Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-17 / 289. szám, szerda
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 17. Nem jutottak kompromisszumra a liberális és a konzervatív civil szervezetek; a külügyminisztérium örül, hogy lezárhatja a témát Emberi jogi stratégia - nem csak a melegekről Miroslav Lajták külügyminiszter menekül a téma elől (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Három éve készül, bírálják a konzervatív szervezetek, a liberális szervezetek egyaránt, a kormány pedig túl akar lenni rajta - persze további kötelezettségvállalás nélkül. Az emberi jogi stratégiának ma kellene a kormány elé kerülnie, de a jelek szerint nem fog. VERES ISTVÁN Kötelezettséget vállal a kormány, hogy törvénybe iktatja az azonos nemű, vagyis a meleg párok jogait! A konzervatívabb értékeket valló civil szervezetek és az egyházak az elmúlt időszakban leginkább ezzel az érvvel támadták az emberi jogi stratégiát, amelyet a kormány Emberi Jogi, Kisebbségi és Nemi Egyenlőségi Tanácsa három éve készít. Pedig ezt a dokumentum nem tartalmazza. Feladatok vagy megállapítások A dokumentum célja az lenne, hogy Szlovákia megnevezze és fokozatosan végrehajtsa azokat az intézkedéseket, amelyekre a korábban ratifikált nemzetközi egyezményekben garanciát vállalt a kisebbségi és az emberi jogok terén. A tanács ülésein az elmúlt években heves viták zajlottak a civil szervezetek és az állami szektor küldöttei között. Leegyszerűsítve talán úgy foglalhatók össze ezek a viták, hogy a liberális civil szervezetek küldöttei próbáltak valamilyen konkrét feladatokat megszabni a kormánynak akciótervek formájában, az állami tisztviselők viszont megelégedtek volna azzal, ha a jelentést megállapítások sora alkotja. Miroslav Lajčák külügyminiszter, a tanács elnöke hozzászólásai alapján egy olyan dokumentumot próbált a kormányülésre juttatni, amely szerinte konszenzusos, vagyis közös megegyezés alapján készült. Az előkészítés, valamint a viták során viszont nyilvánvalóvá vált az is, hogy nem születhet olyan stratégia, amellyel a konzervatív és a liberális szervezetek is egyetértenek. Nem a népszavazás az ok Többszöri halasztás után a tanács december elején megszavazta a stratégia szövegét, hogy év végéig a kormány elé kerülhessen. 2014 utolsó kormányülése viszont ma van, a kabinet napirendjén a stratégia tegnap délután még nem szerepelt. Megkérdeztük a külügyminisztériumot, sikerül-e az ígéret szerint még idén elfogadtatni a stratégiát, mire a kormányhivatalhoz irányítottak bennünket válaszért. A kormányhivatal tegnap nem adott egyenes választ kérdéseinkre: elfogadják-e még idén a stratégiát, és ha nem, miért. Mindössze annyit írtak, hogy érdemes folyamatosan figyelni a kormány állandóan frissülő internetes oldalát, ugyanis ott találhatóak a legaktuálisabb információk az ülések napirendjéről. Az esetleges késésnek csak technikai okai lehetnek, egyébként nincs jelentősége, véli Petőcz Kálmán, aki a tanácsban kisebbségi szakértőként van jelen. A beterjesztési határidőt júniusban december 31-re tolták ki, tehát ha a kül- ügy beterjesztette, akkor teljesítették a célt, és hogy mikor kerül az ülés napirendjére, az már csak formalitás, vélekedik. „Remélem, hogy nem a februári népszavazás miatt halogatják, bár ezt nem tartom nagyon valószínűnek” - tette hozzá kérdésünkre a tanács alelnöke. Február 7-én zajlik ugyanis a népszavazás többek között arról, hogy az azonos nemű párok élettársi viszonya is minősülhet-e családnak, és arról, fogadhatnak-e az ilyen párok örökbe gyereket. Bejáratott „meleg” érvek Az emberi jogi stratégia és a referendum körüli érvelés az elmúlt hónapok során nagyjából hasonló érvrendszeren belül mozgott, ráadásul jobbára ugyanazok a civil szervezetek kapcsolódtak a párbeszédbe. A stratégiát támadók fő érve Petőcz szerint valótlanságon alapul. A kormány ugyanis a dokumentum elfogadásával nem vállal kötelezettséget a melegjogok, sem a regisztrált partnerség kérdésében. „Semmi ilyen nincs a szövegben. A lényegesek egyébként a határozati javaslatok, mert azok taglalják a kormány feladatait. De sajnos nem került bele a melegek jogaival kapcsolatos akcióterv” - magyarázta Petőcz. A stratégia szövegében persze szó van a melegek jogairól, de ez nem jelent kötelezettségvállalást. „Emiatt támadják, holott a stratégia több mint kilencven százaléka nem is erről szól. Nem értem, a külügyminisztérium miért nem tudott reagálni ezekre a vádakra” - így Petőcz. (Az anyagból egyébként kimaradt a Idsebb- ségi jogokkal kapcsolatos akcióterv is, ezt a minisztérium nem támogatta.) Erika Juri- nová (OĽaNO) és Ján Figeľ (KDH), a parlament alelnökei levélben kérték Robert Fico miniszterelnököt, hogy ebben a formájában ne fogadják el a stratégiát. Jurinová szerint nem adtak teret az összes véleményező szervezet javaslatának, a szöveg pedig távolról sem olyan, amelyre rá lehetne mondani, hogy társadalmi konszenzus alapján született. „Utolsó pillanatban került bele, hogy törvénnyel rendezzék a regisztrált partneri kapcsolatokat. Az ilyen érzékeny témákat nem így kellene kezelni” - véli Jurinová. A stratégia nem ideális dokumentum, viszont ez a maximum, amit a jelenlegi szlovákiai helyzetben el lehet fogadni, véli Miroslav Lajčák. A külügyminiszter szerint az elfogadásával semminek nincs vége, épp ellenkezőleg: új kihívásokra kell választ találni. Lajčák egyébként már jelezte: emberi jogokkal kapcsolatos hatásköreit január 1-től az igazságügyi minisztériumra ruházza át, vagyis a jövőben a stratégia és a vele kapcsolatos teendők már nem az ő feladatai közé fognak tartozni. Petőcz szerint már az is eredmény, hogy a Fico-kormány egyáltalán felvállalta a dokumentumot A stratégia elfogadásával nem ér véget a munka Az ombudsman jogköreit is növelni kellene (SITA-felvétel) Elkezdődött a népszavazás negatív kampánya Melegellenes szórólapok a templomokban Pozsony. Milyen konkrét hozadéka lehet annak, ha a kormány elfogadja a három éve készülő emberi jogi stratégiát? Petőcz Kálmán, a kormány Emberi Jogi, Kisebbségi és Nemi Egyenlőségi tanácsának alelnöke hét pontban foglalta össze, milyen további kötelezettségvállalásokat tartana fontosnak a stratégia javaslataival kapcsolatban. Elsőként azt kellene meghatározni, melyik kormány- szervhez tartozzanak az emberi jogi területtel kapcsolatos jogkörök, amelyek a kisebbségi és emberi jogi miniszterelnök-helyettesi poszt 2012-es megszüntetésével szétforgá- csolódtak. Meg kell erősíteni az ombudsman jogköreit és költség- vetését is - jó lenne, ha a jövőben ő is megtámadhatná a jogszabályokat az Alkotmánybíróságon, ha úgy látja, hogy ellenkeznek az emberi jogi alapelvekkel. Fontos lenne továbbá átszervezni a Szlovák Emberi Jogi Központot (SNSĽP), és rákényszeríteni az igazságszolgáltatási szerveket az emberi jogi alapelvek betartására. Ötödikként be kellene sorolni a sebezhető csoportok védelméről szóló dokumentumokba a nemzeti kisebbségeket és a melegeket (LGBTI). Hatodikként Petőcz az említett kormánytanács szerepének növelését említi, hogy folyamatosan dolgozhasson, és hatékonyabban részt vehessen a törvényalkotás folyamatában. Végül egy országos terv felépítését javasolja, amely az emberi jogi és demokratikus polgári életre való nevelés elindítását segítené elő. A stratégia előkészítése még 2011-ben, a Radičová-kormány idején kezdődött. Petőcz szerint már az is pozitív, hogy a Fico-kormány egyáltalán felvállalta a stratégia elfogadását. „Ez érvényes akkor is, ha a dokumentum viszonylag messze áll személyes elképzeléseimtől, és attól, hogy egy 3 éve készülő stratégiának hogyan kellene kinéznie” - vélekedik az emberijogi szakértő. (vps) ÖSSZEFOFLALÓ Pozsony. Egyes aktivisták a februári népszavazásra próbálják „felkészíteni” a templomok látogatóit. A hétvégén kezdtek terjedni a katolikus templomokban azok a szórólapok, amelyek a melegek és elsősorban a melegek jogai ellen uszítanak. A szórólap (melynek sarkán a Szlovák Katolikus Egyház rossz minőségben kivitelezett lógója szerepel) hat oldalon keresztül taglalja azokat az érveket, amiért szerintük elítélendő a melegek bejegyezett élettársi kapcsolata és az, hogy az azonos nemű pároknak megengedjék az örökbefogadást. A szórólap tartalmaz egy táblázatot is, amely felsorakoztatja azokat a testi-lelki betegségeket, melyek állítólag elsősorban a homoszexuálisokat támadják meg, illetve adatokat közöl az öngyilkosságok arányáról a melegek körében. A szórólapokat az a szervezet készítette, amely korábban már egy olyan abortusz-ellenes kampányt is szervezett, melytől a katolikus egyház is elhatárolódott, jegyezte meg Martin Macko, a Másság Kezdeményezés (Iniciatíva Ina- kosf) nevű melegjogi szervezet vezetője. „Ez a szervezet a tudományos ismereteknek és általában a tényeknek ellentmondó hazugságokat és képtelenségeket terjeszt, és ezért nem kívánunk vele részletesebben foglalkozni” - tette hozzá Macko, aki tagja a kormány Emberi Jogi, Kisebbségi és Nemi Egyenlőségi Tanácsának. Mint mondta, számoltak vele, hogy a februári népszavazás közeledtével megszaporodhatnak a hasonló támadások. Ismét elmondta: a referendumot elutasítják, és szimpatizánsaiknak azt tanácsolják, ne vegyenek részt rajta. A Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője, Martin Kramara az aktuálne.sk hírportálnak megerősítette: a szórólap nem tőlük származik, de már hallottak róla. A szöveg tartalmát nem kommentálta, (vps)
