Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-26 / 271. szám, szerda

www.ujszo.com UJSZO 2014. NOVEMBER 26. Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS 13 A galántai AVA-stav eddigi legnagyobb kihívása volt az épületkomplexum kivitelezése A Danubiana központ az Év építményeinek egyike Az igényesen kidolgozott használati eszközök között szerepelnek diótörők és sárkaparók is (A szerző felvétele) Népi iparművészeti kiállítás nyílt Párkányban Kovács József fafaragó művei a városi múzeumban Pozsony/Galánta. Múlt hé­ten hirdették ki az Év építménye verseny győz­teseit. A dunacsúnyi Da­nubiana Muelensteen Art Museum modern művészetek múzeuma vitte el a pálmát. A köz­pontot a galántai AVA- stav építette. BARTALOS ÉVA Idén huszadik alkalommal rendezték meg a seregszem­lét. Huszonhárom építményt bírált a héttagú szakmai bi­zottság, tizenkét díjat osztot­tak ki a nevezők között. A Danubiana Központ két díjat is kapott: az egyik a legjobb projektmegoldás, a másik az Év építménye 2014. A duna­csúnyi víztározó melletti fél­szigeten található épület- komplexum jellegzetessége az enyhén hullámzó tetőszerke­zet, ami harmonizál a folyó­val. Az új csarnok mellett szo­borparkot és új parkolóhelye­ket is kialakítottak. Az objek­tumban nagy pavilonok és ki­sebb kiállítóhelyiségek váltják egymást. ,A kivitelezés hatmillió eu­róba került áfával együtt, ez nemcsak az új épület megépí­tését, hanem a régi Danubia­na múzeum újjáépítését is magába foglalta” - tájékozta­tott Polák Tibor, a vállalat képviselője. Az építkezést ta­valy márciusban kezdte az AVA-stav vezette konzorcium, idén szeptemberben készült el a több mint négyezer négy­zetméteres komplexum. „Szakmailag ez volt a legje­lentősebb projekt, amit eddigi működésünk alatt felépítet­tünk. Nagy kihívást jelentett a kivitelezés, a központot mér­földkőnek vagy ugródeszká­nak is nevezhetjük. 2008-ban alakult a cégünk, hét év alatt sikerült olyan eredményt el­érnünk, hogy az építményünk bekerült egy országos ver­senybe és eredményesen sze­repelt. Bebizonyítottuk, hogy ilyen bonyolult terveket is meg tudunk valósítani” - nyi­latkozta Polák Tibor. A válla­lat közbeszerzési pályázaton nyerte el a kivitelezés jogát. # Az AVA-stav mintegy 150 alkalmazottnak és több mint 120 alvállalkozónak ad mun­kát, a környéken számos be­ruházást végzett. Befejezte a járási székhely központjában levő, Arii Hotelként elhíresült épületet, lakásokat, csatorna- hálózatot és pavilonokat épí­tett, rekonstruálta a galántai neogótikus kastélyt és az idő­sek otthonát, évente több tu­cat projektet valósít meg. GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Kovács József, Ki­rály Zsiga-díjas fafaragó és iparművész alkotásaiból nyűt ldállítás a Párkányi Városi Mú­zeumban. A használati tárgyak mellett domborművek és plasz­tikák, a népi életet bemutató, egyházi és irodalmi témájú al­kotások is szerepelnek a kiállí­táson, amelyet Juhász Gyula igazgató szerint karácsonyi ajándéknak szánnak. „Családias, meghitt hangula­tú kiállítást sikerült összehoz­nunk. Közel három éve tervezzük” - jegyezte meg a múzeum vezetője. A művek al­kotója Kovács József Király Zsi­ga-díjas, aranykoszorús népi iparművész nyugdíjazásáig jog­tanácsosként dolgozott. Szabad idejében kezdett fafaragással foglalkozni, nyugdíjazása óta minden idejét ennek szenteli. 1931-ben a Zala megyei Kút­fejen született a ma Esztergom­ban élő alkotó. Pályaválasztása és művészete szempontjából is meghatározó volt a Zala me­gyében töltött gyermekkor. „Megismertem Göcsej népszo­kásait, a falusi ember hétköz­napjait, a létért való küzdelem szülte tárgyalkotó készségét. Autodidaktaként kezdtem az alkotómunkát, sok éven át vé­geztem ösztönösen gyűjtőmun­kát, vonzott a szép forma és az anyagok alakíthatósága. 1978-ban kapcsolódtam be a Cs. Kiss Ernő népi iparművész által irányított szakköri mun­kába és sajátítottam el a népi fa­faragás minden stílusát” - fo­galmazott Kovács József. Első munkái 1966-ból szár­maznak. Alkotásaihoz a fa mel­lett bőrt, szarut, csontot és kö­vet is felhasznál, amelyekből nemcsak használati tárgyak és bútorok, hanem domborművek és körplasztikák is születnek. Első önálló kiállítása 1983-ban volt, a népművészeti mozga­lomban 1982-től vesz részt. „Tíz évig voltam a Komárom- Esztergom Megyei Népművé­szeti Egyesület elnöke, azóta vezetőségi tagja. Kilenc "évig voltam az Országos Népmű­vészeti Egyesület alelnöke. Sok éven át vezettem szakköröket, alkotótáborokat” - jegyezte meg Kovács József. Munkássá­gát számtalan díjjal ismerték el, idén Aranykoszorú díjat kapott. A párkányi múzeumban kiál­lított alkotások közül külön fi­gyelmet érdemelnek az igénye­sen kidolgozott, mindennapi használatra szánt eszközök: az orsótészta készítésére alkalmas deszkák és pálcikák, a sárkapa­rók, a diótörők, a különféle konyhai edények és a pásztor­botok. A karácsonyi ráhangoló­dást az egyházi témájú domborművek segítik. Összekötik a térség kerékpárútjait a védőgát tetejével, autók nem közlekedhetnek rajta Hidak vezetnek a védőgátra ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Somoija/Gútor. Két hidat épített a múlt héten a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat So- morja és Gútor közelében a szi­várgó csatornán. Az egyik pal­lót a Csölösztő városrészben ta­lálható Hipoaréna bejáratától közel két kilométerre helyezték el, a másik Gútor kataszterében van. ,A kis hidakon keresztül a gyalogosok és a kerékpárosok egyszerűbben eljuthatnak a védőgát tetejére. Ezeken a hi­dakon nem közlekedhetnek autók, kizárólag a sétálók, fu­tók, biciklizők és görkorcso­lyázók részére készültek” - közölte Diana Migáíová Ba- schierová, a vízgazdálkodási vállalat szóvivője. A hidak összekötik a kerékpárutakat a védőgáttal. Mindkét híd szerkezete tar­tós acélból készült, egyenként 13 tonnát nyomnak, több mint 33 méter hosszúk. ,A hidakat úgy terveztük meg, hogy szük­ség esetén könnyen és gyorsan lelehessen őket szerelni, de ügyeltünk arra is, hogy a hida­kat ne tudják szétszerelni, és ellopni a darabjait” - mondta Diana Migal’ová Baschierová. Gútoron a hidak mellett pergola is épül, ahol a turisták, kerékpárosok megpihenhet­nek. Ä szóvivő elmondta, a szi­várgó csatornán Felbár-Süly kataszterében is építettek két kisebb hidat. November elsejétől Somor- jánál, Gútornál és Dunacsúnnál új mólókat nyitottak, amelyek a Pozsony és Somoija közötti ha­jóközlekedést és a naponta in­gázókat fogják szolgálni. A Csallóközben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a turizmus­ra, folyamatban van a kerék- párút-hálózat bővítése, a Duna kínálta lehetőségeket határon átnyúló projektekkel használják ki a települések vezetői. A mó­lók és pallók megépítésével a vízgazdálkodási vállalat azt szeremé elérni, hogy a csalló­közieknek minél elérhetőbbé tegye a Dunát, (szcs) A hidakon keresztül feljuthatunk a védőgát tetejére (Felvétel: Šamorínčan.sk-■ }. November 29-én újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt! Hatmillió euróba került a négyezer négyzetméteres komplexum megépítése (Képarchívum

Next

/
Thumbnails
Contents