Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-28 / 273. szám, péntek
www.ujszo.com UJSZO 2014. NOVEMBER 28. Közélet-hirdetés 3 Kevesebb a diák és a doktorandusz, állandósult a tanárok száma Őrzik pozíciójukat az éllovas egyetemek A Selye János Egyetem nem tartozik az élvonalba (Mózes Szabolcs felvétele) Pozsony. Őrzik pozícióikat a legjobb hazai egyetemek, nincs változás a Selye egyetem besorolásában sem. Népszerűbb a nappali tagozatos dokto- randuszképzés. VERES ISTVÁN Az ARRA ügynökség idei rangsora csak a bölcsészkaroknál hozott komolyabb változást: a legjobb értékeléssel az Eperjesi Egyetem Bölcsészet- és Természettudományi Kara került az élre a tavalyi második helyről. A második helyet a rózsahegyi Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara kapta, ők korábban negyedikek voltak. A harmadik helyre a tavalyi éllovas, a Zsolnai Egyetem Humán Tudományok Kara került, megelőzve a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karát. Rontott a Selye A többi tíz kategóriában nincs komoly változás a dobogókon. A legjobb hazai orvosi egyetemnek továbbra is a Komenský turócszentmártoni Jessenius Orvosi Kara számít, a legjobb műszaki irányultságú iskola pedig a Pozsonyi Műszaki Egyetem Vegyi és Élelmiszer-technológiai Kara. A közgazdaság-tudományi karok közül a Kassai Műszaki Egyetem, a jogi karok közt a Nagyszombati Egyetem őrzi első helyezését. A komáromi Selye János Egyetem esetében szintén nincs érdemi elmozdulás: a tanárképző karok rangsorában a tavalyi 8-ik helyről az utolsó, kilencedikre csúsztak vissza, a közgazdasági egyetemek kategóriájában szintén sereghajtók. A Református Teológiai Kar hatodik a hazai teológiai karok rangsorában. Az ARRA összesítése ugyanakkor jelzi, hogy a Selye a fiatalabb hazai egyetemek közé tartozik, vagyis bizonyos kritériumok terén érthető, hogy nem produkál olyan pontszámokat, mint a több évtizedes múltú intézmények. A nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara egy helyet esett vissza saját kategóriájában, így jelenleg a harmadik az „egyéb” karok összesített rangsorában. Kevesebb hallgató, ugyanannyi tanár Csökken a diákok és a dokto- randuszok száma a szlovákiai főiskolákon és egyetemeken. Többek között ez is kiderül az ARRA idei összesítéséből, amely az elmúlt tíz év'tendenciáit is elemzi. A hallgatók száma 2006-tól csökken: ebben az évben 59 ezren iratkoztak be az első évfolyamokba, 2013-ban már csak 42 ezren. A doktoranduszok száma 2010- ig szintén nőtt, az akkori majdnem 12 ezres állományuk azonban 2013-ra a 9700-at sem érte el, magyarázta Ivan Ostrovský, az ARRA elemzője. Az elmúlt tíz év során viszont megváltozott az arány a levelező és a nappali tagozatos doktoranduszok közt. „Míg tíz éve a levelező tagozatosok voltak többen, mostanra a nappali tagozatos doktoranduszképzés a népszerűbb” - mutatott rá. A tanárok száma állandósult az elmúlt évek során, viszont jócskán megnőtt köztük a PhD. végzettségűek aránya: a 10-11 ezer oktatónak már 88 százaléka rendelkezik PhD. titulussal, holott 2003-ban ezt még csak 57 százalékuk mondhatta el magáról. Ostrovský szerint ez jó eredmény, ugyanis a nemzetközi átlagot is meghaladja. A legnagyobb problémának az elmúlt tíz év tendenciái közül azt tartja, hogy egyre több szlovákiai diák tanul csehországi egyetemeken. Simon Zsolt szerint csak marketingfogás Kedvezményes földbérlet fiatal gazdáknak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A földművelésügyi tárca újabb olcsó marketingfogása - ezt gondolja Simon Zsolt, a Híd alelnöke, volt földművelésügyi miniszter a parlament által tegnap elfogadott, a földbérlés szabályait megváltoztató törvénymódosításról, amellyel a szaktárca a fiatal mezőgazda- sági termelőket kívánja földhöz juttatni. A földbérléssel kapcsolatos új szabályok januárban lépnek életbe, akkor jár le ugyanis a Szlovák Földalap bérleti szerződéseinek a 75%-a, és az új szerződéseket már az új szabályok alapján kötik meg. Az eddigi szabályok szerint az új szerződések megkötésénél a korábbi bérlőket, többnyire a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokat kellett volna előnyben részesíteni, Ľubomír Jahná- tek földművelésügyi miniszter szerint jövőre azonban már a kisebb területen gazdálkodó és fiatal mezőgazdasági termelőket részesítik előnyben. A tegnap elfogadott módosítások szerint a kisvállalkozók és a fiatal gazdák fejenként legfeljebb 28 hektárnyi földet bérelhetnek majd a Szlovák Földalaptól. Ennél nagyobb területhez is hozzájuthatnak azonban, ha új alkalmazottakat vesznek fel, vagyis minél több alkalmazottal dolgoznak, annál nagyobb földet bérelhetnek. A tárca ezzel a foglalkoztatottság növelését szeretné elérni. A bérleti szerződésben a gazdáknak vállalniuk kell, hogy az adott földön mezőgazdasági termelést folytatnak. A tárca elképzelései szerint összesen 11 ezer hektárnyi földterületet adhatnak így bérbe a fiatal gazdáknak. „Nem vitathatjuk el a földművelésügyi miniszter jó szándékát, tapasztalataink szerint azonban inkább egy újabb marketingfogásról van szó, amelynek nem lesz valós eredménye” - mondta el a törvénymódosítás parlamenti vitájában Simon Zsolt, aki meg van győződve arról, hogy a fiatal gazdákon érdemben ezek a módosítások sem segítenek. „A jelek szerint ez ugyanolyan eredménnyel járhat, mint a szárazság okozta károk enyhítésére hozott intézkedések, amelyeket Jahnátek 2012-ben dolgozott ki” - figyelmeztet a Híd alelnöke, megemlítve, hogy ez utóbbi támogatást a 16 ezer gazdából csupán ' negyvenen vették igénybe. (SITA, mi) A miniszter elégedett (Tomáš Benedikovič felvétele) A kormány korlátozná az offshore cégek lehetőségeit, az ellenzék szerint azonban a tervezet nem old meg semmit Milliókat tettek zsebre offshore hátterű cégek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament már megkezdte a közbeszerzési törvény tárgyalását, amely Robert Fico miniszterelnök tervei szerint megakadályozná az offshore hátterű cégek részvételét ezekben a tenderekben. Az ellenzék szerint azonban a kormány javaslata nem old meg semmit, annál jóval szigorúbban szabályozná az offshore vagy fantomcégek működését. Szerintük az a legfontosabb feladat, hogy felfedjék a cégek valódi tulajdonosát, a végső kedvezményezett személyét. Úgy vélik, hogy nemcsak a közbeszerzésekbe bekapcsolódó offshore cégeket kellene ellenőrizni, hanem minden céget, amelyek közpénzekkel kerülnek kapcsolatba, például az egészségbiztosítók tulajdonosait, az uniós támogatásokért pályázó cégeket, az állami, ön- kormányzati vagyon megvásárlására jelentkező cégeket is. Szerintük ugyanis joga van tudni a lakosságnak, hogy ezekből az üzletekből kik profitálnak. A törvénytervezetről jelenleg tárgyal a parlament, elfogadása azonban csak jövő hétre várható. A közelmúltban több olyan kirívó eset is történt, amelyek főszereplője offshore cég, és fennáll a gyanú, hogy a végső kedvezményezett olyan személy, aki jó kapcsolatokkal rendelkezett a hazai politikában vagy maga is politikus. Az utóbbi évtized legnagyobb offshore-botrányai: Interblue Group Az ügy 2008-ban került nyilvánosságra, amikor kiderült, hogy a Washington államban bejegyzett Interblue Group nagyon olcsón vette meg Szlovákia szabad szén-dioxid-kvótá- ját. Tonnájáért 5,05 eurót ígért, miközben a szomszédos országok ennek duplájáért, Magyar- ország tonnánként több mint 13 euróért adta el saját felesleges kvótáját. A Fair-Play Szövetség szerint Szlovákiát mintegy 66-75 millió euró kár érte. A cég 2009-ben megszűnt, jogutódja a svájci bejegyzésű Interblue Group Europe lett. A valódi tulajdonosai valószínűleg szlovákiai állampolgárok, feltehetően a környezetvédelmi minisztériumot - amely az eladást végrehajtotta - akkor irányító Szlovák Nemzeti Párt vagy pedig a legnagyobb kormánypárt, a Smer közelébe tartozó vállalkozók. Az ügybe két környezetvédelmi miniszter is belebukott, a végső kedvezményezettek neve ma sem ismert. Ibertax Az elektronikus útvámrend- szer kiépítésére kiírt pályázat nyertese lett a SanToll-Ibertax konzorcium, annak ellenére, hogy a legdrágább ajánlatot tették - a legolcsóbb ajánlatnál 200 millió euróval drágábbat. Annak ellenére ők nyerték a tendert, hogy az elbírálás legfontosabb kritériuma éppen az ár volt. Az Ibertax cég háttere homályos, ugyan szlovákiai bejegyzésű cég, de Pozsonyban csak egy postaláda jelezte létét. Tulajdonosa a Markíza televízió szerint két ciprusi bejegyzésű társaság, a valódi tulajdonosok ismeretlenek, de a tulajdonosi szálak újra Szlovákiába, feltehetően a J&T befektetői csoporthoz vezetnek. Lemikon A korábbi Športka sportfogadási cég beperelte az állami Ti- post, mert az állítólagosán jogellenesen használta a cég védjegyét és know-how-ját. Mindez még az 1990-es évek elején történt, a követelés mintegy 763 ezer eurónak megfelelő koronát tett ki. A követelést - amely időközben 66 millió euróra duzzadt - megvásárolta a Cipruson bejegyzett Lemikon társaság. A cég székhelye ugyanazon a címen van, amelyen több tucat másik cég is szerepel, köztük állítólag több a J&T csoportba tartozik. A céggel végül 16 millió eurós peren kívüli kártérítésben egyezett meg Ján Počiatek pénzügyminiszter az első Fico- kormány idején, (lpj, hn) ÚJRA NŐ A HAJ Az üzenetet Stano küldte általunk Arankának Mia- vára, Katalinnak Túróc- szentmártonba, Péternek Nagyszombatba, akiket bánt, hogy hull a hajuk. Stano urat mindaddig zavarta, hogy gyorsan fogy a haja, magasodik a homloka, amíg nem találkozott a speciális SALON TEXTURES készítményekkel, a 23 eurós (692 korona) samponnal és a 16 eurós (482 korona) kondicionálóval, amelyeket már két hónapja használ, és nem győz eléggé dicsérni. Elküldte a címet is, ahol ezek a készítmények utánvéttel is megrendelhetők. Ez a: KVATROFIN s. r. o., Škarnidovská 1, 909 01 Skalica, tel.: 034/664 74 35 Mi az az offshore cég? A szlovák terminológia „postafiókcégnek” hívja azokat a vállalatokat, amelyeknek egyik vagy akár mindegyik tulajdonosa a világ valamelyik adóparadicsomában bejegyzett cég. Ezek lehetnek ciprusi, belizei vagy akár az USA valamelyik, kedvező adózást és cégalapítást biztosító tagállamában bejegyzett vállalatok is. A társaság az adott országban csak egy postafiókkal rendelkezik, az offshore ugyanis azt jelenti, hogy abban az országban semmüyen tevékenységet nem végez. A kedvező adózási feltételek mellett másik előnyük, hogy a valódi tulajdonosaik gyakorlatilag kinyomozhatatlanok. MP140851
