Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)
2014-12-06 / 280. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 6. www.ujszo.com Azt, hogy sok fiatal külföldön próbál boldogulni, az érettségizők nem tekintik problémának, míg az idősebbek inkább kényszerként élik meg Irány az egyetem - vagy a világegyetem AZ EGYES SZAKOK IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS (%) Hogyan vélekednek a szlovákiai magyar fiatalok és Dél-Szlovákiában élő szlovák társaik az egyetemekről, a továbbtanulásról, az egyetemi tanulmányok hasznosíthatóságáról? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének két felmérése. Az alábbiakban a vonatkozó adatokat foglaljuk össze. LAMPL ZSUZSANNA Az egyik felmérés az említett régió szlovák és magyar tannyelvű gimnáziumainak érettségiző évfolyamaiban zajlott. Összesen 800 - 400 szlovák és 400 magyar gimnáziumban tanuló - fiatalt kérdeztünk meg. A szlovák gimnáziumban tanulók 91%-a szlovák nemzetiségűnek tartja magát (ebből 5% magyar származású szlováknak), 3% magyar nemzetiségűnek, 6% nem jelölte meg a nemzetiségét. A magyar gimnáziumokban tanulók 92%-a jelölt be magyar, 3% szlovák, 2% roma nemzetiséget. A továbbiakban a „magyar” kifejezés alatt a magyar gimnáziumban, a „szlovák” a- latt a szlovák gimnáziumban érettségizőket értem. A másik felmérést 15-29 éves magyar és szlovák fiatalok körében végeztük. A nem, korcsoport és iskolai végzettség szerint reprezentatív mintát 600 személy alkotta. Merre ballag a vén diák? A gimnáziumok végzős diákjaitól először is az érettségi utáni terveikről érdeklődtünk. Többségük, vagyis a magyarok 95 százaléka és a szlovákok 81 százaléka azt válaszolta, hogy szeretne továbbtanulni. A többieknek, azaz a magyarok 5 százalékának és minden ötödik szlováknak más tervei voltak, elsősorban dolgozni akartak, de voltak olyan fiatalok is, akik sem tanulni, sem dolgozni nem szándékoztak. A következő kérdés arra irányult, hogy milyen szakon szeretnének továbbtanulni (1. ábra). Az 1. ábra mintázata önkéntelenül a csúcsokra vonja a tekintetünket. Nézzük hát a három csúcsot! Az első: a szlovák gimnazisták kiemelkedő érdeklődést tanúsítottak a társadalomtudományok és a bölcsészet iránt, minden negyedik (24%) ilyen irányba tájékozódik, ami egyébként nem meglepő, mert össztársadalmi méretben is ezek a szakok a legnépszerűbbek. A magyarok ezeket a szakokat kevésbé részesítették előnyben (11,4%). A másik csúcs: a magyar érettségizők 21,6 százaléka, tehát nagyjából minden ötödik - ezzel szemben csak minden tizedik szlovák (9,3%) - néhány hónappal az egyetemi jelentkezési lapok beadása előtt még nem tudta, mit szeretne tanulni. A harmadik csúcs: a magyar érettségizők második legnagyobb csoportját (18,9%) a közgazdaság iránt érdeklődők alkották. Továbbá látható, hogy a magyarok a szlovákokhoz képest markánsabban érdeklődtek a természet- és műszaki tudományok iránt. A szlovákokhoz képest kevésbé preferálták a jogot. A két diákcsoport két terület iránt mutatott nagyjából azonos érdeklődést: a pedagógia (szlovákok 7%, magyarok csaknem 9%) és az orvosi, illetve gyógyszerészeti tanulmányok iránt (szlovákok 6%, magyarok 4%). Oly nehéz a választás... Egy további kérdéssel azt szerettük volna megtudni, hogy az adott szak kiválasztásakor felmerülő lehetséges szempontok milyen mértékben voltak fontosak az érettségizők számára (2. ábra). Az érettségizők mindkét csoportja elsősorban azt tartotta szem előtt, hogy olyasmit tanulhasson, ami érdekli (magyarok 75%, szlovákok 72%). A második legfontosabb szempont az elhelyezkedés - ezt a szlovákok fontosabbnak tartották (53%), mint a magyarok (39%). A magyarok harmadik legfontosabb szempontja az egyetem hírneve, minden negyedik tartotta nagyon fontosnak - akárcsak a szlovák érettségizők (szintén 25%), viszont a szlovákoknál az egyetem hírnevénél fontosabbnak bizonyult a jó pénzkereseti lehetőség, amit 43 százalékuk tartott nagyon fontosnak, a magyarok 19 százalékával szemben. A szlovákok azt is fontosabb szempontnak tartják az egyetem kiválasztásánál, hogy az ott tanult szakon ne legyen túlképzés, viszont amint azt láthattuk, a népszerű szakirányok nem támasztják alá ezt az óvatosságot, mivel épp azokat a területeket részesítik előnyben, amelyekből túlképzés van. Az egyetem kiválasztásának többi szempontja az érettségizők körében kevésbé bizonyult fontosnak. A magyaroknál is megjelenik szempontként az egyetemre való könnyű bejutás (magyarok 6%, szlovákok 13%) és az egyetem könnyű elvégzése (magyarok 5%, szlovákok 9%), az, hogy a barátok hol tanulnak tovább, de a szlovák érettségizők számára ezek némileg fontosabbak. Ezt a kérdést a másik felmérésben is feltettük. A 15-29 évesek válaszaiból, amelyek úgyszintén a 2. ábrán láthatók, az derül ki, hogy a szlovákokat leginkább az érdekes szak (57%), a jó kereseti lehetőség (55%) és a jó elhelyezkedés (53%) hármasa csaknem azonos mértékben vonzza. A magyarok elsődleges és kimagasló motivációja az érdekes szak (63%), a második legfontosabb, az elhelyezkedés csupán 46 százalékuk számára nagyon fontos. Ugyanakkor a magyar fiatalok még magasabbra értékelik az egyetem jó hírnevét (33%), mint a magyar érettségizők (25%), s a további három csoporthoz képest ők tartják a legfontosabb szempontnak azt, hogy az egyetemet könnyű legyen elvégezni (16%). Mire jó az egyetem? Van-e gyakorlati haszna az egyetemi tanulmányoknak? Az ezzel kapcsolatos álláspontokat nyolc állításban fogalmaztuk meg. Az érettségizők mindkét csoportja leginkább azzal értett egyet, hogy az egyetem tudás- szerzésre való, hozzájárul a személyiségfejlődéshez, és nem elég a titulus, hanem a mögötte levő tudás az, ami számít. U- gyanakkor azt is inkább elfogadták, mint nem, hogy az egyetem a titulus által és a tudással, amit ad, hozzásegít a jobb elhelyezkedéshez és a társadalmi felemelkedéshez. Mondhatjuk: az érettségiző fiatalok bizalommal viseltettek az egyetem mint a sikeres jövő egyik záloga iránt, s ez a magyar érettségizőkről még inkább elmondható. Bár ezt sem abszolutizálhatjuk, mivel a magyar érettségizők leginkább azzal értenek egyet, hogy az egyetemi végzettség nem garanciája a könnyű elhelyezkedésnek - 81 százalékuk vélekedik így. Akárcsak a magyar érettségizők, a 15-29 éves magyar fiatalok is leginkább - s gyakorlatilag ugyanolyan arányban - azt a véleményt osztják, hogy az egyetemi végzettség nem köny- nyíti meg az elhelyezkedést (82%), ami nem éppen továbbtanulásra ösztönző tényező. Ugyanakkor értékelik az egyetem nyújtotta tudást általában (72%), a munkaszerzés eszközeként használható tudást (58%) és az egyetem személyiségfejlesztő hatását (61%). A15-29 éves magyar és szlovák fiatalok véleményét összehasonlítva arra következtethetünk, hogy a szlovák fiatalok könnyedebben és gyakorlatiasabban viszonyulnak az egyetemhez, mint a magyarok. A szlovákok inkább hisznek abban, hogy bár az egyetem nemcsak tanulásra szolgál, hanem a fiatalság élvezésére is, hozzásegíti őket a könnyebb elhelyezkedéshez és a társadalmi ranglétrán való feljebbjutáshoz. A magyar fiatalokra viszont jellemzőbb a komoly, tudás- és személyiségfejlesztő egyetem képe, s bár a tudást némileg fontosabbnak tartják, mint a szlovák fiatalok, mégis lényegesen többen azonosulnak azzal a véleménnyel, hogy az egyetemi végzettség nem jelent köny- nyebh érvényesülést a munkaerőpiacon. Vagyis a magyar fiatalok tipikus egyetemképe az üzeni: bár az egyetem fejleszti a tudást, a jövő szempontjából nézve nincs egyértelmű gyakorlati haszna. Ez, függetlenül attól, igaz-e vagy sem, a továbbtanulás és az egyetemen való felelősségteljes munkavégzés szempontjából nézve mindenképpen elgondolkodtató. Az utolsó kérdés, amely ebbe a rövid elemzésbe belefér, arra vonatkozott, hogy a felsoroltakat mennyire érzik problémásnak az érettségiző fiatalok. A munkanélküliség az érettségizők mindkét csoportja szerint óriási probléma, a szlovákok 59 és a magyarok 53 százaléka tartja annak. Azonban a magyarok szerint az még nagyobb gondot okoz, hogy a végzettségüknek megfelelő munkából van hiány (59%). Egyébként a szlovákok is tudatosítják ezt a problémát, ha kisebb mértékben is (46%), mint a magyarok. Az egyetemi túlképzést viszont sem a magyarok, sem a szlovákok többsége nem érzékeli meghatározó problémaként, sőt a magyarok közül még kevesebben tartják annak (6%), mint a szlovákok közül (12%). Ha összefüggésükben nézzük ezeket a véleményeket, akkor elmondható, hogy a fiatalok nem látnak párhuzamot az elhelyezkedési nehézségek és a túl sok egyetemi végzettségű munkavállaló között. Az, hogy sok fiatal külföldön próbál elhelyezkedni, az érettségizők szemében nem minősül nagy problémának, főleg a szlovákok esetében nem (6%), vagyis ők minden bizonnyal a világra való nyitás lehetőségét látják abban, amit más kutatásbeli tapasztalataink szerint az idősebbek (főleg akik nem találnak itthon munkát) már problémaként, kényszerként élnek meg, nem pedig a szabad választás adta lehetőségként. A témáról bővebben a Fórum Társadalomtudományi Szemle ez évi 4. számában olvashatnak. MIT TARTOTTÁL FONTOSNAK, AMIKOR KIVÁLASZTOTTAD, HOGY MILYEN SZAKON SZERETNÉL TOVÁBBTANULNI? „NAGYON FONTOSNAK TARTOTTAM" VÁLASZOK (%) ■ érdekeljen H sok pénzt keresni I könnyű bekerülni H jóhírű I elhelyezkedés Q barátaim is ide mennek H könnyű elvégezni I ne legyen túlképzés _____________________________ ______ Grafikon: ÚJ SZÓ
