Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-02 / 276. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 2. Vélemény és háttér 7 A kétnyelvűség felvállalása és terjesztése mögé szakmai szervezeteknek kell felsorakozniuk Vállalkozás, nyelv, ideológia Egy rendezvénynek gyakran a nem előre eltervezett részei szolgáltatják a legfontosabb tanulságot. A Kerekasztal éves konferenciájának is akadt egy ilyen része. TOKÁR GÉZA Egy meghívott előadó, aki az egyik legnagyobb regionális dél-szlovákiai fesztivált szervezi, vállalhatatlan pozícióból bonyolódott vitába a nyelv- használatról, a magyarság felvállalásáról és a fesztivál közösségépítő vonzatairól. Mindezt úgy, hogy az érintett rendezvény Szlovákiában szlovákul kommunikál a célközönségével, nem pedig kétnyelvűén, így eleve nagyon kevés tere volt arra, hogy meglegyen az erkölcsi fölénye. A vállalkozói nyelvhasználat kérdése több éve égető probléma, hiszen a vizuális kétnyelvűség, a magyar vagy kétnyelvű feliratok és a magyar nyelv élő szóban történő használata központi szerepet játszhat a közösség megmaradásában. Van előrelépés is e téren, hiszen egyrészt létezik a civil mozgalmak részéről nyomásgyakorlás (ami az utóbbi időben nem annyira látható, mint lehetne), ugyanakkor rengeteg rossz példát is ismerünk. Mindannyian találkozunk egynyelvű feliratokkal és egynyelvű plakátokkal, magyarul beszélni nem hajlandó alkalmazottakkal. Az eddigi akciók kétségtelen haszna, hogy kialakulhatott a közmegegyezés: szükség van magyar vagy kétnyelvű feliratokra - a közösség iránti tiszteletből, vagy akár a vállalkozók jól felfogott, saját gazdasági érdekéből. Ezzel párhuzamosan viszont maradtak kibeszéletlen tabutémák, problémák, amelyeknél még az első lépéseket sem tettük meg. Nem lett továbbgondolva, milyen konkrét okuk lehet a vállalkozóknak arra, hogy ne használják a magyar nyelvet, sőt eltitkolják nyelvtudásukat. Hiányoznak az adatok, statisztikák. Ezek hiányában csak egyéni rémtörténetekre lehet hagyatkozni: a magyar szóra az üzletből kiforduló szlovák vevőkre, névtelen feljelentésekre, a magyarság felvállalása miatt Statisztikák híján maradnak a rémtörténetek, például a magyar szóra az üzletből kiforduló szlovák vevőkről. keletkező gazdasági veszteségre. Emellett élénken tartja magát az a - statisztikákkal még nem igazolt - felvetés, hogy a magyarul kommunikálás önmagában is képes tömegesen megszólítani a magyar turistákat, miközben más legendák szerint a határ menti városokba egyre kevesebben járnak át délről, és nem lehet őket megfogni a magyar reklámokkal. Miután hiányoznak a szükséges számok, marad az eseti nyomás- gyakorlás és a jogos felvetésekre érkező kínos magyarázkodás a vállalkozók részéről. Nem túl hatékonymódszer. A kétnyelvűség felvállalása és terjesztése mögé szakmai szervezeteknek kell odaállni- uk, olyan tevékenységet kell elvégezni, amelyet máshol sikerült (például Kolozsvárott az Igen, tessék! aktivistái). Fel kell mérni, hogy az egyszeri vállalkozó miért használja, vagy miért nem használja a magyar nyelvet. Meg kell tudni, milyen hasznot hoz egy üzletnek a kétnyelvű kommunikáció, vagy ha veszteséget okoz, az pontosan miben is nyilvánul meg. Ki kell deríteni, létezik-e szlovák fogyasztói in- tolerancia, és ha igen, ki kell találni, hogyan lehet azt felszámolni. A feladat adott. Amikor az idő valóban pénz, és az idő a törvényhozóknak dolgozik Akár a negyedével nőhet a cseh képviselők bére KOKES JÁNOS 2010-ben takarékossági okokból befagyasztották a cseh politikusi fizetéseket, az akkor hozott döntés az idei év végén veszíti érvényességét. Életbe lépnek a régi szabályok, és ha a politikusok nem jutnak más egyezségre, béreik most 26 százalékkal emelkednének. Ezt az emelést a törvényhozók nagy része egyébként igazságosnak tartja. Néhány párt viszont azt szorgalmazza, 14,5 százalékos emelésben egyezzenek meg. Az emelés a kétkamarás parlament tagjain kívül a kormány tagjait az államfőt is érinti - a kérdéssel decemberi ülésén foglalkozik a cseh parlament két háza. Miloš Zeman államfő elfogadhatatlannak tartja a 14,5 százalékos emelést is, és telhetetlennek nevezte a képviselőket. „Ha elfogadják, meg fogom vétózni” - jelentette ki Zeman. „A képviselők és szenátorok bérének szintén 3,5 száza-^ lékkai kell emelkednie, úgy mint a közszférában dolgozókénak” - hangsúlyozta az elnök. Az elmúlt években gazdasági gondok miatt a közszféra alkalmazottainak a bére sem emelkedett, a kormány döntése alapján januártól az ő jövedelmük 3,5 százalékkal nő. A Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) által vezetett korA képviselők egy része arra játszik, hogy az év végéig ne szülessen döntés, és akkor a legmagasabb béremelést kapják. mánykoalíció ezért azt javasolta, hogy a politikusi bérek is 3,5 százalékkal nőjenek. A parlament két háza hosszú viták után 14,5 százalékos, szerinte kompromisszumos javaslatot fogadott el. Jelenleg a törvényhozók bruttó alapfizetése 55 900 korona, s a különféle kiegészítésekkel, térítésekkel havonta akár 45100 koronával is nagyobb lehet. A 3,5 százalékos béremelésnél az új alapfizetés 57 600 korona lenne, 14,5 százalékosnál 64 000, a 26 százalékosnál 70 400 korona. A prágai sajtó úgy véli, hogy a törvényhozók egy része valójában arra játszik, hogy az ügyben az év végéig semmiféle döntés ne születhessen, béreik így a közvélemény nyomása ellenére is 26 százalékkal nőjenek. KOMMENTAR Mindenki magánügye NAGY ANDRÁS Andrej Kiska államfő az Alkotmánybíróság döntése után a múlt héten kiírta az ország első nyíltan homofób, avagy a klasszikus csa- ládmodellt védő népszavazását. A megnevezés ki-ki hozzáállásának a függvénye. Kiska első nekifutásra nem akarta kiírni a referendumot, mivel az egész témakör meglehetősen kényes. Hajói értelmezzük az elmúlt hetekben tett kijelentését, nem azzal volt gondja, hogy ne tudna egyértelmű választ adni a kérdésekre, hanem úgy érezte, mindenkinek a magánügye, hogy mit gondol a témában. Az Alkotmánybíróság döntése megkönnyítette az államfő dolgát, a legkellemetlenebb kérdést kihúzta. De a népszavazásra bocsátott kérdések sem olyanok, amelyeket a törvény erejével kellene szabályozni egy normális, modem, demokratikus társadalomban. Persze a demokrácia szépsége és szépséghibája, hogy bárki bármivel kapcsolatban kifejtheti a véleményét. Betegesnek tartom, hogy egy olyan országban, ahol a mai napig sokkal több az örökbefogadásra váró gyerek, mint az örökbefogadó szülő, bizonyos csoportok megpróbálják még tovább szűkíteni a potenciális örökbefogadók csoportját, azzal, hogy a homoszexuális párokat kiveszik ebből. Nevetséges az azŕérvelés, hogy a meleg párok meleg gyerekeket nevelnek. Ezen érvelés mentén elvileg a heteroszexuális párok csakis heteroszexuális gyerekeket nevelnének. Az igazság az, hogy a nevelésnek szinte semmi köze nincs a szexuális irányultsághoz. A mai napig nem derült ki, hogy pontosan mi okozza a homoszexualitást, ám az biztos, hogy az érintettekben kódolva van (sőt, az állatvilágban is előfordul). Lehet ellene tűzzel-vassal harcolni, de attól ez nem fog megváltozni. A balkezeseket is „üldözték”, de ma már ugye senkinek sem jutna eszébe népszavazást kiírni arról, hogy a balkezeseknek szabad-e házasodniuk. Mert közben kiderült, hogy a balkezesek például fogékonyabbak a művészetekre, a társadalom értékes tagjai. Ahogy a melegek is. A családokat a melegektől féltő ultrakonzervatív civileknek érdemesebb volna inkább a családon belüli erőszak ellen harcolni, hiszen arányaiban sokkal több gyerek jövőjét veszélyezteti Szlovákiában is az agresszív, alkoholista, családját verő apa, mint a potenciális meleg szülő. Amikor pedig arról beszélnek, hogy egy gyerekre negatív hatással lehet két férfi, vagy két nő a családban, valahogy elfeledkeznek arról, hogy a családok közel felében nálunk is már csak egy szülő neveli a gyerekeket, mivel minden második házasság válással végződik. Felfoghatatlan, hogy miért is féltik a házasságot annyira a melegektől, hiszen ez az egyezség csak és pontosan kettő embert érint, akik megkötik azt. A többieknek ehhez az égvilágon semmi közük. Hiszem, hogy az emberek többsége ignorálja ezt a népszavazást, mert a „családvédő” civilekkel szemben tudja, hogy mindenkinek joga van olyan családot építeni, melyben jól érzi magát. FIGYELŐ Leállt az orosz űrprogram Az orosz űrkutatási hivatal több projektjét is kénytelen volt elhalasztani a rubel zuhanása és a Moszkvát sújtó nyugati szankciók miatt - írta az Izvesztyija orosz napilap. Az orosz műholdak alkatrészeinek többségét továbbra is külföldről hozzák be, és devizában fizetnek érte. Az árak változása és a behozatal bizonytalansága miatt az általában több tíz évre szóló programok tervezhetetlenné váltak - olvasható a hatalomhoz közeli újságban. A Roszkoz- mosz űrkutatási hivatal stratégiai tervező igazgatóságának egyik illetékese - név nélkül - elmondta, hogy novemberben a tudományos tanács nem tudott döntést hozni a Föld körüli pályára tervezett Gonyec (hírnök) kommunikációs rendszer ügyében. Két lehetőséget is vizsgáltak, de a szükséges alkatrészek 90 százalékát külföldről kellene beszerezni, és azok részben az Egyesült Államok által hozott szabályozás, az International Traffic in Arms Regulations (ITAR), a védelmi célú termékek exportjára vonatkozó normaaláesnek.A gyártók így nem tudtak garanciát vállalni arra, hogy az alkatrészeket be tudják szerezni. Márciustól kezdve, miután Oroszország elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától, a nyugati országok több büntetőintézkedést vezettek be Moszkvával szemben. A szankciók vezető politikusok, üzletemberek mellett fontos bankokat, energetikai cégeket és orosz hadiipari vállalatokat is érintenek. Az Izvesztyija cikke szerint Oroszországban egyelőre nem sikerül az űripar számára is szükséges korszerű mikroelektronikai alkatrészek gyártására vonatkozó terveket megvalósítani, hiába különítettek el azokra pénzt a költségvetésből. (MTI)- Azt írják, a belügy új rémszámtáblákat bocsát ki nektek...
