Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-27 / 272. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 27. Kultúra 9 Senki szigete: egy szökött menyasszony, egy öntörvényű taxisofőrlány és egy flegma kosaras fiú vonul ki a társadalomból a városon belül Polinéziába vagy Budapestre kéne költözni A három főszereplő: Bánfalvi Eszter, Mohai Tamás és Jakab Juli (Fotó: A Company Hungary) Ha valaki szülőként szeretné megóvni a gyerekét a nagyvárostól, semmiképp sem ajánlanám közös mozizásra Török Ferenc új filmjét, a Senki szigetét, mert azonnal Budapestre szeretne költözni mindenki, aki megnézi. BARTAL DÓRA Persze Budapest nem az a színes álom, ahogy a film bemutatja. Nem csak menő belvárosi helyekből áll, és nem csak menő fiatalok lakják. A Senki szigetéből egészen biztosan nem derül ki sok minden a mai magyar társadalomról, de nem is csak egy felszínes hangulatjelentés. A forgatás alatt „színes noirként” hivatkoztak a filmre az alkotók, most pedig szuperromantikus vígjáték címkével fut a mozikban. De tulajdonképpen egyik sem írja le pontosan a filmet. A Senki szigete valójában nem több, mint amit az első előzetese alapján várni lehetett: gyönyörű felvételeken fiatalok jár- nak-kelnek, és mellesleg akad egy vékony bűnügyi szál. A látvány annyira erős, hogy a történet teljesen másodlagossá válik. A film hangulata mégis magával ragadó, és a sodró lendület minden másért kárpótol. Három huszonéves élete fonódik össze a filmben: egy szökött menyasszony (Jakab Juli), egy öntörvényű, bajt kereső taxisofőrlány (Bánfalvi Eszter) és egy flegma kosaras fiú (Mohai Tamás) vonul ki a társadalomból a városon belül. Mivel szintén fiatalokról szól, a Senki szigetét Török Ferenc első filmjéhez hasonlítgatják, de valójában a Moszkva tér kisrealista stílusától nem is állhatna távolabb. Látványában inkább a rendező tévéfilmjét, az Apacsokat idézi - a iátványtervező mindkét esetben Stark Attila volt. Ott a valóságtól elvonatkoztatott háttér a homályos történelmi emlékeket jelképezi, a Senki szigetében pedig az álomszerű jelleg a főszereplő, Juli szűrőjén keresztül látott színes város. Az innovatív operatőri munkát, az ötletes világítást, a színekben tobzódó képi világot élvezet bámulni, a folyamatosan szóló zenét jó hallgatni, viszont egy idő után unalmassá is válhat. Ezért lehet megosztó a film történetvezetése, a szereplők jelleme vagy a színészi játék. Vagy szereti valaki, vagy nem, hogy kidolgozott jelenetek helyett csak felvillanó eseményeket látunk, és hogy a drámai helyzetek meseszerűen megoldódnak. A karaktereket sem ruházták fel komolyabb személyiségjegyekkel, inkább típusokat jelenítenek meg, a dialógusok sincsenek túlbeszélve. A romantikus, álmodozó szereplők egyetlen vágya a szabadság, a cselekvéseiket a véletlen határozza meg, csakúgy, mint a filmet magát. Semminek sincs nagy tétje, mindenki csak sodródik az eseményekkel, nem törődve a következményekkel. Juli, Vera és Zoli olyan életet él, amilyet talán mi is szeretnénk: kötöttségek nélkül, mások elvárásait magunk mögött hagyva. Legfőképpen Juli képzeletében utazunk: a film elején menekül, szeretne megérkezni valahova, de továbbáll, ha már nem érzi jól magát. Otthagyja a várost, elhajózik arra a bizonyos szigetre - ilyen szabadság csak a filmekben létezik. Az öncélúság nem áll távol az alkotóktól, de Török Ferenc ismerős életérzéseket tud átadni a nézőinek, nem konkrét helyzetekben, hanem absztrakt képekben, hangulatokban megfogalmazva. A forma és a tartalom pedig jól kiegészíti egymást, éppen ezért, minden tökéletlensége ellenére a Senki szigete frissnek hat. Igazi moziélmény lehet a fiataloknak. RÖVIDEN Elhunyt Petr Hapka zeneszerző Prága. Hetvenéves korában elhunyt Petr Hapka neves cseh zeneszerző, dirigens és énekes. Nevéhez számtalan örökzöld sláger és több filmzene is fűződik, például a Bude mi lehká zem című duett, melyet Jana Kirschnerrel énekelt, a Š testi je krásná véc Richard Müller előadásában vagy Hana Hegerová legendás dala, a Levandulová. Petr Hapka Tóbiás Szidi számára is írt dalt. Jó néhány cseh-szlovák filmnek szerezte a zenéjét. Juraj Jakubisko több alkotásában hallhatók a melódiái: Építs házat, ültess fát (1979), Hűtlenség szlovák módra (1981), Az ezeréves méh (1983), de dolgozott Dušan Hanák- kal, Juraj Herzcel és Karel Kachyňával. (tb) Ismeretlen Miller-darab bemutatója Northampton. Arthur Miller The Hook (A horog) című, eredetileg filmnek szánt, eddig soha be nem mutatott darabját tűzi műsorra jövőre a northamptoni Royal & Demgate Színház. James Dacre, a teátrum művészeti igazgatója hat évvel ezelőtt kezdte el kutatni a „képernyőre szánt színdarab” fennmaradt példányait. Mint mondta, bár Miller eredetileg filmes léptékű alkotásnak szánta a darabot, színpadra is közvetlenül „lefordítható”. A történet az 1950-es években a New York-i kikötőben virágzó korrupcióról szól: hőse, a dokkmunkás Marty Ferrara szembeszáll a brooklyni kikötői negyedet uraló gengszterekkel és megkenhető hivatalnokokkal. (MTI) A Texasi Egyetem vásárolta meg a gyűjteményt Márquez archívuma MTl-HÍR Austin. A Texasi Egyetem vásárolta meg a tavasszal elhunyt Nobel-díjas kolumbiai író, Gabriel García Márquez értékes archívumát az író családjától. Az austini egyetem központi irodalmi archívuma, a The Harry Ransom Center bejelentette, hogy tulajdonába került a több mint ötven év írásos és tárgyi emlékeit felölelő gyűjtemény, amelyben az író tíz regényének, köztük a Száz év magánynak kéziratanyaga is szerepel. Az intézmény nem hozta nyilvánosságra, mennyit fizetett a gyűjteményért, amelyet mások is szerettek volna megvenni. A Márquez-kollek- cióba tartozik az a beszéd, amelyet a szerző Nobel-díja átvételekor mondott el, ezen kívül kétezer levél is, amelyek között a Carlos Fuentesnek és Graham Greene-nek küldött levelei is Márquez áprilisban, 87 éves korában hunyt el (Képarchívum) olvashatók. A Texasi Egyetem könyvtára a teljes anyag egy részének digitalizálását tervezi, hogy könynyebbé tegye a hozzáférést. A Ransom Center hatalmas irodalmi gyűjteménnyel rendelkezik mások mellett jelentős Jorge Luis Borges, William Faulkner és James Joyce archívuma is van, de őriznek kéziratokat a Nobel-díjas Samuel Beckett-től, T. S. Eliottól, Ernest Hemingwaytől és John Steinbecktől is. Nyolc ország televíziós produkciói osztoztak idén a Nemzetközi Emmy-díjakon Idén is hódított a Mad Men - Reklámőrültek MTl-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Nyolc ország televíziós produkciói osztoztak idén tíz kategória díjain a New Yorkban megrendezett Nemzetközi Emmy-díjátadón. A gálán Matthew Weiner, a Mad Men - Reklámőrültek című sorozat alkotója különleges elismerésben részesült, a Nemzetközi Emmy alapítóinak díját vehette át. A producer elmondta: a kezdeti kétségek ellenére a sorozat bebizonyította, hogy világszerte képes megszólítania az embereket. A széria utolsó epizódjai 2015 tavaszán kerülnek adásba. Az Egyesült Államokon kívüli televíziós produkciókat, színészeiket és alkotóikat jutalmazó díjakat idén is a New York-i Hiltonban adták át. A legjobb szí- nésznőnekjáró elismerést a holland Bianca Krijgsman kapta a De Nieuwe Wereld (Az új világ) című produkcióért, amelyben egy repülőtér bevándorlási központjának mogorva takarítóját alakítja. A legjobb színésznek járó díjat a brit Stephen Dillane- nek ítélték a The Tunnel (Az alagút) című angol-francia krimisorozat detektívjének megformálásáért. A legjobb drámai sorozat a brit Utopia (Utópia) lett. Egy új A legjobb színésznő: Bianca Krijgsman (TASR/AP-felvétel) kategóriában, a nem angol nyelvű amerikai főműsoridős programok mezőnyében egy erőskezű mexikói drogbáró életéről szóló film, az El Senor de los Cie- los (Az egek ura) kapta az Emmyt. A szappanoperák közül a brazil Precious Pearl került ki győztesen, a film főhőse egy buddhista spirituális vezető reinkarnációjának tartott lány. A legjobb tévéfilm, illetve minisorozat díját a német Unsere Mütter, unsere Väter (Anyánk, apánk) című második világháborús széria kapta. Svédország egy afgán női börtönről forgatott dokumentumfilm-sorozat révén szerzett Emmyt. PENGE Az űropera játékmestere A tavaly elhunyt tüneményes tehetségű Iain M. Banks középső nevének (Menzies) kezdőbetűjét használta sci-fi regényeinek elkülönítésére. Iáin Banksként egy másik olvasótábor előtt is jól ismert író, magyarul a szépirodalmi regényei közül A Darázsgyár jelent meg. Bankst méltán tarthatjuk az űropera radikális megújí- tójának. Az általa teremtett galaktikus civilizációt, birodalmat a távoli jövőben Kultúrának nevezi, melynek működési mechanizmusa és társadalmi berendezkedése fokozatosan tárulkozik föl előttünk a Kultúra-regényekben. A Kultúra egy olyan utópisztikus civilizáció, ahol a források bőséggel állnak rendelkezésre, és az Elmék, az Ml-k (mesterséges intelligenciák) mindenről gondoskodnak. Banks legújabb Kultúraregényében, a Közelképben az egyik központi kérdés úgy hangzik, vajon szükség van- e a jövő high-tech világában vallásra és etikára. A fejlettebb civilizációk virtuális túlvilágot építenek, ahol két nagy tábor, a mennypárti és a pokolpárti liga küzd egymással. A küzdő felek közül néhányan abban érdekeltek, hogy a digitális világban zajló háború a valóságban folytatódjon. A Kultúra igyekszik elkerülni a valós háborút, ugyanakkor a virtuális pokol fölszámolásán dolgozik. Sánta Szilárd tikai rovata A regényben az írótól megszokott erőszak és szadizmus ezúttal egy erős bosszúnarra- tívába foglaltatik. A tudatáttöltés és -mentés különböző formái az emberi létezés végességét kérdőjelezik meg. Ugyancsak visszatérő eleme Banks regényeinek a humor, a játékosság és az irónia (ami például az Ml-k vicces neveiben is tetten érhető: Erkölcsi hulla, Szupersmár, Állami szadista stb.), valamint a mesteri világalkotás és -építés. A magyar olvasók és Banks is szerencsés, hogy Gállá Nóra személyében olyan értő fordítója van a Kultúra-regényeknek, aki nagyon érzi ennek a sajátos világnak a humorát. A Kultúra-rajongók nem fognak csalódni, és az utolsó lapon is meglepetés várja őket. Iain M. Banks: Közelkép. Ford.: Gállá Nóra. Agave Könyvek, 2014. 544 oldal. Értékelési l»»MD)'
