Új Szó, 2014. december (67. évfolyam, 275-298. szám)

2014-12-06 / 280. szám, szombat

20 Szalon ÚJ SZÓ 2014. DECEMBER 6. www.ujszo.com Azt, hogy sok fiatal külföldön próbál boldogulni, az érettségizők nem tekintik problémának, míg az idősebbek inkább kényszerként élik meg Irány az egyetem - vagy a világegyetem AZ EGYES SZAKOK IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS (%) Hogyan vélekednek a szlovákiai magyar fiata­lok és Dél-Szlovákiában élő szlovák társaik az egyetemekről, a tovább­tanulásról, az egyetemi tanulmányok hasznosít­hatóságáról? Ezekre a kérdésekre kereste a vá­laszt a Fórum Kisebbség­kutató Intézet Szocioló­giai és Demográfiai Kuta­tások Részlegének két felmérése. Az alábbiak­ban a vonatkozó adato­kat foglaljuk össze. LAMPL ZSUZSANNA Az egyik felmérés az említett régió szlovák és magyar tan­nyelvű gimnáziumainak érett­ségiző évfolyamaiban zajlott. Összesen 800 - 400 szlovák és 400 magyar gimnáziumban ta­nuló - fiatalt kérdeztünk meg. A szlovák gimnáziumban tanulók 91%-a szlovák nemzetiségűnek tartja magát (ebből 5% magyar származású szlováknak), 3% magyar nemzetiségűnek, 6% nem jelölte meg a nemzetisé­gét. A magyar gimnáziumokban tanulók 92%-a jelölt be magyar, 3% szlovák, 2% roma nemzeti­séget. A továbbiakban a „ma­gyar” kifejezés alatt a magyar gimnáziumban, a „szlovák” a- latt a szlovák gimnáziumban érettségizőket értem. A másik felmérést 15-29 éves magyar és szlovák fiatalok kö­rében végeztük. A nem, korcso­port és iskolai végzettség sze­rint reprezentatív mintát 600 személy alkotta. Merre ballag a vén diák? A gimnáziumok végzős diák­jaitól először is az érettségi utáni terveikről érdeklődtünk. Többségük, vagyis a magyarok 95 százaléka és a szlovákok 81 százaléka azt válaszolta, hogy szeretne továbbtanulni. A töb­bieknek, azaz a magyarok 5 százalékának és minden ötödik szlováknak más tervei voltak, elsősorban dolgozni akartak, de voltak olyan fiatalok is, akik sem tanulni, sem dolgozni nem szándékoztak. A következő kérdés arra irá­nyult, hogy milyen szakon sze­retnének továbbtanulni (1. áb­ra). Az 1. ábra mintázata önkén­telenül a csúcsokra vonja a te­kintetünket. Nézzük hát a há­rom csúcsot! Az első: a szlovák gimnazisták kiemelkedő érdek­lődést tanúsítottak a társada­lomtudományok és a bölcsészet iránt, minden negyedik (24%) ilyen irányba tájékozódik, ami egyébként nem meglepő, mert össztársadalmi méretben is ezek a szakok a legnépszerűb­bek. A magyarok ezeket a sza­kokat kevésbé részesítették előnyben (11,4%). A másik csúcs: a magyar érettségizők 21,6 százaléka, tehát nagyjából minden ötödik - ezzel szemben csak minden tizedik szlovák (9,3%) - néhány hónappal az egyetemi jelentkezési lapok be­adása előtt még nem tudta, mit szeretne tanulni. A harmadik csúcs: a magyar érettségizők második legnagyobb csoportját (18,9%) a közgazdaság iránt érdeklődők alkották. Továbbá látható, hogy a ma­gyarok a szlovákokhoz képest markánsabban érdeklődtek a természet- és műszaki tudomá­nyok iránt. A szlovákokhoz ké­pest kevésbé preferálták a jo­got. A két diákcsoport két terü­let iránt mutatott nagyjából azonos érdeklődést: a pedagó­gia (szlovákok 7%, magyarok csaknem 9%) és az orvosi, illet­ve gyógyszerészeti tanulmá­nyok iránt (szlovákok 6%, ma­gyarok 4%). Oly nehéz a választás... Egy további kérdéssel azt szerettük volna megtudni, hogy az adott szak kiválasztá­sakor felmerülő lehetséges szempontok milyen mértékben voltak fontosak az érettségizők számára (2. ábra). Az érettségizők mindkét cso­portja elsősorban azt tartotta szem előtt, hogy olyasmit ta­nulhasson, ami érdekli (magya­rok 75%, szlovákok 72%). A második legfontosabb szem­pont az elhelyezkedés - ezt a szlovákok fontosabbnak tartot­ták (53%), mint a magyarok (39%). A magyarok harmadik legfontosabb szempontja az egyetem hírneve, minden ne­gyedik tartotta nagyon fontos­nak - akárcsak a szlovák érett­ségizők (szintén 25%), viszont a szlovákoknál az egyetem hír­nevénél fontosabbnak bizo­nyult a jó pénzkereseti lehető­ség, amit 43 százalékuk tartott nagyon fontosnak, a magyarok 19 százalékával szemben. A szlovákok azt is fontosabb szempontnak tartják az egye­tem kiválasztásánál, hogy az ott tanult szakon ne legyen túlkép­zés, viszont amint azt láthattuk, a népszerű szakirányok nem támasztják alá ezt az óvatossá­got, mivel épp azokat a terüle­teket részesítik előnyben, ame­lyekből túlképzés van. Az egyetem kiválasztásának többi szempontja az érettségi­zők körében kevésbé bizonyult fontosnak. A magyaroknál is megjelenik szempontként az egyetemre való könnyű bejutás (magyarok 6%, szlovákok 13%) és az egyetem könnyű elvégzése (magyarok 5%, szlovákok 9%), az, hogy a barátok hol tanulnak tovább, de a szlovák érettségi­zők számára ezek némileg fon­tosabbak. Ezt a kérdést a másik felmé­résben is feltettük. A 15-29 évesek válaszaiból, amelyek úgyszintén a 2. ábrán láthatók, az derül ki, hogy a szlovákokat leginkább az érdekes szak (57%), a jó kereseti lehetőség (55%) és a jó elhelyezkedés (53%) hármasa csaknem azo­nos mértékben vonzza. A ma­gyarok elsődleges és kimagasló motivációja az érdekes szak (63%), a második legfonto­sabb, az elhelyezkedés csupán 46 százalékuk számára nagyon fontos. Ugyanakkor a magyar fiatalok még magasabbra érté­kelik az egyetem jó hírnevét (33%), mint a magyar érettsé­gizők (25%), s a további három csoporthoz képest ők tartják a legfontosabb szempontnak azt, hogy az egyetemet könnyű le­gyen elvégezni (16%). Mire jó az egyetem? Van-e gyakorlati haszna az egyetemi tanulmányoknak? Az ezzel kapcsolatos álláspontokat nyolc állításban fogalmaztuk meg. Az érettségizők mindkét csoportja leginkább azzal értett egyet, hogy az egyetem tudás- szerzésre való, hozzájárul a személyiségfejlődéshez, és nem elég a titulus, hanem a mögötte levő tudás az, ami számít. U- gyanakkor azt is inkább elfo­gadták, mint nem, hogy az egyetem a titulus által és a tu­dással, amit ad, hozzásegít a jobb elhelyezkedéshez és a tár­sadalmi felemelkedéshez. Mondhatjuk: az érettségiző fia­talok bizalommal viseltettek az egyetem mint a sikeres jövő egyik záloga iránt, s ez a magyar érettségizőkről még inkább el­mondható. Bár ezt sem abszolu­tizálhatjuk, mivel a magyar érettségizők leginkább azzal ér­tenek egyet, hogy az egyetemi végzettség nem garanciája a könnyű elhelyezkedésnek - 81 százalékuk vélekedik így. Akárcsak a magyar érettségi­zők, a 15-29 éves magyar fiata­lok is leginkább - s gyakorlati­lag ugyanolyan arányban - azt a véleményt osztják, hogy az egyetemi végzettség nem köny- nyíti meg az elhelyezkedést (82%), ami nem éppen tovább­tanulásra ösztönző tényező. Ugyanakkor értékelik az egye­tem nyújtotta tudást általában (72%), a munkaszerzés eszkö­zeként használható tudást (58%) és az egyetem személyi­ségfejlesztő hatását (61%). A15-29 éves magyar és szlo­vák fiatalok véleményét össze­hasonlítva arra következtethe­tünk, hogy a szlovák fiatalok könnyedebben és gyakorlatia­sabban viszonyulnak az egye­temhez, mint a magyarok. A szlovákok inkább hisznek ab­ban, hogy bár az egyetem nem­csak tanulásra szolgál, hanem a fiatalság élvezésére is, hozzáse­gíti őket a könnyebb elhelyez­kedéshez és a társadalmi rang­létrán való feljebbjutáshoz. A magyar fiatalokra viszont jel­lemzőbb a komoly, tudás- és személyiségfejlesztő egyetem képe, s bár a tudást némileg fon­tosabbnak tartják, mint a szlo­vák fiatalok, mégis lényegesen többen azonosulnak azzal a vé­leménnyel, hogy az egyetemi végzettség nem jelent köny- nyebh érvényesülést a munka­erőpiacon. Vagyis a magyar fia­talok tipikus egyetemképe az üzeni: bár az egyetem fejleszti a tudást, a jövő szempontjából nézve nincs egyértelmű gyakor­lati haszna. Ez, függetlenül at­tól, igaz-e vagy sem, a tovább­tanulás és az egyetemen való fe­lelősségteljes munkavégzés szempontjából nézve minden­képpen elgondolkodtató. Az utolsó kérdés, amely ebbe a rövid elemzésbe belefér, arra vonatkozott, hogy a felsorolta­kat mennyire érzik problémás­nak az érettségiző fiatalok. A munkanélküliség az érett­ségizők mindkét csoportja sze­rint óriási probléma, a szlová­kok 59 és a magyarok 53 száza­léka tartja annak. Azonban a magyarok szerint az még na­gyobb gondot okoz, hogy a végzettségüknek megfelelő munkából van hiány (59%). Egyébként a szlovákok is tuda­tosítják ezt a problémát, ha ki­sebb mértékben is (46%), mint a magyarok. Az egyetemi túl­képzést viszont sem a magya­rok, sem a szlovákok többsége nem érzékeli meghatározó problémaként, sőt a magyarok közül még kevesebben tartják annak (6%), mint a szlovákok közül (12%). Ha összefüggé­sükben nézzük ezeket a véle­ményeket, akkor elmondható, hogy a fiatalok nem látnak párhuzamot az elhelyezkedési nehézségek és a túl sok egye­temi végzettségű munkavállaló között. Az, hogy sok fiatal kül­földön próbál elhelyezkedni, az érettségizők szemében nem minősül nagy problémának, fő­leg a szlovákok esetében nem (6%), vagyis ők minden bi­zonnyal a világra való nyitás lehetőségét látják abban, amit más kutatásbeli tapasztalata­ink szerint az idősebbek (főleg akik nem találnak itthon mun­kát) már problémaként, kény­szerként élnek meg, nem pedig a szabad választás adta lehető­ségként. A témáról bővebben a Fórum Társadalomtudományi Szem­le ez évi 4. számában olvas­hatnak. MIT TARTOTTÁL FONTOSNAK, AMIKOR KIVÁLASZTOTTAD, HOGY MILYEN SZAKON SZERETNÉL TOVÁBBTANULNI? „NAGYON FONTOSNAK TARTOTTAM" VÁLASZOK (%) ■ érdekeljen H sok pénzt keresni I könnyű bekerülni H jóhírű I elhelyezkedés Q barátaim is ide mennek H könnyű elvégezni I ne legyen túlképzés _____________________________ ______ Grafikon: ÚJ SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents