Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-25 / 270. szám, kedd
www.ujszo.com UJSZO 2014. NOVEMBER 25. Vélemény és háttér 7 Az orosz Gazprom gázipari cég szerint december közepén megkezdődhet a Déli Áramlat építése Déli Áramlat - az Európai Unió aggódik a magyar szakasz engedélyezése miatt MT1-F1GYEL0 Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság (EB) energiaunióért felelős alelnöke aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Budapest törvénnyel engedélyezte a Déli Áramlat orosz gázvezeték magyarországi szakaszának megépítését. „Az Európai Unió pozíciója teljesen világos: nagyon aggódunk a magyarországi fejlemények miatt” - jelentette ki Šefčovič a Respekt című cseh társadalompolitikai hetilapnak adott interjúban. Hozzátette: az Európai Bizottság már levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyben kéri a törvény elfogadásának hivatalos magyarázatát. Šefčovič emlékeztetett: az Európai Tanácsnak idén tavasszal az energiabiztonságról hozott döntése szerint az olyan nagy és fontos projekteknek, mint a Déli Áramlat, tiszteletben kell tartaniuk az érvényes európai jogszabályokat. „Érdeklődéssel várjuk, milyen magyarázatot ad a magyar fél, hogy ez a törvény minként tartja tiszteletben a tanács következtetéseit. A további lépésünk ennek a válasznak a függvénye” - emelte ki az alelnök. Arra a kérdésre, mit tehet az EB, ha nem elégíti ki a magyar fél magyarázata, Šefčovič kifejtette: nem tudja elképzelni, hogy a világ bármely országa, amely egy üyen, egész Európát befolyásoló hatalmas infrastrukturális projektről úgy döntene, hogy nem venné figyelembe azokat a szabályokat, amelyek az adott területen érvényesek. „Az Európai Uniónak itt az európai szerződések szigorú őreként és az európai jog garantálójaként kell fellépnie. Ezért nagyon intenzív tárgyalásokat fogunk folytatni a magyar partnerekkel” - nyilatkozta Šefčovič. A Respekt azon kérdésére, képes- e az Európai Unió a Déli Áramlatnál valami jobbat kínálni az érintett országoknak, Šefčovič azt válaszolta: „az energetikai unió, amelyet ki akarunk építeni, szerintem képes alternatívát nyújtani. A Déli Áramlat projektje talán segítséget jelentene az országok bizonyos csoportjának, másokat viszont kockázatoknak tenne ki. Mi az egész unió számára jó, komplex megoldást akarunk keresni” - hangsúlyozta Šefčovič. Egy hónapos csúszással, december közepén megkezdődhet a Déli Áramlat Fekete-tenger alatti szakaszának építése - közölte a Gazprom egyik képviselője. Vlagyimir Markov, az orosz állami cég főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a beruházás megvalósítása az előre eltervezett menetrend szerint halad. Az orosz gázt Ukrajna elkerülésével Európa több országába eljuttató vezetékrendszeren a Gazprom szerint 2015 végén indulhatnak mega szállítások. Orbán: nem közeledünk Moszkvához A magyar miniszterelnökkel közölt interjút a Handelsblatt című német üzleti lap. Arra a kérdésre, miként érti azt, hogy a pénzügyi válság megmutatta: a liberális demokráciák már nem versenyképesek globálisan, Orbán Viktor kifejtette, „csak a harangokat kongatom és mondom, hogy nagy baj van, teret vesztünk a nemzetközi versenyben”. Arra a kérdésre, hogy miért fejezte ki ro- konszenvét tekintélyelvű kormányzati rendszerekkel, mint az orosz vagy a kínai, kijelentette, nem rokonszenvet tanúsított, hanem tényeket rögzített. Kifejtette: a versenyképesség csökkenésével való szembenézésnél még nehezebb beismerni azt, hogy „nem-demokráciák” sikeresebbek Európánál. Hangsúlyozta, nem ajánlotta követendő példának ezeket a rendszereket. „A kínai modellhez kínaiak kellenek, az oroszhoz oroszok, Magyar- országon ezek a megoldások használhatatlanok” - mondta. Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, Magyarország nem közeledik Oroszországhoz, de nem is távolodik tőle. „Megvédtem Magyarország szuverenitását Oroszországgal szemben, például megakadályoztam, hogy orosz kézbe kerüljön egy olaj- és gázvállalat részvényeinek negyede” - jelentette ki Orbán. A paksi bővítésről kifejtette: a lehetőséget mindenkinek felkínálták, de csak az oroszok tudták teljesíteni a feltételeket. (MTI) Az „összefogás" után az MKP-nak és a Hídnak is alaposan fel van adva a lecke Egymás kezében Az önkormányzati volt az utolsó választás az idei, szuperválasztási évben, s hozott meglepetést, csalódást, bukást és még sok mást is. NAGY ANDRÁS A következő választás 2016 tavaszán már a parlamenti lesz, addig kellene kiderülnie, lesz-e igazi kihívója a Smemek, vagy a jobboldal jelenlegi atomizált formájában próbálja megtörni a Smer dominanciáját. Ha a 2014-es év politikai hívószavát kellene kiválasztani, a többség valószínűleg a „független” szóra szavazna. Ezzel sikerült győznie Andrej Kiskának Robert Fico ellen, és így győztek most sokan az önkormányzati választásokon, megyeszékhelyeken és a főváros több fontos kerületében is. Ám a függetlenek csoportja nem koherens, nincsenek országos politikai céljaik, pártot sem akarnak alapítani. Andrej Kiska és Ivó Nesrov- nal új pozsonyi főpolgármester eredménye viszont azt mutatta, hogy igenis fel lehet keltem a pártokból kiábrándult szavazók érdeklődését, csak meg kell találni a módját. A jobboldali régi motorosok viszont nem jártak sok sikerrel. Az emberek egyszerűen nem hiszik el a politikusoknak, hogy a javukat akarják, amikor egyik pártból átülnek a másikba, vagy rövid távú érdekkoalíciókat kötnek azok, akik egy hónapja képesek lettek volna egy kanál vízben megfojtani egymást, a választás utáni napon pedig már nem is köszönnek. A jobboldal volt csillagai közül az ŠDKÚ-nál megállíthatatlan a lejtmenet, regnáló elnöke egy párhuzamos galaxisban él. Legutóbbi interjújában is csak generációs váltásként jellemezte a párt sorozatos kudarcait. Az SaS elnöke egyszerűen elmenekült Brüsszelbe, ennyi önmagában elég arról, mit is gondol saját pártja jövőjéről Richard Sulik. Ä Nova elnöke, Daniel Lipšic egy éve még a jobboldal leendő vezetőjeként próbálta a köztudatba sulykolni magát, ám pártja gyakorlatilag 4-5 köz- életileg ismert ember magánklubja, és képtelen valós támogatottságra szert tenni. Ezen pártok közül egyik sem képes új szavazókat megszólítani, és így lesz ez az elkövetkezendő másfél évben is. Ha nem állnak össze valamilyen formában, bukásukkal a jobboldal tíz százalékot veszít. Ha viszont összeállnak, mindegyik veszít a saját arcából, és megmaradt szavazóik egy része is hátat fordíthat nekik. Az MKP-nak és a Hídnak is fel van adva a lecke. Mindkét párt a maga módján magyarázza a közös kudarcot. Bár egyéniben az MKP ért el nagyobb sikert, a két párt teljes eltávolodása, a külön indulás továbbra is számára jelent nagyobb veszélyt. Ha legközelebb sem jut be a parlamentbe, szlovákiai vonalon le lesz írva, és már csak a Fidesz szatellitjeként tekintenek rá. Ám az MKP szavazói által képviselt ötszázaléknyi erő folyamatosan hiányzik a parlamentből. Egyelőre senki sem találja azt a formulát, amely mindenkinek jó lehet. Mert a magyar szavazók ugyanúgy elfordulnak akár mindkét párttól is, ha hibás, vagy nem őszinte döntéseket hoznak, ahogy ezt a szlovák pártok már megtapasztalták. A tömeg ereje TOKÁR GÉZA Szlovákiában ritkán vonulnak utcára az emberek- nagyon komoly dolognak kell történnie a tüntetéshez. így viszont hatványozott ajelen- tősége a demonstrációknak, bár torz a résztvevők száma és az ügy fontosságának aránya. Míg Budapesten egy közepesen jelentős téma kapcsán is összeverődnek pár ezren, addig Pozsonyban csak a valóban Nagy és Fontos tüntetéseken. Az utóbbi időkben az egyetlen szlovákiai kivétel az Élet menete volt: az abortuszellenes keresztény szervezetek több tízezer felvonulót tudtak mozgósítani áprilisban Kassán. És mégis, egy viszonylag szerény lélekszámú tüntetéssorozat hatására mondott le Pavol Paška - legalábbis ez volt a hivatalos ürügy. Mielőtt még tovább dagadna a tiltakozási hullám. Lehet elméleteket gyártani arról, hogy a házelnök nem feltétlenül a tiltakozások miatt távozott. Elképzelhető, hogy a kormány nem a tüntetéstől félt, hanem annak következményeitől, vagy hogy a Smer keleti eminenciása magától is bedobta volna a törülközőt záros határidőn belül, csak ürügyet kellett találni. Egyértelmű, hogy az utcai tiltakozás nem oldja meg magát a problémát: aligha tűnik el varázsütésre a korrupció az egészségügyből és a közéletből, legfeljebb más csatornákon folytatódik. Ugyanakkor azt sem szabad kizárni, hogy egy tüntetés hatását a résztvevők létszáma egyáltalán nem befolyásolja és Paška továbbra is a parlament elnökeként ténykedne, ha az ügy nem kap kiemelt figyelmet a közbeszédben és a sajtóban. A tüntetések hatását sem túl-, sem pedig alábecsülni nem lehet. Tájainkon nem túljók a tapasztalatok a demonstrációkhaté- konyságával. Csak a szlovákiai magyar vonatkozásúakat nézve (oktatásügy, Maiina Hedvig-ügy miatti tüntetés), kézzelfogható eredmény nincs. A legnagyobb kudarc a Gorilla-ügy miatt kirobbanó spontán tüntetéssorozat elhalása. A botrány hatására ezrek vonultak utcára, ám végeredményben nem történt semmi, és a társadalmi frusztráció sem csökkent. Nem mindegy, ki, hogyan és milyen követeléseket fogalmaz meg egy tüntetésen. A demonstráció nem az utcára vonulással kezdődik és nem is ott érvéget. Ha nincs konkrét cél, akkor vagy nincs következmény, vagy pedig szervezettség és koncepció híján radikalizálódnak a megmozdulások. Ennek vagyunk tanúi most Magyarországon, deeztörténta Gorillatüntetésekkel is - a bevallottan anarchista, gyakran egymással is szembenálló, vegyes ambíciójú szervezők lemorzsolódtak, nem sikerült megfogalmazni olyan követeléseket, amelyek kiindulási alapként szolgáltak volna a változásokhoz. Ez pedig kulcsfontosságú. Teljesen mindegy, hogy a követeléseket egy politikai párt vagy egy népmozgalom viszi tovább, valamit tovább kell vinni. Ellenkező esetben a tömeg szétoszlik, radikalizálódik, eltűnik a közös cél. Ironikus módon tehát a tömegek ereje a legtöbbször akkor ér valamit, ha sikerül cselekvőképes egyéneket is mögé állítani. Mint a Paška-elleni tüntetések esetében, ahol politikusok, ön- és közjelölt néptri- bunok vezették a megmozdulásokat, és garantálva volt, hogy a tiltakozás nem hal el az utcán. Ez volt az, amin eldőlt, hogy marad vagy távozik-e a parlament elnöke.- Büdös kólók, adok én neked kémkedni a kormányfő után! (Peter Gossányi rajza) FIGYELŐ KOMMENTAR
