Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-03 / 252. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 3. www.ujszo.com Saját választásokat rendeztek a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok" Kijev eljárást kezdeményezett Kelet-Ukr aj nával szemben Bárki szavazhatott akár többször is. Megfigyelők szerint nem léteztek választói névjegyzékek. (SITA/AP WMxnnntn Franciaországba vitték az ebolást Párizs. Franciaország­ba vitték gyógykezelésre az ENSZ egyik ügynöksé­gének alkalmazottját, aki Sierra Leonéban Ebola- fertőzést kapott - közölte tegnapra virradóra a fran­cia egészségügyi minisz­térium. Az illető az Ebola- járvány elleni küzdelem­ben vett részt, és egy kü­lönleges repülőgéppel evakuálták a nyugat-afri­kai országból. A beteget a Párizs melletti Saint- Mandéban lévő katonai kórházba vitték, és szigo­rú biztonsági előírások­nak megfelelően elkülöní­tett kórteremben fogják kezelni. (MTI) Akiket a világ elfelejtett Vatikánváros. Halottak napján tartott beszédében Ferenc pápa az elhunytak mellett azokról emlékezett meg, akikről a római kato­likus egyházfő szerint senki sem emlékezik meg. Fe­renc pápa a római Szent Pé­ter téren tegnap délben mondott Úrangyala-imád- ság (Angelus) előtti szavai­val a háborúk és az erőszak áldozatairól emlékezett meg. Azokra, a világ kü­lönböző részein élő „kis­emberekre” emlékeztetett, akiket „az éhezés és a nyo­mor nyom agyon, legyil­kolják őket, mivel keresz­tények, vagy életüket ál­dozzák fel, miközben má­sokat szolgálnak”. Az egy­házfő hangsúlyozta, hogy halottak napján elhunyt szeretteinkről emlékezünk meg, de azokról is meg kell emlékezni, akikre senki sem emlékezik. Ferenc pá­pa mindenszentek ünne­pén, szombaton szintén a „mindennapok szentjeiről” beszélt, vagyis a szegények tömegeiről, akik háború, éhínség és üldözés elől me­nekülnek. (MTI) Tüntetés a vízdíj ellen Dublin. Tízezrek vonul­tak utcára írország-szerte szombaton, hogy tiltakoz­zanak a vízdíj bevezetése, illetve a 2010-ben csőd szé­lére jutott országban az utóbbi öt évben bevezetett egyéb takarékossági intéz­kedések ellen. A Reuters becslése szerint csak Dub­lin központjában mintegy húszezren gyűltek össze az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes tiltakozá­sán, amelyet nem ellenzéki pártok, hanem civilek kez­deményeztek. Tucatnyi más városban is tüntetést tartottak az újonnan beve­zetendő vízdíj ellen, amely becslések szerint évi 200-400 eurós többletki­adást jelenthet. (MTI) Kijev/Washington/Bécs. Új vezetőket és parlamentet választottak maguknak tegnap a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok által önhatalmúlag kiki­áltott donyecki és lu- hanszki „népköztársa­ságok”. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A választásokat a két, harcok sújtotta megye szeparatisták ál­tal ellenőrzött részein írták ki. A választást Kijev nem ismeri el tör­vényesnek, és a biztonsági szol­gálat (SZBU) törvénytelen vá­lasztások megrendezése miatt büntetőjogi eljárást kezdemé­nyezett a „népköztársaságokkal” szemben. A büntetőjogi eljárást ez alapján az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére és az ál­lamhatalom megszerzésére irá­nyuló cselekmény gyanújával in­dították. Kijev előre jelezte, hogy nem fogja törvényesnek tekinteni a szakadárok által kiírt választást. Petro Porósenko ukrán elnök a múlt héten kijelentette, hogy az egész kelet-ukrajnai békefolya­matot veszélyezteti az oroszbarát szakadárok „álválasztása”. Le­szögezte, hogy a voksolás súlyos ellentmondásban van a szeptem­ber 5-én aláírt minszki jegyző­könyvbetűjével és szellemével. MT1-JELENTÉS Budapest. Győzelemnek ne­vezték a tervezett internetadó el­leni tüntetések szervezői pénte­ken Budapesten, hogy a Nemzet- gazdasági Minisztérium kezde­ményezte az új adótípusról szóló javaslatvisszavonását. Gulyás Balázs, a Százezren az intemetadó ellen című, az új köz­teher ellen szerveződő Facebook- oldal alapítója azt mondta: Or­bán Viktor kormányfő most elő­ször volt kénytelen beismerni, hogy a többség nem támogatja az „adóját”. A magyar miniszterel­nök pénteken reggel a Kossuth MT1-HÍR Bukarest. Mintegy 18,3 millió román állampolgár választhatta meg tegnap az ország államfőjét. Ha a 14 államfőjelölt egyike sem szerezte volna meg a névjegy­zékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor november 16-án második fordu­lót rendeznek a két legtöbb sza­vazatot szerző jelölt részvételé­vel. A közvélemény-kutatások egybehangzóan azt jósolták, hogy november 16-án Victor Ponta szociáldemokrata minisz­terelnök és Klaus Johannis, a Ke­Washington, valamint az Eu­rópai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) is elítélte pénteken a kelet-ukraj­nai, donyecki és luhanszki Moszkva-barát szakadárok által kiírt választásokat. Egyelőre úgy látszik, hogy Oroszország az egyedüli állam, amely hajlikaz el­ismerésére. Roman Ljahin, a donyecki sza­kadár „népköztársaság” közpon­rádióban jelentette be, hogy a távközlési adó kiterjesztése eb­ben a formában nem vezethető be, így módosítani kell a parla­ment előtt fekvő adótörvény-ja­vaslatot. Úgy fogalmazott: azért nem vezethető be az új adótípus ebben a formában, mert „a vita félrecsúszott”, „nincs meg a kö­zös alap”, hiszen az emberek in- temetadót látnak, miközben a kormány egy technikai módosí­tással a távközlési adót akarta ki­terjeszteni. Az ellenzéki pártok többnyire úgyreagáltakakormányfőszava- ira, hogy lesz internetadó, csak más formában. resztény-liberális Szövetség ál­lamfőjelöltje fog megmérkőzni. Mivel mindkét politikusnak saját pártján kívüli támogatásra is szüksége van még ehhez, az első fordulónak fontos politikai tétje van azon jelöltek számára is, akik távol állnak attól, hogy bekerül­hessenek a második fordulóba, mert az ő szavazótáboruk dönt­heti majd el, ki lesz Románia kö­vetkező elnöke. A megméretteté­sen két magyar is indult: Kele­men Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje. ti választási bizottságának elnö­ke közölte, néhány elszigetelt tűzharc történt tegnap, amelye­ket jelentékteleneknek nevezett. Összességében szavai szerint rendben zajlottaka választások. Szerhij Kozjakov, a luhanszki „népköztársaság” választási bi­zottsági elnöke eközben kijelen­tette, hogy a részvételi arány a megyében már délre meghalad­ta a 18 százalékot. Hozzátette, ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Megkezdte szom­baton munkáját a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi mi­niszterelnök vezette új Európai Bizottság, miután éjfélkor lejárt a Jósé Manuel Barroso által irá­nyított uniós javaslattevő-vég­rehajtó testület mandátuma. A portugál Barroso kétszer öt éven keresztül állt a brüssze­li bizottság élén. „Itt az ideje, hogy feltűrjük az ingujjat, és munkához lás­sunk. Európa kihívásai nem várnak” - emelte ki Juncker a MT1-TUDÓSÍTÁS Szabadka. Hetven év után megszületett az a szerbiai ren­delet, amely eltörölte a vajda­sági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogsza­bályt -jelentette be Aleksandar Vucsics szerb miniszterelnök tegnap Szabadkán. A miniszterelnök részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére hogy a szavazókörök folyton újabb és újabb szavazólapokat kérnek, olyan sokan akarnak voksolni. Megfigyelők szerint az azt jelzi, hogy nem léteztek vá­lasztói névjegyzékek, vagyis bárki szavazhatott akár több­ször is. A szakadárok már délben közölték, hogy várhatóan meg­hosszabbítják egyes szavazóhe­lyiségek nyitva tartását este tíz óráig. hivatalba lépés alkalmából közzétett nyilatkozatában. ígé­retet tett arra, hogy a kezdettől fogva - „erős és tapasztalt” csapatával együtt - keményen fog dolgozni a megígért ered­mények eléréséért. Azóta, hogy a Delors-bizott- ság idején 1994-ben bevezet­ték a leendő EU-biztosok előze­tes európai parlamenti meg­hallgatásának a gyakorlatát, ez az első olyan alkalom, hogy az új bizottság az eredetileg kitűzött határidőre, minden halasztás nélkül ténylegesen is hivatalba léphetett, a munka rendezett megemlékezésen Szabadkán, a Zentai úti teme­tőben. Ez volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a sza­badkai emlékműnél lerótta ke­gyeletét. Az eseményen fel­avatták azt az új szobrot is, amelyet az egy éve ellopott Vergődő madár emlékmű he­lyén állítottak fel. A szobor annak a 852, Sza­badkáról és környékéről elhur­colt, főleg magyar, horvát és német embernek állít emléket, Tiltakozás Európában Tovább gyilkol az Iszlám Állam Bagdad/Berlin. Az iraki Al- bu Nimr törzs 85 tagjával vég­zett az Iszlám Állam - közölte a törzs egyik vezetője és az iraki biztonsági szervek egyik képvi­selője szombaton. A törzs egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy törzsének 50 tagjával végzett az Iszlám Állam. A biztonsági szervek képviselője pedig arról számolt be, hogy 35 holttestet találtak egy tömegsírban. A radikális iszlamista szer­vezet több mint 300 emberrel végzett azóta, hogy a múlt hé­ten megkezdte bosszúhadjára­tát Albu Nimr ellen, amiért az ellenállt a szervezetnek. Irak Anbár tartományában a törzs tagjai egészen addig sike­resen kitartottak az Iszlám Ál­lam ostroma alatt, amíg el nem fogytak a tartalékaik. Százak kényszerültek a visszavonulás­ra és lakóhelyük elhagyására. A menekülők egy részét a terror­szervezet bekerítette és kivé­gezte. Európa számos nagyvárosá­ban szombaton több tízezren, többségében kurdok vonultak az utcákra, hogy az Iszlám Ál­lam ellen tüntessenek. Csak Németországban mintegy 15 ezer ember tiltakozott szélső­ségesek ellen. A német hatósá­gok attól tartanak, hogy a szíriai-török határ közelében fekvő, többségében kurdok lak­ta Kobaninál zajló harcok sú­lyosbodása a Németországban élő kurd aktivisták és szélsősé­ges iszlamisták közti összecsa­pásokhoz vezethet. (MTI) megkezdését nem hátráltatta egy vagy több bukott biztosje­lölt pótlásának az ügye. Ezúttal is volt ugyan olyan jelölt - a szlovén Alenka Bratusek -, aki „elvérzett” a parlamenti bizott­sági meghallgatáson, ám a szlovének villámgyorsan tud­tak eredményesen pótjelöltet állítani. A Juncker vezette bizottság­ban a Magyarország által jelölt Navracsics Tibor a kulturális, oktatási és ifjúságpolitikai terü­letet kapta. A szlovák Maroš Šefčovič az energetikai unióval foglalkozik. (MTI, ú) akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki. 1944-1945 telén a Bácskába bevonuló szerb csapatok beve­zették a katonai közigazgatást, és több hónapos megtorló had­járatot kezdtek a relatív több­séget alkotó ártatlan magyar polgári lakosság ellen. Újvidé­ken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helység­ben több tízezer embert gyil­koltak le, és földeltek el jeltelen tömegsírokban. Győztek az internetadó ellen tüntetők A vita félrecsúszott” Elnökválasztást tartottak Romániában Ponta volt a favorit Keményen fognak dolgozni a megígért eredmények eléréséért Munkába állt a Juncker-bizottság Hetven év után született meg a szerbiai határozat Eltörölték három délvidéki település magyarjainak kollektív bűnösségét

Next

/
Thumbnails
Contents