Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-25 / 270. szám, kedd
www.ujszo.com UJSZO 2014. NOVEMBER 25. Kultúra-hirdetés 13 A Pozsonyi Városi Galériában látható válogatás a világhírű Yuri Kozyrev riportfotóiból Éles képek - éles helyzetekről Líbiai asszony Cyrene ókori romjai között (Reprodukciók) Pozsonyt mostanában - kis túlzással - a riportfotó fellegvárának lehet nevezni, hangzott el a világ egyik legismertebb riportfotósa, Yuri Kozyrev pozsonyi kiállításának megnyitóján. E minősítés egyrészt a most zajló Fotóhónapnak, a jelenleg is látható Slovak Press Photo című tárlatnak, valamint az orosz Yuri Kozyrev nagyszabású kiállításának köszönhető, mely a Pozsonyi Városi Galériában látható 2015. február 1-jéig. TALLÓS1 BÉLA A közönség örömére valóban világklasszis riportfotósok vendégeskednek mostanság a szlovák fővárosban. Nyáron Steve McCurry képeiből láthattunk kiállítást a Fotográfia Közép-európai Házában. A nagynevű amerikai fotós a világ békés pontjait hozta el Pozsonyba. Felvételein az érintetlen, vad természet, a civilizációtól távol élő ember legkifejezőbb élő-lüktető pillanata él tovább, letisztult kompozíciókban. Fotográfiáin a néző a természeti környezetben a hagyományokkal élő, de már az újjal is barátkozó ember legbensőbb pillanataival szembesül. Lenyűgöző, ahogy McCurry a természet végtelen hatalmasságával méri a békés emberi létezést tombolóan színes, rendezetten tiszta, festői erejű felvételem. Yuri Kozyrev, a World Press Photo verseny többszöri díjazottja teljesen más világokban jár - a pusztítás, a rombolás, a lázadás, a küzdelem, a hősiesség véres mezejét, az emberibb élet reményében kirobbantott harcok tereit, a háborús konfliktuszónákat fésüli át dokumentáló objektívjével. Ahogy a pozsonyi megnyitón elmondta, számára egy kicsit furcsa, hogy fotográfiáit művészi galériában mutatják be - mert felvételei a média számára készült képes információközlő források (az egyes képcímek is gazdag háttérinformációt közölnek az ábrázolt valóságról). A riportfotó, mint mondta, olyan eszköz, amellyel a fotós tud harcolni (ő soha nem fogott fegyvert a kezébe, ezért nem is nevezi magát haditudósítónak). A fotó a sajtón keresztül képes a világ elé tárni olyan éles helyzeteket, amelyekben az emberi jogok sérülnek, amelyekben semmibe veszik az emberi méltóságot. A jó riportfotós érzésekkel valamelyest nyomást gyakorol a közvéleményre, s ha minimális mértékben is, de segíteni tud. Matúš Zajac, a pozsonyi kiállítás kurátora arról beszélt, hogy Yuri Kozyrev fotói valóban a háborús övezetek tűzmeze- inek sokszor legvéresebb pillanatait örökítik meg; a bőr alá hatolnak, mert nagyon durvának tűnhetnek. Kozyrev azonban olyan érzékenyen közelít az általa megragadott valósághoz, hogy a képek, amelyeket elénk tár, művészi töltetet is hordoznak magukban. Attól, hogy a kiragadott pillanatok pattanásig feszült konkrét drámai helyzeteket ábrázolnak, a képek továbbolvashatok: a konfliktusokat viselő és szenvedő ember sorsáról üzennek. Afganisztánból, Irakból, Tunéziából, Egyiptomból, Líbiából vagy bárhonnan, ahonnan Yuri Kozyrev természeti katasztrófák vagy pusztító betegségek következményeitől sínylődök küzdelméről, háborús konfliktusok legélesebb helyzeteiről tudósít a világnak. Kozyrev mesteri riportfotókat készít a bevetésre küldött katonákról, a lerombolt életkömyezete felett meg-meg- álló és lehetőségein elrévedő emberről, ugyanakkor nagymestere a szocioportrénak is. Hatásos, ahogy a fekete képmezőből bontja elő egész alakos figuráját, a fekete burkát viselő nőt (nem véletlen, hogy két más portéval ez látható a pozsonyi kiállítás fő falán). A fotós műremekek, amelyekért érdemes ellátogatni a Mirbach-palotába, Yuri Kozyrev eddigi munkásságának legjavából valók. Vak tüntető Jemen fővárosában, Szanaában, 2011 tavaszán A névhasználatnak a magyar-szlovák kapcsolatokból eredő jellegzetességeivel is foglalkoztak Névföldrajzi konferencia Pozsonyban ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Comenius Egyetem magyar tanszékének szervezésében ezúttal Pozsony adott otthont A nyelvföldrajztól a névföldrajzig című konferenciának, mely az Interetnikus kapcsolatok alcímet kapta. A tanácskozás a család- és keresztnévkutatás areális szempontú vizsgálatára - és egyben más társtudományokkal, például a történeti földrajzzal, a dialektológiával, a szocioling- visztikával stb. közös pontokra - irányította a szakemberek és a résztvevők figyelmét. A konferencia hazai előadóinak többsége a mai magyar névkincsnek, illetve névhasználatnak a magyar-szlovák történelmi, nyelvi és kulturális kapcsolatokból eredő jellegzetességeivel és következményeivel foglalkozott. Lanstyák István a tulajdonnevekkel összefüggő nyelvi problémák kezeléséről tartott előadását a nyelvmene- dzselés-elmélet keretébe helyezte. Vörös Ferenc a több évszázados közös múlt nyelvi következményeit hangsúlyozva a szlovák eredetű családnevek területi sajátságait vázolta fel a történeti és a jelenkori korpusz alapján. Misad Katalin a szlovákiai magyar nők névhasználati jellegzetességeit mutatta be a vonatkozó törvényi szabályozások, valamint egy névhasználati felmérés tükrében. Bauko János azokat a keresztnévadást befolyásoló tényezőket térképezte fel és jellemezte, amelyek a rendszerváltást követően előtérbe kerültek Szlovákiában. Illés Attila doktorandusz a Csallóközben folyó személynévkutatások eddigi eredményeit ismertette a résztvevőkkel. A konferencia két szlovák előadója is a több ponton érintkező családnévkincs areális vonatkozásaival foglalkozott: Pavol Žigo beszámolt a tulajdonnevek szlovák-magyar szempontú retrospektív vizsgálatának eredményeiről, Iveta Va- lentová pedig Békéscsaba szlovák és magyar személyneveit illetően vizsgálta a névátadás- névátvétel folyamatát. A Magyarországról és Erdélyből érkezett szakemberek a magyar és egyéb kapcsolódó nyelvek névanyagának areális hatásairól tartottak előadást. Fábián Zsuzsanna az olaszban fellelhető magyar tulajdonnevekre, különösen a személynevekre hívta fel a figyelmet. Szilágyi-Kósa Anikó a magyar és a német nyelv vonatkozásában vizsgálta az interetnikus kapcsolatok hatását a névválasztásra. Benő Attila a román-magyar nyelvi kapcsolatok következtében kimutatható névkincsbeli sajátosságokkal foglalkozott. A téma természetéből adódóan az egyes előadásokban hangtani, morfematikai, lexikai, szemantikai, ortográfiái, dialektológiai, etimológiai problémák is felvetődtek, ezek nem egy esetben a nyelv történetiségével, a kon- taktológiával, a magyarországi és az anyaország határain túl élő kisebbségek, valamint szomszédos népek és nyelvek kutatásával is érintkeztek. A rendezvényt a Szlovák Kormány Kisebbségi Biztosának Hivatala és a Pozsonyi Magyar Intézet támogatta. (MiK) MOZIJEGY A végtelenbe és tovább MÉSZÁROS GYÖRGY Élvezhet egy hétköznapi ember olyan filmet, amelynek gerincét az elméleti fizika, a féreglyukról, a fekete lyukról, a szingularitásról és a tér-idő kontinuumról alkotott tézisek adják? Naná! Christopher Nolan legújabb mozija ugyanis egy olyan sci-fi, amely mindemellett az emberről és az emberségről szól. A Csillagok között a nem túl távoli jövőben j átszódik. A Föld haldoklik: az emberek kizsigerelték a bolygót, a penészfertőzésnek és a hatalmas homokviharoknak már csak a kukorica áll ellen, az emberiség éhezik. Nincs katonaság, nincs űrrepülés, nincsenek csodák, a tudósok minden energiájukat az éhínség megfékezésére fordítják. Cooper (Matthew Mc- Conaughey) az egykori NA- SA-pilóta a családjával kukoricát termeszt. Valakik Mor- se-üzenetet küldenek nekik, így jut el apa és lánya az egykor tündöklő, a jövőben már csak titokban dolgozó NASA főhadiszállására. Itt Dr. Brand (Michael Caine) elmondja Coopernek, hogy a Földet már nem lehet megmenteni, új, életre alkalmas bolygót kell keresniük. Cooper, aki világéletében többre vágyott, útnak indul téren és időn át, hogy megmentse a családját és az emberiséget. Ebből az alaptörténetből Nolan rendezhetett volna akciókkal teli látványfilmet is, de nem a kézenfekvő megoldást választotta. A Csillagok között lényegében egy sci-fi- be oltott kőkemény családi dráma, olyan kínzó kérdésekkel, mint a szülői felellő- ség; mi a fontosabb, az egyén vagy egy egész faj; mennyire elfogadható a kegyes hazugság... Ráadásul Nolan tartja annyira intelligensek a nézőit, hogy rájuk bízza a felvetett kérdésekmegválaszolását. Bár a filmtörténetbe nem Nolan legjobb filmjeként fog bevonulni, hiszen akad benne logikai bukfenc és következetlenség is, a Csillagok között mégis megrázó vízió. Az űrben játszódó hideg képeivel képes elérni, hogy egy zsúfolt moziteremben magányosnak és nagyon aprónak, jelentéktelennek érezzük magunkat. Csillagok között (Interstellar). Rendezte: Christopher Nolan. Amerikai-angol sci-fi, 169 perc, 2014. Matthew McConaughey és Anne Hathaway Nolan megrázó víziójában (Képarchívum) MUÄí^^csak0,80 Cť November 29*en újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt!
