Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-09 / 282. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 9. Vélemény És háttér 7 Nagy szükség lenne rá, hogy a téma a közbeszéd részévé váljon Autonóm vélemények Bizonyos szempontból irreleváns, hogy az MKP múlt héten nyilvánosságra hozott anyagát nem autonómiatervezetnek nevezik, hanem „A megmaradás, gyarapodás és felzárkózás koncepciója” fantázianevet kapta. TOKÁR GÉZA A nagy többség a párttól egy autonómiatervezetet várt és így is akarja majd értelmezni - pozitívan vagy negatívan, hozzáállástól és szimpátiától függően. A probléma az, hogy nem látni, kialakul-e valamiféle párbeszéd a tervezetről vagy az alternatív intézményekről, miközben elemi érdekünk, hogy sok szó essen arról, milyen módon lehet javítani a déli régiók helyzetét. Az autonómiáról szóló vitával korábban az volt a fő gond, hogy a homályos fogalmat nem lehetett aprópénzre váltani, konkretizálni az elképzeléseket. Konkrét elképzelés híján mindenki azt lát bele egy fogalomba, amit csak akar - az SNS és a szlovák nacionalisták tartalomtól függetlenül az elszakadás első lépését, sokan a magyarság megmaradásának egyetlen zálogát, mások egy önálló kis államot az államban, a szlovák politikusok új generációja meg leginkább semmit, nem is tudják, miről van szó. Ehhez képest az MKP tervezetében konkrét, kézzel fogható célkitűzések vannak, amelyek legalábbis vitaalapként szolgálhatnak. Nagy szükség lenne rá, hogy a téma a közbeszéd részévé váljon. Nem véletlenül érezte szükségesnek maga a párt is, hogy a tervezethez csatolja a déli régiók lemaradásáról szóló részt és a nemzetközi példákat (a naprakész szlovák és angol fordítás viszont fájóan hiányzik, hiszen a vita párhuzamosan zajlik szlovák és magyar síkon). Az önkormányzatiság kérdésében nincs sem társadalmi, sem pedig politikai konszenzus, a közösségünk nem tudja és nem is tudatosítja, mit szeretne. Az autonómia kérdése szinte annyira megosztó szlovákiai magyar viszonylatban is, mint szlovák körökben. Egyszerűen azért, mert a témára nem úgy tekintünk, mint ami konfliktusokat és problémákat rendez el, hanem úgy, mint amelyik konfliktusokat vált ki a többségi társadalommal. Mindez az elmúlt évtizedek hallgatásának eredménye. Aki valaha is megpróbált már közösségi ügyeket megoldani, legyen polgármester, civil aktivista vagy vállalkozó, abban biztosan felmerült az igény az alternatív intézmények iránt. A szlovák többség, vagy éppen az arctalan hatóságok nincsenek tisztában a déli régió igényeivel, a saját, közösségi problémáinkat pedig a legtöbb esetben a saját, közösségi érdekképviseleti szerveinken keresztül tudnánk elintézni. Képezheti vita tárgyát, hogy milyen területekre vonatkozhat a tervezet, lehet beszélni arról, milyen konkrét módon lehet megvalósítani a változásokat. Bele kellene kapcsolódnia a beszélgetésbe az összes releváns intézménynek és közszereplőnek. Azt azonban nem látni, hogy kinek van erre valamiféle terve. A következő pár hétben remélhetőleg ez is kikristályosodik. Ellenkező esetben tovább folytatódik a céltalan, átfogóbb koncepció nélküli kisebbségi politizálás.- Pistike, a drogteszted sikerült a legjobban! (Peter Gossónyi rajza) A jelentést erőszak szítására fogják felhasználni a szélsőséges iszlamista szervezetek így kínzunk mi - ebből merényletek lehetnek MTl-HÁTTÉR Merényleteket és halálos kimenetelű erőszakcselekményeket is kiválthat külföldi kormányok és az amerikai hírszerzés szerint annak a szenátusi jelentésnek az ismertetése, amely a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kínzást alkalmazó vallatá- si módszereiről készült - mondta a CNN-nek Mike Rogers, a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus párti elnöke. A 6300 oldalas titkos jelentés 480 oldalas kivonatát a tervek szerint a héten teszik közzé. A CIA-nak az egy évtizeddel ezelőtt használt vallatási módszereiről készült dokumentumot Rogers szerint szélsőségesek erőszak szítására fogják felhasználni, ami külföldön halálos kimenetelű támadásokhoz vezethet. Az AP hírügynökség egy hírszerzési forrásra hivatkozva megerősítette, hogy az amerikai kongresszust figyelmeztették e veszélyre. John Kerry amerikai külügyminiszter - noha az Obama- kormány elkötelezte magát a publikálás mellett - arra kérte Dianne Feinsteint, a szenátus hírszerzési bizottságának elnökét, hogy gondolja át, mikorra időzíti a nyilvánosságra hozatalt. Feinstein a The Los Angeles Timesnak kijelentette: „ki kell adnunk ezt a jelentést”. Hangsúlyozta, hogy „aki azt elolvassa, nem fogja hagyni, hogy ilyesmi ismét megtörténhessen”. A Fehér Ház április óta folytat tárgyalásokat a szenátus és a hírszerzés illetékeseivel a jelentés titkosításának feloldásáról. Sajtójelentések szerint a külföldi amerikai képviseletek őrizetét megerősítették. A jelentés az első nyilvánosságra kerülő hivatalos beszámoló lesz arról, hogy a CIA a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően titkos európai és ázsiai létesítményeiben hogyan kínozta „Ki kell adnunk a jelentést. Aki elolvassa, nem fogja hagyni, hogy ilyesmi ismét megtörténhessen.” az al-Kaida elfogott tagjait. Hivatalos személyek, akik már olvasták a dokumentumot, arról számoltak be, hogy az eddig nem ismert, nyugtalanító részleteket tartalmaz a CIA olyan módszereiről, mint az alvásmegvonás, a szűk helyre való bezárás, a megalázás vagy a vízbefojtás imitálása (waterboarding). „Megkínoztunk embereket” - ismerte el augusztus 1-jén az amerikai elnök. „Olyan dolgokat tettünk, amelyek ellentétesek az értékeinkkel” - tette hozzá. A jelentés emellett arra a következtetésre jutott, hogy kínzással nem sikerült életmentő értesülésekhez jutni. Viszont a hírszerzés több volt és jelenlegi tisztségviselője, beleértve John Brennant, a CIA jelenlegi igazgatóját, ezzel ellentétes álláspontot képvisel. Rogers megkérdőjelezte a jelentés nyilvánosságra hozásának szükségességét. Rámutatott, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálatot folytatott a kínzási gyakorlat ügyében, és nem emelt vádat senki ellen. KOMMENTAR Két kakas a szemétdombon NAGY ANDRÁS Jaromír Čižnár megválasztásával úgy tűnt, pont kerül az ügyészügy végére, ám az Alkotmánybíróság múlt heti döntése és azt utána ismét fellobbanó vita azt mutatja, hogy ennek a történetnek valószínűleg sosem lesz vége. Olyan helyzetet, hogy minden érintett elfogadja a végső döntést, illetve mindenki elismeri annak törvényességét, csak a mesében várhatunk. Az elmúlt pár napban hirtelen annyi minden történt az ügyben, hogy fontos csokorba szedni, és legalább megpróbálni értelmezni. Első körben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy Ivan Gašparovič volt államfő megsértette Jozef Čentéš jogait azzal, hogy nem nevezte ki főügyésszé. Ezért Čentéšnek hatvanezer eurós kártérítést ítéltek meg, ami szép összeg. Ám ezzel párhuzamosan az is kiderült a döntésből, hogy Čižnár megválasztása rendben volt, így ő a főügyész, nincs apelláta. Egy pillanatra úgy tűnt, hogy ezt a helyzetet mindentó elfogadja, kész, vége a történetnek. Végre megkezdődhet az igazi munka, mert munka az volna bőven. Ehhez képest a hétvégén Čentéš azzal jött elő, hogy korábban szóbeli egyezséget kötöttek Čižnárral, mely szerint ha az Alkotmánybíróság az ő javára dönt, akkor Čižnár lemond. Cserébe addig, amíg nem oldódik meg az ügy, Čentéš Čižnárt támogatja. Ezzel szemben Čižnár azt állítja, hogy Čentéš morálisan már korábban lemondott a javára, és nem volt semmilyen háttéralku, ezért ő jogilag és morálisan is teljesen tiszta, sőt korában pont Čentéš noszogatta, hogy induljon a főügyészválasztáson. Ehhez jött még a volt államfő, Ivan Gašparovič, akinek az Alkotmánybíróság olyan billogot nyomott a homlokára, amilyet még senkinek. Államfőként egy magánszemély (Čentéš) alkotmányos jogait sértette meg azzal, hogy nem nevezte ki. Ám Gašparovič nem csinált ebből nagy gondot, azt mondta, az Alkotmánybíróság politikai döntést hozott, ezért ő nem fogadja el. Pont. Kár, hogy a hatvanezer eurót nem Gašparovič fizeti ki a saját zsebéből, hanem az elnöki hivatal. Ha legalább egy részét neki kellene leperkálnia, talán egy cseppet sajnálná a történteket. Dobroslav Trnkának és Štefan Harabinnak köszönhetően a lakosságnak nagyon rossz a véleménye az ügyészség és a bíróságok munkájáról. Amikor ez a két ember végre eltűnt a politikai süllyesztőben, azt gondoltuk, végre jó irányba indulnak el a dolgok. Ehhez képest az derül ki, hogy az utánuk érkezők is valamilyen úton-módon az ő rendszerükben gondolkodnak, ahol sokkal fontosabb a személyes érvényesülés, mint az igazságszolgáltatás megítélése, a rendszer megtisztulása. Azt látjuk, hogy a két megválasztott főügyész, Čentéš és Čižnár is a saját verzióját bizonygatja, miközben nyilvánvaló, hogy sosem fog kiderülni, pontosan miben egyeztek meg. Ám ennél sokkal fontosabb, hogy kiderült, sajnos mindketten kicsinyesekés önzők, mert mindkettejük számára fontosabb a saját előmenetelük, mint az igazságszolgáltatási rendszer megítélése. Egy ideális országban valószínűleg azon versenyezne ez a két úriember, hogy ki mondjon le a másikjavára. Ám az ideális országtól nagyon messze vagyunk. FIGYELŐ Túl kevés román zászló A székelyföldi Kovászna megye prefektusa ötezer leješ (mintegy 1130 euró) bírságot rótt tó Kézdivásárhely polgármesteri hivatalára, mert úgy vélte, a város nem volt megfelelően fellobogózva a román zászlókkal december elsején, a román nemzeti ünnepen - közölte a Székely Hírmondó. A kéz- divásárhelyi eset amiatt került be a román híradókba, mert ismeretlenek öt fekete zászlót tűztek ki a város főterének az Erdély Romániához csatolását kimondó, 1918. december 1-jei gyula- fehérvári nyilatkozat évfordulójához kötődő román nemzeti ünnepen. A gyászlobogókra piros-fehér-zöld szalagot kötöttek. Bokor Tibor polgármester úgy véli a büntetés a gyászlobogók kitűzésére adott válasz. A polgármesteri hivatal bíróságon támadta meg a bírságolási jegyzőkönyvet. A szóvivő szerint valamennyi ön- kormányzati épületre tó volt tűzve a román zászló, és a villanyoszlopokra is azon a helyszínen, ahol a város román közössége ünnepelt. A város elöljárói azonban nem vettek részt a románok ünneplésén. Marius Popica Kovászna megyei prefektus vizsgálatot rendelt el a gyászlobogók kitűzése ügyében, a román állam elleni támadásnak nevezte, és megjegyezte, hogy nem vet jó fényt a magyarokra. (MTI)
