Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-02 / 276. szám, kedd
12 EDZŐSORSOK FOCITIPP ■ 2014. DECEMBER 2. www.ujszo.com Miért igazol drága brit edzőt egy baszk kiscsapat? David Moyes megbukott a Manchester Unitednél, a Real Sociedadnál a klubtörténet legjobban fizetett edzője lesz. Másfél évre írt alá, kinevezése legalább annyira meglepő, mint Ferguson-utódlása volt, pedig a lépésnek történelmi okai vannak. A világ szinte minden más országához hasonlóan Dél-Eu- rópába is a britek közvetítésével jutott el a futball. Az angol bányászati érdekeltségek ismertették meg a játékot Spanyolországban, amely először az ország északi részén, Bilbao és San Sebastián környékén honosodott meg igazán. Itt vert gyökeret két emblema- tikus csapat: az Athletic Bilbao, melynek neve is őrzi az angol hatást, és a Sociedad de Fútbol, amely 1910-ben XIII. Alfonztól megkapta a Real, vagyis királyi jelzőt, így lett a teljes neve Real Sociedad de Fútbol. legyőzésével. Egy másnap megjelenő holland lap a spanyol válogatott harci szellemét a spanyol hadsereg moráljához hasonlította, amely 1576-ban kifosztotta Antwerpent. Ennyi elégnek is bizonyult ahhoz, hogy a közvélemény a csapatra aggassa a „la furia”, vagyis a „dühöngök” becenevet, amely a mai napig elkíséri a csapatot, holott a modern spanyol futball tiki-takájától semmi sem állhat messzebb. Az 1920-as antwerpeni olimpián — jegyezzük meg, egy igen furcsa lebonyolítás mellett - a spanyol válogatott ezüstérmet szerzett Hollandia A spanyol foci kezdetben kemény és energikus volt, a brit ipar értékeiből merítette az identitását. Stílusát tekintve a spanyol válogatott is az északiak dinamikus futballját testesítette meg, elsősorban azért, mert arrafelé már elterjedtek a füves pályák, míg délen és az ország középső területein döngölt agyagpályákon futballoztak. A 21. században a labdarúgás is globális jelenséggé vált, az országok, csapatok hagyományos identitását jellemzően már csak a másodosztályban, illetve a szurkolók által kiscsapatokként aposztrofált kluboknál érhetjük tetten. Azzal, hogy David Moyesra voksolt a Sociedad vezetése, a hagyományos klubmodell előtt tiszteleg. A mester bemutatkozása aztán nem sikerült valami jól a Deportivo La Coruna elleni idegenbeli bajnokin (0-0), a spanyol sajtó napokig csámcsogott a skót mester ügyedenségein. Moyes előbb Esteban Granerót próbálta Stefano! Stefano! kiáltásokkal megszólítani, majd rákérdezett, hogy Gonzalo Castro lesz-e a „Chory” nevű játékosa. Végül azzal tette teljessé az estét, hogy a pályára belépve adott passzt egy játékosának, amelyből végül abszurd módon kapura lövés is lett. Az ellenfél részéről Victor Femández hiába követelte az eset visszafu- jását, az eredmény az lett, hogy a Depor mesterének egyik segítőjét küldte el a bíró a kispadról, miközben Moyes fölényes gesztusokkal csitította kollégáját. Péntek este, Moyes második mérkőzésén a Sociedad Carlos Vela mesterhármasával verte magabiztosan az Elchét (3-0), vagyis a skót edző vezetésével a csapat még nem kapott gólt, két mécsesén négy pontot is szerzett, és a játéka is összeszedettebb. Egyelőre tehát kifizetődni látszik a brit harcosság, mint ahogy érvényesül a Moyesra jellemző „csak gólt ne kapjunk” mentalitás is. Edző és klub megtalálta az összhangot. Ennek ellenére Moyesnak érdemes lesz gyorsan nyelvleckéket venni, nehogy úgy járjon, mint az utolsó nagy szigetországi edző, aki Spanyolországban vállalt munkát. Sir Bobby Robson ugyanis mindössze egy évet töltőn a Barcelonánál, de már a kinevezése első napjaiban elvesztette a labdarúgóit. Hogy a nyelvtudás hiánya, illetve a mélyen rögzült brit futballiden- titás nem könnyíti meg a Spanyol- országba beilleszkedni vágyó edző életét, azt Guillem Balague fut- ballszakíró Pép Guardioláról írott könyve bizonyítja. „Egy délelőtt Sir Bobby Robson krétával rajzolta fel az általa elképzelt taktikát a csapat öltözőjének padlójára, miközben tolmácsa, Jósé Mourinho fordította az angol instrukciókat spanyolra. A játékosok zavart pillantásokat váltottak egymással a padlón térdelő öreg válla felett, fogalmuk sem volt, mit akar mondani az érthetetlen cirkalmakkal. így aztán a szezon előrehaladtával a játékosok gyakorlatilag önállósították magukat taktikailag” - emlékszik vissza a Barcelona egykori edzője és játékosa. Igaz, David Moyesnak valószínűleg nem kell attól tartania, hogy egy Mourinho kaliberű tolmáccsal és egy új Pép Guardiolával kell megküzdenie a Sociedad öltözőjében. Hegedűs Henrik David Moyest a legrégebbi baszk hagyományok alapján választották a Sociedad élére (Fotó: SITA/AP) Roberto Di Matteo ott folytatja, ahol abbahagyta: támadófutballal tért vissza a pályákra (Fotó: SITA/AP) Di Matteo: újra főszerepben a harmadik alabárdos J ens Keller kirúgása után a nemzetközi futballtól két évig tartózkodó Roberto Di Matteo foglalhatta el a Schalke kispadját. A 44 éves tréner a Bundesliga történetének harmadik olasz edzője Nevio Scala és Giovanni Trapattoni után. Lesz mit bizonyítania. Valahol nagyon szimbolikus, hogy a Premier League első újgazdag klubja, a Chelsea éppen egy szürke háttéremberrel, a Jósé Mourinho vagy Carlo Ancelotti mögött csak harmadik alabárdosnak nevezhető Roberto Di Matteóval nyerte meg végül a Bajnokok Ligáját 2012- ben. A Chelsea egy bárkire - így önmagára is - veszélyes, attraktív, elegáns csapat lett Di Matteo keze alatt, amelyik nagy nyomásból, letámadással, labdabirtoklással és kreatív összjátékkal akarta megnyerni a meccseit, egy félpályáig feltolt védelmi vonallal. Ez lett aztán a veszte is: hiába játszott hosszú évek után először csodálatos futballt a Chelsea, a várt eredmények elmaradtak, és miután a Juventus és a Sahtar Donyeck mögött csak harmadik helyen végeztek a BL- csoportban, Di Matteónak mennie kellett. Ha van európai klub, ahonnan két kézzel szórják ki az edzőket, akkor az a Schalke 04. A német klubnál 1964 óta, tehát az elmúlt 50 évben 49 edző fordult meg. Összehasonlításképp: a West Ham Unitednek 115 év alatt volt 18 menedzsere. Szóval Roberto Di Matteót nem lehet azzal vádolni, hogy kerülné a kihívásokat, és a Chelsea kispadja után két év kihagyással most ismét beleválasztott. A Svájcban született mester - miről másról - a precizitásáról híres, így alaposan utánanézett a Schalke múltjának is, mielőtt aláírta volna a szerződését. Erről tanúskodnak a beiktatásán elhangzott szavai is. „Az elmúlt száz évben egyeden edzőnek sem sikerült száz százalékig megreA Schalke 04 híresen nyüvi az edzőit, 2011 óta senki sem tudott legalább két szezont a kispadon tölteni: Felix Magath 79 mérkőzés Josef Eichkom 1 mérkőzés Ralf Rangnick 23 mérkőzés Huub Stevens 63 mérkőzés Jens Keller 77 mérkőzés Roberto Di Matteo 9 mérkőzés gulázni a klubot. Ha ezt most tőlem várják, nagy tévedésben vannak. Az okos ember nem rombolja le a környezetét, hanem idomul hozzá. Nem szeretném megszelídíteni a klubot, éppen ellenkezőleg: nagyban számítok a Schalke szurkolóit és játékosait jellemző szenvedélyre.” Az ellentmondásos megítélésű Horst Heidt, a klub sportigazgatója nem árult zsákbamacskát, hogy mit várnak az új edzőtől. „Nincs kétségünk afelől, hogy Roberto Di Matteo képes lesz stabilizálni a csapat teljesítményét, és ismét a Bajnokok Ligájába vezeti majd a Schalkét.” A start ígéretes: Di Matteo négy győzelemmel és két vereséggel kezdett a klubnál, amely jelenleg a Bundesliga 6. helyét foglalja el, és csak egy pont választja el a BL- selejtezőt érő negyedik pozíciótól. A szurkolók számára pedig további jó hír lehet, hogy lassan az új tréner kézjegye is meglátszik a csapaton: az ugyanis az utóbbi két fordulóban hét gólt szerzett a Wolfsburg és a Mainz ellen, ami egyértelműen Di Matteo filozófiáját idézi, (hh) ■ Szerkesztette: Hegedűs Henrik (az Origó munkatársa) ■ E-mail: henrik.hegedus@ujszo.com ■ Tördelés: Toronyi Xénia ■ Megjelenik minden kedden.
