Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-26 / 271. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 26. www.ujszo.com Az önkéntes vállalásokat figyelik Megkezdik a „megfelelő jelöltek” ellenőrzését Új hivatkozási alap lehet a jogorvoslat hiánya, vagyis az Alkotmánybíróság szeptemberi döntése Fékezi az AB Tamás Ilona panaszának elkészítését Készül a beadvány a strasbourgi bírósághoz (Németi Róbert felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hazai civil szervezetek megkezdik azoknak a polgármestereknek és önkormányzati képviselőknek az ellenőrzését, akik a választások előtt csatlakoztak a „megfelelő jelöltek” nevű projekthez az interneten. A spravnikandi- dati.sk weboldalon több mint ezer jelölt vállalta fel a civil szervezetek által összeállított 9 pontos listát, amely a hatékonyan és átláthatóan irányított önkormányzat alapelveit tartalmazza. A felhíváshoz csatlakozó jelölteknek nem egész 40 százaléka volt sikeres november 15-én, jegyezte meg tegnap Ctibor Košťál, a Jól Irányított Társadalom Intézetének (SG1) vezetője. „216 településen kerültek be az önkormányzatba ezek a jelöltek, így Szlovákia minden ötödik polgára olyan faluban vagy városban él, amely rendelkezik megfelelő jelölttel” - mondta viccesen Košťál. A városok közül a legnagyobb üyen Pozsony, ahol Ivó Nesrovnal megválasztott főpolgármester is aláírta az ígéreteket, ráadásul a fővárosi képviselő-testület harmada is ilyen jelöltekből fog összeállni. Pozsonyon kívül egyébként még három megyeközpont kap „megfelelő” polgármestert: Nagyszombat, Trencsén és Epeijes. A legtöbben a városok közül egyébként Késmárkon, Malackában, Pöstyénben és Kiszuca- újhelyen kerültek be az ön- kormányzatokba az SGI feltételeit vállaló jelöltek közül. A déli városokban egyébként alig csatlakozott valaki a kezdeményezéshez, a megválasztott polgármesterek közül például csak a királyhelmeci Pataky Károly, aki a Híd színeiben lett polgármester. Ajelöltek munkáját a következő 12 hónap során a kezdeményezés elindítói aktivisták bevonásával fogják ellenőrizni. Az említett 9 pont között olyanok szerepelnek, mint az átlátható közbeszerzési eljárások, a rendszeres tájékoztatás a képviselő-testület döntéseiről, valamint az óvodai férőhelyek korrekt elosztása, (vps, SITA) Pozsony/Budapest. Sem indoklás, sem jogorvoslat. A szlovák Alkotmánybíróság még nem tette közzé szeptemberi döntésképtelenségének indoklását, ezért az állampolgárságukat elveszített szlovákiai magyarok nem tudnak a nemzetközi jogi fórumokhoz fordulni. VERES ISTVÁN Nemzetközi fórumokra vinnék a szlovák állampolgárságuktól megfosztott szlovákiai magyarok ügyét, a szlovák Alkotmánybíróság miatt viszont várniuk kell. Gál Gábor, a Híd parlamenti képviselője, és Lomnici Zoltán, a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának elnöke közösen dolgozta ki a 102 éves Tamás Ilona strasbourgi beadványát, hogy a sértett az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson. Az ombudsmant is bevonnák Megszólítanák az ügyben az európai ombudsmant is, magyarázta kérdésünkre Lomnici. Mindehhez viszont kellene a szlovák Alkotmánybíróság szeptemberi határozatának indoklási része. „Tudjuk, hogy érdemben nem döntöttek, de ami a legborzasztóbb, hogy a mai napig nem hozták nyilvánosságra a döntést” - fejtette ki az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Információik szerint még legalább egy hónapot várni kell az indoklásra. ,A kassai testület nem segíti ezt a folyamatot” - tette hozzá Lomnici. Szeptember 17-én az AB arra hivatkozva utasította el a Híd által kezdeményezett beadványt, hogy 13 helyett csak 11 tagja van, és így a szavazáskor egyik álláspont sem kapta meg a minősített többséget, vagyis a 7 szavazatot. Ez a döntésképtelenség szolgáltathat egy új hivatkozási alapot a panaszra. A kettős szlovák-magyar állampolgárok korábbi beadványait ugyanis Strasbourg azzal utasította el, hogy majd az AB döntésével jogorvoslatot kapnak a sértettek. Ez viszont nem történt meg. „Mert míg azokban az országokban, ahol tiltják a kettős állampolgárságot, biztosítanak jogorvoslatot az érintetteknek, Szlovákia esetében nem” - hangsúlyozta Lomnici. Újabb panaszokat várnak Tamás Ilona beadványának szövege tehát részben megvan. „Mi a saját részünket befejeztük” - mondta kérdésünkre Gál Gábor. Lomnici szerint már csak az AB határozatát kell hozzá csatolni. Gál egyébként további panaszokkal is számol a többi sértettől, vagyis azoktól a szlovákiai magyaroktól, akik a Smer 2010-es törvénye miatt veszítették el szlovák állampolgárságukat, miközben felvették a magyart. A többi beadvány a többi panaszosnál további specifikumokat tartalmazhat, magyarázta Gál. „Más dolgok jönnek szóba a nyugdíjasnál, mint a diáknál vagy épp a vállalkozónál” - mutatott rá a képviselő. A panaszosok között mindhárom kategória képviselteti magát. Bár a szlovák belügyminisztérium a legutóbbi információk szerint idén már nem tervezi benyújtani a 2010-es ellentörvény módosító javaslatát, az új norma a honosított magyarok (köztük Tamás Ilona) ügyét várhatóan nem fogja megoldani, mert csak annak fogja engedélyezni a kettős állampolgárságot, aki a másik országban is rendelkezik állandó lakhellyel. A parlament előtt van viszont a Híd javaslata, amely a 2010 előtti helyzetet állítaná vissza, vagyis szabadon engedélyezné bármilyen ország állampolgárságának felvételét. A tervezet vitáját az elmúlt ülésen már megkezdte a parlament, de a Smer támogatása nélkül nincs esélye az elfogadásra. RÖVIDEN Nem visz ingyen Kassára a RegioJet Pozsony. A Pozsony-Kassa vonalon csak a megszokott kedvezményekkel szállítja majd az egyetemistákat és a nyugdíjasokat a RegioJet. Radim Janóira, a vállalat tulajdonosa a közelmúltban még térítésmentes szállítást ígért, mint az állami vasúttársaság. Most azonban bejelentette, hogy az új vonalon, a december 14-én induló Pozsony-Kassa járaton nem lesznek ingyenjegyek. A RegioJet Pozsony és Kassa között kezdetben kilenc eurót kéme a legalacsonyabb osztályú jegyért - ha azt az utas az interneten vásárolja meg. (ű) A 8 millió eurós plusz csak a bérekre elég Ma tüntetnek az akadémia kutatói Több mint 75 ezer ember az utóbbi négy évben egyetlen napig sem dolgozott Felébredt Ján Richter miniszter, de későn A miniszter és főnöke. Késésben vannak. (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megkapja a Szlovák Tudományos Akadémia azt a 8 millió eurót, amely a jövő évi költségvetés tervezetének módosításával az oktatási tárcához került. Ennek ellenére az akadémia alkalmazottai ma tüntetni fognak. A tiltakozó felvonulás délután fél kettőkor indul a SAV központjától a kormány- hivatal és az elnöki palota, majd a parlament épülete elé. Az akcióval főleg a tudományos élet hazai helyzetére szeretnék felhívni a figyelmet. Ha az állam azt szeretné, hogy nálunk is úgy tudják hasznosítani a tudományos eredményeket, mint ahogyan az külföldön történik, akkor stabil és kiszámítható finanszírozást kell az intézménynek biztosítani. Az említett 8 milliós pluszt köszönik szépen, az viszont csak arra lesz elég, hogy ne kelljen elbocsátani az alkalmazottak közül, mondta Daniela Uléšová, a SAV-alkalmazot- tak szakszervezetének képviselője. Peter Kažimír pénzügyminiszter, Peter Pellegrini volt oktatási miniszter, és Jaromír Pastorek, a SAV igazgatója hétfőn egyezett meg abban, hogy az oktatásügyi tárcának szánt jövő évi költségvetési pluszt teljes egészében az intézmény költségvetéséhez csapják. Kezdetben úgy volt, hogy a keretet a SAV csak a VEGA nevű pályázati rendszeren keresztül használhatja fel, de tekintettel arra, hogy az akadémia 2016-tól új finanszírozási rendszerrel működik, ettől eltekintettek. A 2015-ös költség- vetés első, szeptemberi tervezete komoly bevételcsökkenést jelzett a SAV-nak, ezért tiltakoztak a tudományos dolgozók. Azzal érveltek, hogy veszélyben az akadémia kutatómunkája és részlegei. Pellegrini akkor azt üzente nekik, hogy takarékoskodniuk kell, a kutatásoknak pedig „nem a Föld keletkezését bizonyító elméletek alátámasztására és más hasonlókra” kellene fókuszálniuk, (vps, SITA) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szociális vállalkozások indításával szeretné csökkenteni Ján Richter szociális ügyi miniszter a tartós munkanélküliséget. A gond csak az, hogy az elképzelés még csak tervezési stádiumban van. A miniszter szerint talán jövőre elkészülhetnek a szükséges törvények. „Néhány dolgot még meg kell tenni, a közbeszerzés és az együttműködés, valamint az önkormányzati szervek felelőssége szempontjából” - próbálta magyarázni a késést a miniszter. Pedig azt állítja, hogy ő is nagyon fontos feladatnak tartja a tartós munkanélküliség csökkentését. ,A szociális gazdaság a tartós munkanélküliek száma szempontjából az égjük legfontosabb, legkomolyabb feladat” - jelentette ki Richter. Az elképzelés megvalósítása ugyanis ma már szinte esélytelen, hiszen 2016-ban már választások lesznek, és olyan kormány még nem volt Szlovákiában, amely a választási évben fogott volna bele komolyabb reformba. Pedig a tartós munkanélküliség Szlovákia egyik legkomolyabb problémája. ,A munka- nélkülieknek közel 70 százaléka egy évnél hosszabb ideje van munka nélkül, ami tovább rontja elhelyezkedési esélyeiket” - áll a Pénzpolitikai Intézet (IFP), a pénzügyminisztérium háttérintézményének elemzésében. A szociális ügyi hivatal adatai szerint több mint 200 ezer emberről van szó. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy több mint 75 ezer ember az utóbbi négy évben egyetlen napig sem dolgozott. A munkanélküliség aránya Szlovákiában az elmúlt 20 évben kiugróan magas volt az uniós átlaghoz képest, az IFP számítása szerint 14 százalék felett állt. A legjobb években, 2008 előtt csökkent néhány évre 10 százalék alá. Az intézet szerint a magas szlovákiai munkanélküliségnek szerkezeti okai vannak. ,A magas munkanélküliséget nem elsősorban az európai gazdaság lassulása okozza” - állítja az IFP. Ezt igazolja, hogy az unió gazdaságának gyorsulásával sem csökkentek jelentősen a hazai munkanélküliségi mutatók. Az ország kettészakadása megmutatkozik a tartósan állástalanok számát tekintve is. A három legkeletibb megye - Eperjes, Kassa és Besztercebánya - mindegyikében közel 20 ezer a négy évnél hosszabb ideje munkát keresők száma, Eperjes megyében az elmúlt hónapban 20 600 ember volt ebben a helyzetben. Ezzel szemben a másik öt megyében mindenhol 10 ezer alatti ez a szám, még Nyitra megyében - ahol ezek közül a legmagasabb - is „csak” 6800 embernek nincs munkája négy évnél hosszabb ideje, (lpj, TASR)
