Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-10 / 283. szám, szerda

14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 10. www.ujszo.com A szlovákiai csapat az első fordulóban a csallóközi epres-túrós ré­tesben rejlő fantasztikus erőt elevenítette fel (Képarchívum) Céljuk a helyi gazdaság fellendítése Felvidéki vállakozók nemzetközi sikere ÚJ SZÓ-HÍR Második alkalommal ren­dezték meg a magyarországi KKVHÁZ Megyék Versenyét, amelyen idén határon túli csa­patok is indulhattak. A felvidé­kiek kiválóan teljesítettek, a 26 induló együttesből a harmadik helyen végeztek. Már a szerdai döntő előtti in­ternetes selejtezőkön is a krea­tivitás fejlesztése volt a szerve­zők célja. A döntő a NAV dísz­termében zajlott, a legjobb 19 alakulat részvételével. A csapa­tok olyan feladatokat kaptak, amelyek a termékfejlesztés és innováció szükségességét mu­tatták be és segítettek megér­teni, hogy egy térség tőkevon­zó képessége csak a helyi válla­latok és az önkormányzatok összefogásának lehet az ered­ménye. A felvidéki csapat mellett Kárpátalja, Erdély-Székelyföld- Partium, a Vajdaság és Eszék- Baranya is ott volt a fináléban és mindannyian kiválóan telje­sítettek. Csapatunk az első for­dulóban a csallóközi epres-tú­rós rétesben rejlő fantasztikus erőt elevenítette fel, a kőszü­zet, Jókait és egy „ember­közeli” réteskészítést a közön­ség elé tárva. A csapat meggyőzte a zsűrit, így a legjobb nyolc közé jutott. A második fordulóban a befek­tetési ösztönzés volt a cél, itt is rendkívül lehengerlőén szere­peltek a felvidékiek, s ennek köszönhetően a harmadik he­lyet gyűjtötték be, Békés megye és a Vajdaság mögött. Bödők Károly csapatkapi­tány kérdésünkre elmondta, a döntőt megelőző két interne­tes kör alatt baráti hangulat alakult ki a csapatban, ennek eredménye ez a nagy siker. A kialakult közösséget igyekez­nek a jövőben a helyi gazda­ság fellendítéséért mozgósí­tani és köszönik mindenki­nek, aki munkájukat eddig is támogatta. A szombati emléknap hétfőn a Stampay-hét rendezvénysorozatával folytatódott Négyes jubileumot ünnepelt a köbölkúti alapiskola Köbölkút. Százötven éve született Stampay János, a köbölkúti alapiskola név­adója, akinek nevét az is­kola tizenöt éve vette fel. A köbölkúti magyar alapis­kola - ahol hatvanöt éve indult újra a magyar nyelvű oktatás - ötven éve költözött jelenlegi helyé­re, így idén négyes jubile­umot ünnepelt. GULYÁS ZSUZSANNA A hagyományos Stampay- hét nyitóünnepségén nemcsak az iskola névadójáról, hanem a magyar nyelvű oktatás újrain­dulásáról és magáról az iskolá­ról is megemlékeztek. „Tizenöt éve a névfelvétellel párhuzamosan indítottuk út­jára a Stampay-hét rendez­vénysorozatát. Rendezvénye­inket minden évben megtisz­telte részvételével a Stampay család. Az idei nyitóünnepsé­gére Stampay János budapes­ti, bábolnai, szegedi rokonsá­ga is eljött. Összesen tizenöt unokája és dédunokája volt jelen” - mondta Geri Valéria, az iskola igazgatója, aki tizen­öt éve vezeti az intézményt. „Tulajdonképpen egész eddigi életem minden mozzanata ide köt, hiszen itt kezdtem iskolá­ba járni, és huszonöt éve itt kezdtem pedagógiai pályafu­tásomat. Rengeteg emlék köt ide. Ezek közül egyet sem tu­dok és akarok kiemelni” - mondta a leköszönő igazgató, akinek helyét az iskola élén he­lyettese, Czibor Katalin veszi át, mivel Geri Valériát a szom­Marcibál Ferenc, az egykori tanítvány dolgozatának margóján Stampay János értékelése és aláírása (A szerző felvétele) Ki volt Stampay János? Kántortanító, népnevelő, imakönyvíró. 1891-től ha­láláig Köbölkúton volt kán­tortanító és iskolaigazgató. A községben jelentős nép­művelői és művelődés- szervezői tevékenységet folytatott: dalárdát, könyv­tárat, önképzőkört alapí­tott, színielőadásokat szer­vezett, a templomnak or­gonát, az iskolának harmó- niumot szerzett. Irodalmi, társadalompolitikai, peda­gógiai írásai jelentek meg. Leghíresebb alkotása az az imakönyv - Kath. Egyházi énekek, imák és temetési szertartások -, amely 1895-ös első megjelenése után 1944-ig negyvenkét kiadást ért meg. Szerzőjét két pápa, XIII. Leó és X. Pi- usz is kitüntetésre érdeme­sítette. (guzsu) szédos Kisújfalu polgármeste­révé választották. Megható és emelkedett pilla­natokból az emléknapon sem volt hiány. A korabeli fotókból és dokumentumokból nyílt kiállí­tást nézegetve az öregdiákok mosolyogva emlékeztek az új is­kola építésének időszakára, melyből ők is kivették részüket - kilencedikesként az építkezésen talicskaszámra hordták a be­tont. ,A gálaműsor közremű­ködőiként néhányan személyes élményeiket is megosztották a közönséggel. Az idősebb gene­rációt Kovács Ferenc, a fiatalab­bat Cs. Liszka Györgyi képvi­selte” -jegyezte meg Geri Valé­ria. Az egykori diákok közül Hamar Judit zongoraművész és Fekete Béla, a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának kür­töse közös produkcióval készült. „Nagyon örültünk, hogy so­kan eljöttek azok közül, akik­nek idén volt az ötvenéves osz­tálytalálkozójuk. Öröm volt látni az egykori kollégákat is. A legidősebb tanító néni, a ki­lencvenkilenc éves Zsilinszki Ilona személyesen nem tudott eljönni, de itt volt Csepiga Va­léria, akinek egykor én is a ta­nítványa voltam” - emlékezett az iskola vezetője. Az iskolának idén 145 tanulója van. Tavaly 23 diák ballagott el, helyükre 11 elsős érkezett, a felső tago­zaton 6 tanulóval gyarapodott a létszám. „Iskolánk célkitűzését legjobban Babits szavaival tudom kifejezni, mely szerint nem tanítunk mesterséget és nem képesítünk semmilyen mesterségre - aki tudományt akar tanulni, annak már nagyon jól kell tudnia gondolkodni. Mi gondolkodni és beszélni tanítunk” - jegyezte meg Geri Valéria. Huszonhét „élő könyvvel" beszélgethettek a diákok, első kézből kaptak tájékoztatást a szakmákról Pályaválasztási nap a dunaszerdahelyi magángimnáziumban Az Életpálya-Kötélpályán váratlan dolgok érték a diákokat - ahogy az a való életben is megtör­ténhet (A szerző felvételei) Beszélgetés az élő könyvekkel - az újságírói szakmát és lapunkat főszerkesztőnk képviselte SZABÓ CSILLA Dunaszerdahely. December 3-án Mesterségem CÍMERRE? néven pályaválasztási napot tartott a Tandem nonprofit szervezet a dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Ma­gángimnázium végzős diákja­inak. A jó hangulatú tanács­adói nap reggel kilenctől dél­után négyig tartott. Délelőtt kiscsoportos önis­mereti foglalkozásokon vettek részt a diákok, szakemberek segítségével keresték a választ arra, mik az erősségeik, mi­lyenek a képességeik, vágya­ik, milyen út vezet a hivatás­hoz. Délután kilenc foglalko­zás zajlott párhuzamosan. A Kreatív-standon névjegykár­tya és motivációs pite készült, a Felvételizz Okosan! társas­játék során az egyetemi felvé­teli és gólyaidőszak rejtelmei­ről és kihívásairól kaphattak információkat a diákok. Ki­próbálhatták, hogyan feste­nek talárban, diplomával a kezükben, próba-állásinterjú­ra mehettek, video-önéletraj- zot készíthettek, és egyéni ta­nácsadást is kérhettek. A pro­jekt újdonsága az Életpálya- Kötélpálya foglalkozás volt, ahol a végzősök az iskola ud­varán kifeszített kötélpálya mentén haladva az élet hozta meglepetésekkel, váratlan fordulatokkal találkozhattak. A diákok körében a legnépszerűbb foglalkozás az Élő Könyvtár volt, Borvák Má­ria, a Tandem munkatársa, a pályaválasztási nap koordiná­tora elmondta, 27 élő könyv jött el, ez az eddigi legna­gyobb könyvtár. „Kitaláltunk a Facebook-lájkhoz hasonlító értékelő rendszert, a diákok babokat kapnak, és a külön­böző foglalkozásokat úgy tud­ják jutalmazni, hogy babokat hagynak a vezetőjénél. Álta­lában az Élő Könyvtárnál hagynak nagyon sok babláj- kot, ami az élő könyveinknek köszönhető” - mondta Borvák Mária. A magángimnázium nem először dolgozott együtt a Tandemmel. „A Tandem ta­pasztalt az efféle képzések­ben, nagyon jó kapcsolatban vagyunk velük, már több ak­ciót szerveztünk közösen. Az egész pályaválasztási nap legnagyobb hozadéka véle­ményem szerint az Élő Könyv­tár. A diákok itt első kézből kapnak nagyon sok informá­ciót az egyes szakmákról. Na­gyon örülök, hogy ennyi élő könyv el tudott jönni hoz­zánk. Biztos vagyok benne, hogy mindenki megtalálta a számára érdekeset” - mondta Kiss László, a Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium megbízott igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents