Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-05 / 254. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 5. DlGlTÁLlA 17 A Xiaomi telefonjai elsősorban az anyaországban népszerűek (Képarchívum) A gyártók versenyében toronymagas előnyt szerzett a Samsung, részesedése 23,8 százalékos volt A Xiaomi a harmadik legnagyobb okostelefon-gyártó Sorozatban második negyedévben haladták meg az okostelefon-el- adások a 300 millió darabot világszerte, a július elejétől szeptember végéig tartó időszakban 327,6 millió darab fogyottjelentette az IDC piackutató cég. HWSW.HU-HÍR A fejlődő piacok húzzák az okostelefon-eladásokat, az IDC szerint ennek köszönhető kizárólag, hogy a piac ekkorát nőtt a harmadiknegyedévben. 327 milliónál is több készüléket adtak el világszerte, a piac a fejlett régiókban mindössze pár százalékkal bővült, de a fejlődő országokban 30 százalék feletti átlagos növekedést mért a kutatócég. Ryan Reith, az IDC programigazgatója szerint mára az okostefonok olyan áron teszik elérhetővé a mobil számítástechnikát mindenki számára, ahol korábban kizárólag a butatelefonok voltak elérhetők. Ez összességében nagyon jót tesz a volumennek, de egyre nehezebb ilyen körülmények között nyereségesen működnie a gyártóknak. Vezet a Samsung, de nem néz ki jól A gyártók versenyében mára toronymagas előnyt szerzett a Samsung. A koreai cég most lezárt negyedéve ugyan pocsékul sikerült, éves szinten több mint 8 százalékkal estek vissza a vállalat telefoneladásai az IDC szerint, de a részesedése még így is 23,8 százalékos volt, vagyis majdnem kétszer akkora mint a második helyezett Apple-é. Az öt legnagyobb gyártó közül a Samsung volt az egyetlen csökkenő eladásokkal, a cég mindenhol támadás alatt áll, a felső kategóriától kezdve a legalsóig. A vállalatnál ráadásul az ASP, vagyis az egy eladott telefonra jutó bevétel is esett, ahogy az eladások az olcsóbb modellek felé tolódnak el. Nagy kérdés, a cég hogyan fogja megállítani ezt a folyamatot, részesedésének és eladásainak visszaesését - az idén bemutatott új modellek láthatóan nem voltak elegendőek erre sem, nem hogy a további bővüléshez. A dobogó második helye hagyományosan az Apple birtoka. A cég majdnem 40 millió iPhone-t adott el a most lezárt negyedévben, éves szinten 16 százalékot javítva ezzel, de mivel ez nem érte el a piaci átlagos növekedést, a cég részesedése csökkent, 12 százalékra. Ugyan az iPhone 6 és 6 Plus hatalmas siker, de a cég továbbra is nagyon sok régebbi, olcsóbb modellt ad el, a szállításainak jelentős részét az iPhone 5 és korábbi generációk teszik ki. Kína robbantott A harmadik helyre a Xiaomi csúszott be, a kínai gyártó most először került be az öt legnagyobb, gyártó közé, ráadásul rögtön előkelő helyre. Az IDC szerint a cég több mint 17 millió telefont adott el, amivel bőven megháromszorozta szállításait. A Xiaomi telefonjai elsősorban az anyaországban népszerűek, a cég alapvetően internetre támaszkodó értékesítési modellje pedig jól rezonál a megcélzott közönséggel, a fiatalokkal. A Xiaomi sikereit más gyártók is megirigyelték, a Lenovo például a közelmúltban jelezte, egy kimondottan online csatornákon keresztül értékesített új telefonbrandet hoz létre. A Xiaomi harmadik helye 5,3 százalékos részesedést jelentett, ettől nem sokkal maradt le a Lenovo (5,2%) és az LG (5,1%) sem. A Lenovo is elsősorban Kínában népszerű az olcsó telefonjaival, de a cég a nemzetközi piacon is terjeszkedik, és a Motorola beolvasztása után olyan országokban is előretörhet, ahol a Lenovo márkanév nem túl vonzó, az amerikai cég termékeire viszont szívesen emlékeznek. Az IDC szerint a vállalat Kínán kívüli eladásai 20 százalékkal nőttek. Az ötödik helyre volt elég az LG rekordeladása, a vállalat története során először szállított le több mint 16 millió okostelefont egy negyedév alatt. A kisebbik koreai mobilgyártó főleg az LTE-t támogató modelljeivel tett szert népszerűségre, a fejlett országokban a G3-mal és változataival, a fejlődő piacokon pedig az L- és F-sorozatú modellekkel. És még sokan mások... Az IDC által publikált adatokból jól látszik, mennyire változatossá vált a telefongyártók mezőnye, az eladásoknak már 48 százalékát adják az „egyéb” kategóriába tartozó cégek, szemben a tavalyi 43 százalékkal. Sok telefongyártó ad el egy negyedévben körülbelül 10 millió telefont, amellyel már nem férnek be a topgyártók közé, ilyen a Sony, a HTC, a Nokia (Microsoft), a Huawei és a ZTE is például, emellett számos olyan kisebb cég van, amely csak egy-egy piacon tölt be meghatározó szerepet. Eközben óriásira duzzadt a távol-keleti „noname” gyártók tábora is, amelyek termékei gyakran a fejlett piacokon is feltűnnek, néha egy helyi márka égisze alatt. Jelzik a különböző állapotban lévő sejteket Rákszkennert fejleszt a Google INDEX-HÍR A Google újabb hatalmas célt tűzött ki: diagnosztizálnák a rákot, a szívrohamot, stroke- ot és más betegségeket, sokkal korábbi fázisban, mint ahogy az ma lehetséges. A cég olyan technológián dolgozik, ami kombinálja a betegségfelismerő nanorészecskéket, amelyek lenyelve a véráramba jutnak, és a csuklón viselhető érzékelőket. A lényeg, hogy az emberek legkisebb biokémiai változásai is korai jelzőrendszerként működhetnek. A projekt még korai fázisban van, de azt ma már tudjuk, hogy a korai diagnózis tényleg kulcsfontosságú rengeteg rák esetében, amelyeket ma még csak akkor tudunk felismerni, amikor már halálosak, ilyen például a hasnyálmirigyrák. A rákos és az egészséges sejtek között lényeges különbsé- ges vannak, a Google a folyamatos monitorozással ezeket szeretné észrevenni a vérből, mielőtt a tünetek megjelennek. A projektet a Google titkos laborjában, a Google X-ben rakják össze. A cég több, a területen jártas tudóst átcsábított, emellett megvették a Calico nevű, öregedés elleni kutatásokkal foglalkozó céget és a 23andMe-t, amely genetikai teszteket készít. A projektet Andrew Conrad molekuláris biológus vezeti, aki korábban olcsó HÍV tesztet fejlesztett ki, amit ma már széles körben használnak. A fő fejlesztési vonal most olyan nano- részecskék létrehozása, amelyek jelzik a különböző állapotban lévő sejteket, valamint a vérben lévő vegyületeket figyelik. A magas káliumszint például vesebajra utalhat. A Google szerint lehetséges olyan nano- részecskék kifejlesztése, amelyek megváltoztatják a színüket, ha káliumot észlelnek. Ezután mágnesesség segítségével mozgathatóak a részecskék, a mozgásból pedig következtetni lehet arra, rákos-e a sejt, mivel abban máshogy mozognak. Diagnosztizálnák a rákot, a szívrohamot, stroke-ot és más betegségeket, sokkal korábbi fázisban, mint ahogy az ma lehetséges (Képarchívum) 2550-szer gyorsabb, mint a mai csúcssebesség 255 terabit per másodperc az új rekord ÖSSZEFOGLALÓ Holland és amerikai kutatók megdöntötték az adatátvitel világrekordját: egyetlen optikai kábelen 255 terabit per másodperces kapcsolatot értek el. Ez egyenlő 32 tera- bájt per másodperccel, elég ahhoz, hogy egy 1 gigabájtos filmet 31,25 mikromásodperc alatt áttöltsön. Ma a leggyorsabb egykábe- les, működő optikai adatátvitel 100 gigabit per másodperces, azaz, nagyjából 2550-szer lassabb a kutatók eredményénél. A 255 terabit per másodperces adatátvitel olyan gyors, hogy képes lenne a mostani teljes internet forgalmát lebonyolítani, ami egyelőre csak az Atlantióceánban több száz üvegkábel. A megoldás kulcsa az, hogy több szintű kábelt használnak (multi-core fiber). Alapesetben az optikai kábelek leegyszerűsítve csak egyetlen lézer fényét tudják egyszerre szállítani (bár a hullámhosszokkal lehet játszani), multi-core kábel viszont egyszerre több (ebben a kísérletben hét, hexagonba rendezve) magon továbbít fényeket, erre rájönnek még a különböző hullámhosszok. Nemcsak laboratóriumi bemutatóról van szó: az összeköttetést egy kilométer hosszúra csinálták meg. (Index)
