Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-15 / 287. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 15. www.ujszo.com Žiga: Ne beszéljen arról, amihez nem ért! Miškov: félmilliárdba kerülhet Bős átvétele Az illetékes önkormányzatok 96 százalékában lehet magyarul ügyintézni Önkormányzatok: tudnak magyarul, de nem írják ki Beszél magyarul is, csak nincs kiírva (Peter Žákovičfelv.' ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem most kérdőjelezte meg először Robert Fico kormánya a bősi vízerőmű üzemeltetéséről az olasz Enel- lel kötött szerződést. 2007-ben bírósági úton is megtámadta ezt, ám eddig nem járt sikerrel. A kabinet újabb próbát tesz. Fico néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy az államnak számtalan oka van arra, miért nem tartja a Szlovák Villamos Művek (SE) többségi részvényesét, az Éneit megbízható partnernek. Az olasz részvényes szerinte többször megsértette az állammal kötött szerződést a vízerőmű bérléséről, mivel nem engedi a kormánynak megvizsgálni, igazságosan van-e elosztva az erőmű által termelt haszon. Tegnap Peter Žiga környezetvédelmi miniszter sem volt konkrétabb, s nem adott egyértelmű választ arra, miért nem került be az állam konkrét érvelése a szerződés felbontásáról szóló dokumentumba. Žiga csupán többször megismételte, hogy az egész szerződés, úgy ahogy van, érvénytelen. Juraj Miškov független képviselő és volt gazdasági miniszter szerint az államnak akár félmilliárd eurójába is kerülhet a szerződéstől való elállás, ugyanis ha kiderül, hogy erre a lépésre nem volt ok, akkor az erőmű által termelt haszon egy részére még 20 évig jogosult lesz az Énei - ilyen időszakra lett aláírva a szerződés -, ráadásul Bős indokolatlan átvételéért még büntetés is járna. „Ne beszéljen arról, amihez nem ért!” - mondta Miškovnak Žiga. Az Enel idén tavasszal megerősítette, hogy adósságcsökkentő tervei részeként eladná az SE-ben birtokolt, 2 milliárd euróra becsült tulajdonrészét. A tulajdonrész megvásárlására a Magyar Villamos Művek és a Mól Csoport tagja, a Slovnaft november 19-én közös, nem kötelező érvényű ajánlatot tett. A részvénycsomag iránt a cseh energetikai művek (ČEZ) is érdeklődik, ezt a szándékát a napokban hivatalosan is megerősítette. (dem, SITA) Pozsony. Még mindig sok az olyan önkormányzati hivatal Szlovákiában, ahol lehetőség van a kisebbségi nyelvű ügyintézésre, erről viszont nem tájékoztatnak. VERES ISTVÁN Mindez a kisebbségi nyelvek használatáról szóló legújabb jelentésből derül ki, amelyet szerdán hagyott jóvá a kormány. A kisebbségi kormány- biztos hivatala 2014 őszén kérdőívekkel szólította meg azt a 656 települést, amelyeken a helyi kisebbségi lakosság (magyar, ruszin, ukrán, roma vagy német) számaránya eléri a 20 százalékot. Közülük 560 ön- kormányzat küldte vissza a kitöltött kérdőíveket. A települések alig fele jelzi Ezekből kiderül például az is, hogy bár javul a tájékoztatás a nyelvhasználati lehetőségekről, az érintett önkormányzatok több mint fele nem függeszti ki az információt arról, hogy a hivatalban használható a kisebbségi nyelv. Idén a válaszadó önkormányzatok 42 százaléka tett eleget ennek a kötelezettségnek. Ez is javulásnak számít, ugyanis a magyar lakossággal rendelkező településeken 2011-ben ez az arány csupán 31% volt, idén már 47% - jegyzi meg a jelentésben a kisebbségi kormánybiztos hivatala. Ez persze nem azt jelenti, hogy a fennmaradó 53 százaléknyi önkormányzatban nem használható a magyar, csupán nincs róla írásos tájékoztatás a községi hivatal folyosóján. Egy másik kérdőívvel ugyanis a biztos hivatala azt kérdezte az ön- kormányzatoktól, biztosítanak-e lehetőséget a kisebbségi nyelvű ügyintézésre. A válaszadó 445, magyar lakossággal bíró település ön- kormányzata közül 428-ban (96%) állítják, hogy biztosítanak ilyen lehetőséget. 14 ön- kormányzat elismerte, hogy a helyi magyaroknak nem tudnak ilyen lehetőséget biztosítani, három pedig erre a konkrét kérdésre nem válaszolt. A többi kisebbség esetében alacsonyabbak az arányok: a 39 ruszin falu közül 33-ban, a 38 roma falu közül 16-ban van ilyen lehetőség. A németeknél ugyan 100 százalékos a mérleg, de csak azért, mert az egyetlen szlovákiai falu, amelyben a német kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, biztosítja a német hivatali kommunikáció lehetőségét. A hivatalnokok 80%-a beszéli a nyelvet A kisebbségi lakossággal rendelkező településeken nem kötelezi a törvény az önkormányzati alkalmazottakat, hogy bírják a helyi kisebbség nyelvét. A kormányhivatal kérdőíves felmérése szerint ezekben az önkormányzatokban 4856 hivatalnok dolgozik, akik közül 3880-an (80%) beszélik a helyi kisebbség nyelvét, 3443-an (71%) pedig az írott nyelvet is bírják. 2011-hez képest ezen a téren nem igazán történt elmozdulás, jegyzi meg ajelentés. RÖVIDEN 963-an állampolgárság nélkül Pozsony. 2010. július 17. és 2014. december 12. között 963-an vesztették el a szlovák állampolgárságukat - tájékoztatott a belügy. A legtöbben a német (182), az osztrák (140), illetve a brit (91) állampolgárság felvétele miatt vesztették el a szlovákot, a magyar (58) csak a negyedik helyen áll. AFico- féle állampolgársági ellentörvényt idén sem sikerült módosítani. (TASR) Kisebbségi nyelvhasználat lehetősége a hivatali kommunikációban (önkormányzatok) Igen % Nem % Nem válaszolt % Összesen Magyar 428 96% J4 .... 3 % 3 1% 445 Ruszin 33 85% 5 13% 1 3% 39 Roma 16 1 42% 22 58% 0 0% 38 Ukrán 3 60% 2 40% 0 0% 5 Német 1 100% 0 0% 0 0% 1 Ruszin és ukrán 9 90% 1 10% 0 0% 10 Magyar és roma : 5 10% 0 0% 0 0% 5 Ukrán és roma i 0% 0 0% 0 0% 1 Összesen 496 91% 44 8% 4 1% 544 • Forrás: kormányhivatal Az apa leghamarabb a szülés után hat héttel igényelheti az anyasági támogatás kifizetését, a gyest az elejétől a végéig igényelheti Munkanélküli apának megoldás lehet gyeres maradni összefoglaló Pozsony. A munkatörvénykönyv és a szociális biztosításról szóló norma értelmében az anyának és az apának egyaránt, csaknem ugyanolyan feltételek mellett áll jogában törődnie újszülött gyermekével. A munkaadó az apa számára is gyermekgondozási szabadságot biztosíthat - akár a gyermek megszületése pillanatától addig, ameddig kéri, ám maximum a gyermek 3. életévéig. Eközben az anya is lehet anyasági, majd gyermekgondozási szabadságon. A gyakorlatban azonban - anyagi okokból - ritkán szokott előfordulni, hogy 3 évig mindkét szülő otthon maradjon főállásban gyereket nevelni. Az anyasági támogatást a fizetés alapján számolják ki (a napi kivetési alap 65 %-a). Fix áron Ezzel szemben a gyest törvény határozza meg, jelenleg 203,20 euró, és csak az egyik Magányos anyák Az anyasági támogatást a Szociális Biztosító 34 hétig folyósítja. Egyedülálló anya esetében ez az időszak 3 héttel meghosszabbodhat, és 37 hétig kaphatja a fizetése alapján kiszámított összeget. „A magányosság feltételét azonban nem teljesíti automatikusan minden hajadon édesanya. Egyedülállónak ugyanis nem tekinthető az a személy, aki másik természetes személlyel, például szüleivel él egy háztartásban, akivel közösen hozzájárulnak a havi rezsiköltségekhez” - figyelmeztet a biztosító. Magányosság címén nem sokkal a 34. hét letelte előtt lehet kérni az anyasági támogatás folyósításának a meghosszabbítását - elég becsületbeli nyilatkozatot tenni. Ha a biztosító utólag rájön, hogy ügyfele félrevezette, visszakövetelik a jogtalanul kifizetett összeget. 2014-ben idáig 1858 egyedülálló édesanyának folyósítottak anyasági támogatást a 34. hét után is. (sza) szülőnek folyósítják, vagyis ha mindketten otthon maradnak, a család összbevétele jelentősen csökken. Amikor azt mérlegelik, az anya helyett esetleg ne az apa kétjen-e inkább anyasági és gyermekgondozási szabadságot a munkaadójától, legtöbbször a család anyagi helyzete a legfontosabb szempont, azaz mikor járnak jobban: ha az anya vagy az apa dolgozik? „A szükség kényszert szül. Szlovákia egyes régióiban óriási a munkanélküliség, esetenként csak a nő tud elhelyezkedni. Ilyen helyzetben logikus és a család megélhetése szempontjából jobb, ha az apa megy gyermekgondozási szabadságra. Ha a férfi hosszabb ideje munkanélküli, segélyre sem számíthat, akkor legalább gyest kaphat, a feleség pedig dolgozik” - mondta lapunknak Zuzana Kusá szociológus. „Diszkriminált” apukák A szlovák jogrend elméletileg lehetővé teszi azt is, hogy az apa „anyasági” szabadságra menjen, ez esetben azonban ezt a munkahelyi hiányzást az első naptól gyermekgondozási lón Krošlák felvétele) Ritkán marad az apa gyesen szabadságnak hívják. „Munkatörvénykönyvünk az apák esetében nem ismeri az anyasági szabadság fogalmát, ezért a munkaadó nem hagyhatja jóvá az apa számára még abban az esetben sem, ha a Szociális Biztosító az anyasági támogatást az apának folyósítja” - hívta fel a figyelmet a Szociális Biztosító (SP). A szociális biztosításról szóló törvény érteimében ugyanis az anyán kívül - a terhességigyermekágyi segélyt megkaphatja az a személy is, aki az anyasági szabadság 22. hetétől (kb. a gyermekágyas időszak befejeződése után) valamilyen okból átvállalta a gyermek gondozását. Eszerint „anyasági” szabadságra mehet a gyermek apja, ha az édesanya meghalt, vagy az egészségi állapota nem teszi lehetővé a gyermekről való gondoskodást, vagy a szülők ilyen megállapodást kötöttek. Szülés után hat héttel Az apa leghamarabb a szülés után hat héttel igényelheti az anyasági támogatás ldfizetését. „Az anyának általában 34, az apának csak 28 hétig folyósítható, egyedülálló apa esetében ez meghosszabbodhat 31 hétre. Egyszerre azonban a két szülő nem részesülhet a támogatásban” - magyarázta lapunknak Peter Višváder, az SP szóvivője. Ha az édesanya meghalt, az apa felesége is vállalhatja a baba gondozását, és kaphat anyasági támogatást. Intézni ugyanúgy kell, mint az anyák számára, vagyis a munkaadó kitölti, majd postázza a megfelelő nyomtatványt az SP-be. .Amennyiben az apának folyósítják az anyasági támogatást, ez alatt az idő alatt az anyához hasonlóan kizárt járulékfizetési kötelessége van, vagyis a biztosítása nem szűnik meg, de járulékot nem fizet. Ha az apa utána gyesen lesz, azt is ugyanúgy kell intézni, mint az anyák számára” - részletezte az SP. (sza)
