Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-11 / 284. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBERIT. Vélemény és háttér 7 Az állami megrendelésekre kiírt pályázatok több mint felénél előre ismert a győztes Foglalkoztatás? Ugyan! Szlovákia legégetőbb problémája a hatalmasra duzzadt munkanélküliség. Már a Fico-kabinet is tisztában van azzal, hogy ha növelni szeretné a népszerűségét, mindent meg kell tennie a foglalkoztatottság növeléséért. A kormánypárt azonban ezt a kérdést is saját taktikája alapján értelmezi: a lényeg a saját népszerűsége. MOLNÁR IVÁN A foglalkoztatottság növelése legfeljebb az egyik eszköz a kormány népszerűségének szinten tartásához. A munka- nélküliség elleni harc így többnyire a szavak szintjén marad, a Robert Fico vezette kabinet pedig az elhibázott gazdaság- politikájával és a feje fölött lassan átcsapó mérhetetlen korrupcióval csak ront a helyzeten. Hogyan függ össze az állami korrupció és a foglalkoztatottság? Erre több példát is hozhatnánk, elég, ha megemlítjük az egyik legtöbbet szenvedett ágazatot, az építőipart. Az ágazat a gazdasági válság miatt mélyrepülésnek indult, cégek tucatjai szűntek meg, emberek ezrei kerültek utcára. Mit tesz a kormány a helyzet javítása érdekében? Erre régiónk legnagyobb építőiparra szakosodott piackutató társasága, a CEEC Research adta meg a választ a napokban. Az építőipari cégek körében végzett felméréséből kiderült, hogy az ágazatban az állami megrendelésekre kiírt pályázatok több mint felénél előre ismert a győztes, a feltételeket ugyanis a kormány által kitippelt cégekre szabják. Többnyire ugyanazokról a nagy építőipari vállalatokról van szó, amelyek mögött a kormánypárt támogatói állnak. Ezek a cégek azonban gyakran olyan árajánlatokkal szálltak be a versenybe, amelyekből előre lehetett tudni, hogy az üzlet veszteséges lesz. Ez azonban nem számukra jelentett gondot, az igazi vesztesek a beszállítóik lettek, amelyeket egész egyszerűen „elfelejtettek” kifizetni. A CEEC Research szerint minden negyedik beszállító mondta, hogy a nagy útépítő cégek késnek a fizetésekkel vagy egyáltalán nem fizetnek a szolgáltatásaikért, s az elmúlt egy évben tovább romlott a helyzet. A beszállítók egy része emiatt képtelen fizetni az alkalmazottainak, így vagy elbocsátja őket, vagy az egész céget kénytelen felszámolni. így néz ki a gyakorlatban a Fico-kabinet munkanélküliség elleni harca, miközben az építőipar csak a jéghegy csúcsa. Mindezek fényében már azon sem csodálkozhatunk, hogy a Szlovákiával kapcsolatban egyébként derűlátóan nyilatkozó Európai Bizottság szerint sem lesz képes az ország az elkövetkező években látványosabb mértékben csökkenteni az állástalanok számát. A kormánypárt számára persze nem is ez a lényeg, hanem a népszerűség. Márpedig a választóit ismerve, ehhez elegendő az általa naponta szajkózott, a munkanélküliség elleni harcról szóló felszínes propaganda is. (Peter Gossányi rajza) Muszáj cigiznem, hogy összeessen a tüdőm, mert kell a hely a májamnak! A nagy többség kitörési esélyei minimálisak - vagy nem is léteznek, csak beszélünk erről Már élelmiszerbankokra van szükség FELEDY BOTON D Ingyenesen jutatott élelmiszerek további állami támogatásával próbálja az ír kormány orvosolni a tartós elszegényedéssel sújtott lakosok gondjait. Írország jelentős része él szegénységben a válság óta, közel egymillió embernek adódnak napi szinten anyagi gondjai. Miközben az ír gazdaságnak sokáig a csodájára jártak az Európai Unióban, a válságban kipukkant ingatlanlufi kegyetlenül elbánt a lakossággal. A hitelekbe és a munkanélküliségbe belerokkant írek tömegeinek okoz gondot a számlafizetés vagy élelmiszer-vásárlás. Nehéz elhinni, hogy az unió nyugati felén ilyen ország lehet, de most úgy tűnik, Írország a harmadik a rangsorban a szegénységet illetően, Olaszország és Görögország után. A civilek és a kormány újra elővették az úgynevezett élelmiszerbankok intézményét. Nem új dologról van szó, eredetileg az országbeli gyárak adták át a felesleget ezeknek a „bankoknak”, most azonban a kormány komoly összeget fordít erre; legutóbb már a miniszterelnök adott át egy élelmiszerbankot. Itt néhány napos vagy egyhetes élelmiszeradagokat adnak ki a működtető civil szervezetek felügyeletével, közreműködésével. Az ír helyzet jól példázza a szétszakadó társadalmakat. Amíg a szűkülő felső rétegek egyre nagyobb vagyon felett rendelkeznek, addig az alsó réteg növekszik, a középosztályhoz tartozók száma csökken. A vagyoni egyenlőtlenség viszont hosszú távon veszélyezteti a társadalmi stabilitást, hiszen az egész demokratikus rend a széles és stabil középosztályra épül, amely a politikai és gazdasági elittől - elvileg - függetlenül képes befolyást gyakorolni az ország sorsának alakulására, ha működnek a megfelelő fékek és ellensúlyok. A számok magukért beszélnek. A Credit Suisse őszi jelentése szerint a világ lakosságának fele a világ vagyonának kevesebb mint egy százalékával rendelkezik, míg a felső tíz százalék a vagyon 87 százalékát birtokolja. Ebből is a felső egyszázaléknyi népesség, a világ leggazdagabbjai, a világ vagyonának 42 százalékát tartják a kezükben. A trendek pedig egy folyamatosan nyíló társadalmi ollót mutatnak, vagyis nem csökken a különbség, hanem növekszik. Ez a társadalmi mobilitás mítoszát is aláássa, amit az írek most a saját bőrükön éreznek. Ugyan van néhány látványos egyéni siker, de a nagy többség kitörési esélyei minimálisak - vagy nem is léteznek, csak beszélünk erről. A gazdasági globalizáció pedig végképp nem erősíti a képzetlenek vagy strukturális munkanélküliek európai helyzetét... Reméljük, sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem jutunk el a nagy élelmiszerbankok nemzeti igénybevételéig. A szerző külpolitikai szakértő KOMMENTAR Élet és törvényalkotás KOCUR LÁSZLÓ Zsigra volt polgármestere kerítés miatt börtönbüntetését tölti, ajelenlegit pedig kedden a bíróság hűtlen kezelés miatt 15 havi, felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Mivel az ítélet nem jogerős, az ártatlanság vélelmének jegyében Ivan M. leteheti a polgármesteri esküt, tisztségétől csak akkor fosztják meg, ha az ítélet jogerőre emelkedik, annak ugyanis része a választott tisztségektől való kétéves eltiltás is. Egyébként ő volt az, aki az előző választásokat követően országos ismertségre tett szert azzal, hogy gondot okozott neki az eskü szövegének felolvasása. Mostani perében azt vallotta, nem tud írni és olvasni. A parlament tegnap elutasította Martin Fecko, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek képviselőjének indítványát, amely a települések egyes részeinek önállósodását könnyítette volna meg. Fecko többedszer próbálkozott hasonló szellemű indítvánnyal. A két hírnek látszólag semmi köze egymáshoz, az egyik egy nem különösebben érdekes bűnügyi hír, tizenkettő egy tucat. A másik mellé is bőven sorakoztathatnánk példákat. A Smer parlamenti „gőzhengere” sorra tapossa el az ellenzéki törvénykezdeményeket, Feckóé egy ezekközül. Ajavaslat éppen az olyan helyzetekre reagált volna, mint a zsigrai. Az iglói járásbeli község egyike azon településeknek, ahol a nemzeti kisebbség van többségben. Alegutóbbi népszámláláson 2099 lakosából 1395 vallotta magát romának, és 588 szlováknak, a maradék nem adott meg nemzetiségi hovatartozást. A romák száma tehát a bevallott 1395-nél is magasabb lehet, mivel elképzelhető, hogy közülük van, aki szlovák, vagy vegyes identitással rendelkezik, és a kérdőívben a szlovákot adta meg. A településen gyakorlatilag folyamatos a feszültség a szlovák kisebbség és a roma többség között. Ennek gyökerei azonban nem kimondottan etnikai, sokkal inkább kriminalisztikai alapúak. Ezt tovább fokozza, hogy az önkormányzati források nagy része a képviselőket is adó romatelepre kerül, a falut nem fejlesztik. A „ldsebbség” elköltözni sem tud a településről, mivel az ingatlanok eladhatatlanok. A helybeliek így összeszorított foggal küzdenek alapvető jogukért a normális élethez és a biztonsághoz, melyet - elméletben!!! - az állam garantál a rendfenntartás és az erőszak alkalmazásának állami monopóliummá tétele által. Ajelenlegi törvényi szabályozás szerint az 500 fős falu nem válhat külön az 1500 fős romateleptől, mivel a különválás egyik feltétele, hogy az újonnan létrejövő településnek legalább 3000 lakosa legyen. Jelenleg együtt sincs ennyi, még ha a többi feltételt, úgy-ahogy teljesítik is. Az állam azonban magára hagyta a zsigraiakat. Dániel Lipšic volt az első, aki belügyminiszterként megpróbálta megoldani a helyzetet, egy „Lex Zsigra” előkészítését ígérve 2011 tavaszán, ám az akkori kabinet még az előtt bedőlt, hogy a bel- ügyér törvényjavaslata szárba szökkenhetett volna. Fecko javaslata, még ha a segítő szándékot értjük is, valahol agyrém. Ő ugyanis azt akarta törvénybe iktatni, hogy ne össz- települési népszavazással döntsenek egy-egy településrész kiválásáról, hanem az erről való döntés csak a távozni akarók kezébe kerüljön. Javaslata értelmében ehhez elég lett volna a lakosok 60 százaléka által támogatott petíció. Ha továbbgondoljuk, az ilyen szellemű törvényalkotás egy sereg veszélyes precedenst teremthetne az élet egyéb területein is. Egy törvény akkor jó, ha az élet minél szélesebb területét fedi le, minél általánosabban alkalmazható. Ez persze csak egy ideális államra igaz. Szlovákiábanpedig módosítottak már törvényt azért is, nehogy Mikuláš Cérnák szabadlábra kerüljön, mert akkor a haza (vagy egy másik szervezett bűnözői csoport érdeke?) úgy kívánta. Szintén nem a közjó szem előtt tartása, és az általános alkalmazhatóság szülte például a magyar egyszerűsített honosításra reagáló ficói ellentörvényt. És még mazsolázhatnánk a törvényalkotási vadhajtások között. Száz szónak is egy a vége, nem lehet a településekről szóló törvényt olyan szellemben módosítani, hogy az egy adott község egy adott részének megfeleljen, a többinek pedig esetleg még ártson is. Az újra magukra hagyott zsigraiakat azonban ez biztosan nem vigasztalja. FIGYELŐ Bírság magyar himnusz miatt Ötezer lejes (1130 euró) büntetést rótt ki Marius Popi- ca, a székelyföldi Kovászna megye prefektusa a Magyar Polgári Pártra, mert június 4-i trianoni megemlékezésen elénekelték a magyar himnuszt. A prefektus egy 2001-es kormányhatározatra hivatkozott, amely szerint egy idegen ország himnuszát csak az illető ország hivatalosságainak látogatásai alkalmával szabad énekelni Romániában. (MTI)
