik kategória a sietős, ide­ges típus. Futkos fel-alá, jobb- ra-balra kapkodja a fejét, a kí­vánt árut persze nem találja, de az istenért se kérdezné meg az eladót, mert büszkesége nem engedi, hogy ennyire „mega­lázkodjon” valaki előtt. Miután a hosszas keresgélés sem hoz eredményt, kezdődik a követ­kező felvonás: a szitkozódás. Elátkozza az összes embert, aki kitalálta ezt a helycserés mar­haságot, sorra kerülnek az el­adók, pénztárosok, egész csa­ládjuk, sőt következik a város elöljáróinak felsorolása, akik szintén vétkesek. Legvégére hagyja az ország vezetését, a politikusokat, s a végén már az egész ország hibás, mert embe­rünk nem találja a kristálycuk­rot. De még nincs vége. Hősünk egy cifrakáromkodással hagyja el a terepet, megjegyezvén, hogy ebbe a k... üzletbe többé nem teszi be a lábát... De van az egésznek jó oldala is. Például az ismerkedési lehe­tőségek. Míg keresgélünk, sor­ról sorra járunk, egyre több sorstársunkkal ismerkedhe­tünk meg, tapasztalatot cserél­hetünk a keresgélési praktikák­ról, hasznos tanáccsal látjuk el egymást, s máris egy új barátra tettünk szert (Facebook nélkül is). A másik előny a mozgás. Mire végigkocogjuk az áruhá­zát, sikerül néhány kalóriát is elégetni anélkül, hogy fizet­nénk érte. Aki rendszeresen ik­tat be programjába árukeresős bevásárlást, sokat spórolhat, nem kell drága edzőteremre költenie. Persze, ez a kalória­égetés csak addig tart, amíg a vásárló meg nem jegyzi, mi hol található. S azután? Véget ér a sportos bevásárlás? Dehogy! Mire megtanuljuk, merre van a rizs, ecet meg a fogkrém, az áruház gondoskodik egy újabb „helycserés támadásról”. Pá­nikra semmi ok. Prachár ZalezsákKomélia Újabb diszkrimináció Nem kell hangsúlyozni, hogy a szlovák állampolgársági törvényt a szlovákiai magya­rokra szabták: talán azt gon­dolták, hogy a közel félmillió magyar tüstént felveszi a ma­gyar állampolgárságot. A szlo­vák kormány most valószínű­leg egy rendelettel kész vissza­adni a szlovák állampolgársá­got azoknak, akik igazolják, hogy állandó lakhelyük van abban az országban, amelynek állampolgárságát felvették. Egy feltétel van, mely szerint a „a visszaszolgáltatás nem sérti Szlovákia érdekeit”. A szlová­kiai magyarok nem elsősorban azért vették fel a magyar ál­lampolgárságot, mert Magyar- országon akarnak élni. Itt akarnak élni, szülőföldjükön, olyan magyar nemzetiségű ál­lampolgárként, akit nem zak­latnak. Mivel magyarországi ál­landó lakhelyük nincs, nem fogják visszakapni szlovák ál­lampolgárságukat. Talán ez is voltacél. JóbaMihály Mit keli tennie? Rendelje meg negyed évre az Új Szót és megajándékozzuk 2 DVD-vel! Ez a lap jár Önnek!

Next

/
Thumbnails
Contents