Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-11 / 284. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBERIT. Kultúra 9 A hobbit lezáró részében, Az öt sereg csatájában Peter Jackson pazar harci jelenetekkel kápráztat el És eljött a végső csata ideje Előre lehetett sejteni, Pe­ter Jackson filmtrilógijá- nak befejezése kalandból sokat nem tartogat. S ez van: A hobbit harmadik része, vagyis Az öt sereg csatája inkább csak arról szól, amit a cím ígér. Egy duhaj, látványos nagy há­borúról, amelyben öt se­reg csap össze a végső győzelem reményében, s a győztes elnyeri a Magá­nyos Hegy gyomrában rej­lő kincset és mást is. TALLÓSl BÉLA Az előző rész azzal végző­dött, hogy a törpök a hobbit, vagyis Zsákos Bilbó vezetésével eljutottak a Magányos Hegyig. Felriasztották álmából a hegy gyomrában a Törp Királyság, Erebor elorzott kincsei között szunyáló, rettegett Smaug sár­kányt, és megküzdöttek vele. Bilbó és társai ezzel a tettükkel - akaratuk ellenére - halálos ve­szedelmet szabadítottak a vi­lágra. A fenevad tüzet okádva elhagyta rejtekhelyét, és vészjós fellegektől borús égbolton iszo­nyatos iramban elrepült Tóvá­ros irányába. Az új epizód pontosan erre köt. Tóváros lakossága minden kincsét mentve csónakokba száll, hogy még a sárkány meg­érkezése előtt elhagyja a vízre épült települést. A sárkány tü­zet okádva érkezik, és felperzse­li a város nagy részét. Ahogy az egész filmben, itt is a látvány vi­szi a prímet. Lenyűgöző az apró­lékos kidolgozottság, ahogy a város épületeit kivitelezték. Ennél is varázsosabb látvány, amint az építmények láncreak­cióban a tűz martalékává vál­nak, s a lángoló városrészek alá­süllyednek a tó mélyére. Mind­az, amit közben az emberek megélnek, a hiábavaló tüleke­dés a megmenekülésért, nem igazán köti le a figyelmet. Eset­leg annyiban, hogy új példákat (Fotó: Continental Film) Zsákos Bilbó (Martin Freeman) a láthatatlanná tévő gyűrűvel látunk arra, miként nyilvánul­nak meg egyes karakterek, mire viszi rá a kapzsiság az embert vészhelyzetben. A város lakosainak nagy ré­sze megmenekül, mert a derék íjász, Bard bátor és hős fia segít­ségével kiontja a sárkány életét. Aztán az éhségtől szenvedő tó­városiakat a Magányos Hegy fe­lé vezeti, remélve, hogy ott me­nedéket találnak, s megkapjáka részüket az elrabolt kincsből. Tölgypajzsos Thorin azonban a visszaszerzett kincstől megré- szegülve megmakacsolja ma­gát. A töméntelen arany köze­péről azt üzeni a barátainak, hogy ne számítsanak a segítsé­gére. Sem a tündék, sem az em­berek nem kapnak a kincsből. Bilbo megpróbálja csellel ellen­kező véleményre bírni Thorint, de hasztalan. A tündék és a tó­városiak is úgy döntenek, harc­cal szerzik meg a részüket. Nem tudják még - de Gandalf, a va­rázsló, hamarosan hozza a vészhírt -, hogy Szauron örkök seregeit indította a Magányos Hegy ellen. A gonosz erők tá­madása és főleg győzelme egész Középföldét veszélybe sodorná, FILMKOCKA A hobbit - Az öt sereg csatája ■ Eredeti cím: The Előbbit: The Battle of the Five Armies ■ Szlovák cím: Hobit: Bitka piatich armád ■ Színes, amerikai—új-zélandi fantasy, 2014 ■ Rendező: Peter Jackson ■ író: John Ronald Reuel Tolkien ■ Operatőr: Andrew Lesnie ■ Szereplők: Martin Freeman, Ian McKellen, Richard Armitage, Andy Serkis, Hugo Weaving, Elijah Wood, Cate Blanchett, Evangeline Lilly, Christopher Lee A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. ezért Thorinnak engednie kell. Össze kell fognia a tündékkel és az embereknek. Csak együtt van esélyük a szörnyek ellen. A harcban Bilbó minden erejét beveti, hogy a gonosz felett győzedelmeskedjen a jó. A vég­ső összecsapásban Thorin fel­ismeri Bilbó belső erejét, és ki­mondja a film egyik fontos üze­netét: „ha képesek lennénk többre értékelni az otthonain­kat az aranynál, ahogy te, jobb lenne a világ”. Hatásos helyen, a sok veszteséget okozó gigászi háború legütősebb csatájának lezárásaként hangzik el, ezért van súlya. A CGI-animációnak köszön­hetően hihetetlen energiákat mozgósító, viliódzó, pergő har­ci jelenetekkel, valamint az ámulatba ejtő külső és belső helyszínekkel a vászonról a vir­tuális fantáziavilág hatásos vi­zuális illúziója zúdul a nézőre. De nem csak a szemet varázsol­ja el Peter Jackson mozija. Itt- ott belemar a lélekbe is, hiszen magatartásformákról, jellem­hibákról és kivételes jellemek­ről, valamint általános emberi érzelmekről is szól. Mint a ba­rátságról és a szerelemről, il­letve azok elvesztésének átélé­séről. A pazar látvánnyal meg­teremtett akciók mögül üzen a hősiességről, a kiállásról, az összefogásról és a másság elfo­gadásáról is. Mintegy 200 oldalnyi eddig ismeretlen szövegrész kapott helyett a Föld, föld!... új kiadásában Teljessé válik a Márai-vallomás ÖSSZEFOGLALÓ Mintegy kétszáz oldalnyi ed­dig ismeretlen szövegrész ka­pott helyett Márai Sándor Föld, föld!... című kötetében, amely a Helikon Kiadónak a hagyaték­ban maradt kéziratokat a megje­lent művekkel összevető soroza­tában látott napvilágot. Ezzel teljessé vált a Márai-vallomás. Kovács Attila Zoltán iroda­lomtörténész, a Helikon főszer­kesztője elmondta, hogy a Föld, föld!... teljes változata abba a sorozatba illeszkedik, amelybe a 2013-ban megjelent, a cenzú- rázatlan és a javított változatot egybevető Egy polgár vallomá- ősállapotot”, azaz a kéziratban sai 1-2, valamint a folytatásé-' maradt részeket egységbe ren- nak tekinthető Hallgatni akar- dezve jeleníti meg, illetve a kó­tam című kötet. A főszerkesztő rábban már megjelent szövegek szerint a most megjelent A Föld, között elhelyezi az eddig nem föld!... visszaállítja „az eredeti ismert korpuszokat. lrA Márai-vallomásokban volt egy hiányzó láncszem, egy kéz­irat, amely az Egy polgár vallo­másai 3 címet viselte, viszont kiadásra sosem került” - muta­tott rá az irodalmár, hozzátéve, hogy ennek a szövegnek a meg­létére a naplók bejegyzései utal­tak. Az irodalomtudomány arra a következtetésre jutott, hogy ez a mű azonos lehet azzal, amely 1972-ben az Egyesült Ál­lamokban Föld, föld!... címmel jelent meg. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött hagyaték tanulmányozása során azonban kiderült, hogy Márai megírta az Egy polgár vallomásai 3-at, en­nek része volt a Hallgatni akar­tam szövege, illetve a most meg­jelent kötet eddig ismeretlen ré­szei is. A kutatómunka arra is rávilágított, hogy a most meg­ismerhető korpuszt „alapszó­vegnek” tekintette az író, ebből bontotta ki az 1972-ben megje­lent mű cselekményét: kiválasz­tott fejezeteket, átírta őket, és hozzá is toldott részeket. A ki­hagyott részek 15 fejezetet töl­tenek meg. A Helikon vezetője szerint a Föld, föld!... Magyarország tör­ténelmének szubjektív hite­lességű rajza az 1944 és 1948 közötti időszakról. „Az eddig ismeretlen részek Márai gon­dolkodására mutatnak rá, arra, hogy mennyire aggasztónak ta­lálta azokat az irányokat, ame­lyekbe az ország elinduld’ - vé­lekedett, hozzátéve, hogy az eddig ismeretlen szövegrészek más megvilágításba helyezik az író „önkéntes száműzetését” is, hiszen, mint kiderült, Márai hazaszeretete miatt nem akar­ta elhagyni az országot. (MTI) PENGE Föld, kaland, Lovasi A mi generációnk tagjai­nak szinte kivétel nélkül van Lovasi-élménye; akinek nincs, azzal elég mostohán bánt az élet. Merengtünk és világmegváltottunk a sörünk fölött a kocsmában, vagy nőügyeket tárgyaltunk meg, gyakran, a legkülönfélébb helyzetekben kerültek elő a Kispáltól dalszövegfoszlá­nyok, majd jött az összeka- csintás: lám-lám, a Bandi, milyen szépen megírta, megénekelte ezt is. Amikor hírét vettük, hogy önéletraj­zi könyvet jelentet meg fia­talságunk legmeghatáro­zóbb dalnoka, aggódni kezd­tünk és drukkoltunk, nehogy elszúrja. Jelentjük, aggo­dalmunk alaptalan volt, a könyv jó lett. A narrátor „tud” a rockze- nészéletrajzok paneljeiről, kliséiről - több helyen reflek­tál ezekre -, és ügyesen laví­roz, igyekszik elkerülni a buktatókat. Olvasás közben rendre Lovasi „kismanyis” (vagy vércsés) hangján hall­juk a történeteket. Rögtön az elején feltűnik, a könyv ad- diktíven olvasmányos, meg­őrizte az élőbeszéd sajátos­ságait, frissességét, miköz­ben érezhetően szerkesztett. Végig ott pulzál az izgága dumagép, aki elkalandozik, kitérőket tesz a sztorikban, és a gondos kezek munkája is jól tapintható: lekerekítették a történeteket, megoldották az átvezetéseket, összefésülték az egyes fejezeteket. Az ismétlődéseket - stúdió, lemez, koncertek stb. - esen­dő emberi sztorik és a magyar popszakma abszurd helyzetei törik meg. A Kispál-sztori hát­terében pedig finoman kör­vonalazódik két évtized tár­sadalomrajza is. A könyv egyik legmegkapóbb része Lovasi versenyfutása az idő­vel, amint épp a Szigetre, a Kispál búcsúkoncertjére igyekszik, hatalmas dugóból próbál kikeveredni. Ezt a je­lenetet egy komoly eszmefut­tatás követi az idő és a rock ’n’ roll viszonyáról, s ezúttal a könyvben alkalmazott stra­tégia, a komolyabb gondola­tok élét elvevő irónia, idéző­jelek használata, poénkodás is elmarad. A Kispál és a Borz kimúlásának krónikáját egy tűpontos meglátással zárja: „(...) a magyarok akkor iga­zán boldogok, ha valami nincs. Azt a valamit rögtön nagyon szeretik.” Lévai Balázs: Lovasi - Idáig tudom a történetet. Libri Könyvkiadó, 2014.432 o. Értékelés: NNMHOO RÖVIDEN A Symphony No. 42 is versenyez Budapest/Park City. Bucsi Réka többszörös díjnyertes Symphony No. 42 című tízperces digitális rajzanimációját is meghívta rövidfilmversenyébe a Sundance Fesztivál. Ezzel kettőre nőtt a seregszemlén szereplő magyar alkotások szá­ma: múlt héten jelentették be, hogy Mundruczó Kornél Fehér Isten című játékfilmje is jelen lesz a Robert Redford által alapí­tott, a nemzetközi filmszakma legjobb független alkotásait felvonultató fesztiválon, amely január 22-én rajtol. A Symp­hony No. 42 versenyben van a legjobb rövid animációért kap­ható Oscar-díjért is, miután az Amerikai Filmakadémia bevá­logatta az elismerésért versengő tíz alkotás közé. (MTI) A színészek a Birdmant szeretik Los Angeles. A Birdman (avagy A mellőzés meglepő ereje) kapta a legtöbb, 4 jelölést az amerikai Színészek Céhe (SAG) díjaira. Alejandro González Inárritu mexikói rendező filmje Michael Keaton révén a legjobb férfi főszereplő, Edward Nor­ton és Emma Stone révén pedig a legjobb mellékszereplők ka­tegóriában is esélyes, a negyedik jelölést pedig a legjobb szí­nészgárda kategóriában kapta. Három kategóriában van esé­lye a Sráckor, A mindenség elmélete és a Kódjátszma című filmnek, ezek - Wes Anderson A Grand Budapest Hotel című alkotásával együtt - szintén elnyerhetik a legjobb színészgár­dának járó díjat, a SAG legrangosabb elismerését. A díjakat január 25-én adják át Los Angelesben. A Színészek Céhe elis­merése az egyik legjelentősebb a hollywoodi díjszezonban, amely hagyományosan az Oscar-gálával ér véget. A színésze­ké ugyanis az Oscar-szavazáson részt venni jogosultak egyik legnagyobb csoportja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents