Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-25 / 270. szám, kedd
www.ujszo.com UJSZO 2014. NOVEMBER 25. Közélet 3 A kisebbségi lapok helyzetéről tájékoztatták a köztársasági elnököt a kisebbségi lapok érdekvédelmi szervezetének küldöttei Habsburg Károly (középen), Slezákné Kovács Edit, a MIDAS elnöke és kisebbségi újságírók az elnöknél (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Tegnap zajlott az európai kisebbségi lapok szervezetének (MIDAS) igazgatótanácsi ülése a szlovák fővárosban. Ennek apropóján érkezett Pozsonyba Habsburg Ottó fia, Károly, akit a kisebbségi lapok képviselőivel együtt Andrej Kiska államfő is fogadott. ÚJ SZÓ-HÍR Bemutatták Andrej Kiska köztársasági elnöknek a MIDAS-t. Az európai kisebbségi lapok érdekvédelmi szervezetének küldötteivel Habsburg Károly is részt vett a találkozón. A MIDAS-nak ugyanis két díja van, az egyik a MIDAS-díj, amelyet a kisebbségi lapoknál dolgozó újságírók kaphatnak meg, a másik az Otto von Habsburg-díj, amelyet a többségi lapok újságírói kaphatnak. Bemutatták az elnöknek a MIDAS-t Károly az apja nyomdokaiba lépve felvállalta a védnökséget a díj felett, emlékeztetett Slezákné Kovács Edit, a MIDAS elnöke. „Értékrendje azonos a szervezetével, ez egy nagyszerű szimbiózis” - jegyezte meg a látogatás kapcsán az Új Szó és a Vasárnap lapigazgatója. Kiskának azért akarták bemutatni a szervezetet, hogy rámutassanak, milyen fontos szerepe van a kisebbségeknek a tagállamokon és az unión belül. „Sajnos a kisebbségekről legtöbbször akkor esik szó, ha valami probléma van. Szeretnénk rámutatni, hogy érdekvédelmünk célja a nyelv, a kultúra, az újságok megőrzése, ebben pedig nagy szerepe lehet olyan intézményeknek is, mint a köztársasági elnök” - tette hozzá. Csökkenő lapeladás, internetes lehetőségek Milyen állapotban vannak a kisebbségi lapok, és milyen lehetőségeket, kihívásokat hordoznak számukra az új technológiák? Ez a két téma dominált az igazgatótanács ülésén. Mivel nem mindegyik országban megoldott a kisebbségi lapok támogatása, egyesek nagy gondokkal küzdenek. Ezen próbálnak valahogy segíteni, például lobbival az Európai Parlamentben és más struktúrákban. ,A másik téma pedig, hogy hogyan tovább ebben a mai modem világban, mert mindenkinek nagy gondjai vannak a lapeladás csökkenése miatt” - fejtette ki a lapigazgató. A web kapcsán elhangzott, hogy egyes kisebbségi lapkiadók fizetős portálokat működtetnek, mások pedig azt állítják, ezt nem engedhetik meg az olvasói struktúrájuk miatt. Szlovákiában az egyik gond az, hogy az Új Szó és a Vasárnap a piacból (vagyis a lapeladásból és a hirdetésekből) él, a piac viszont nem veszi figyelembe, hogy kisebbségi lapról van szó, a reklámra elköltött összegeknek nem kerül akkora hányada ezekhez a sajtótermékekhez, mint az adott kisebbség lakossági számaránya alapján elvárható lenne. „Ügy látom, hogy valahol az európai kisebbségi középmezőnyben vagyunk. Vannak laKároly, a trónörökös Habsburg Károly, teljes nevén Habsburg- Lotarin- giai Károly Tamás Róbert Mária Franziskus György Bahnam osztrák főherceg, magyar, cseh és horvát királyi herceg, az osztrák és magyar uralkodóház, a Habsburg- Lotaringiai- ház feje. 196J-ben született Bajorországban Habsburg Ottó és Regina szász-meiningeni hercegnő fiaként, IV. Károly, az utolsó magyar király unokájaként. Habsburg Károly a legitimisták szemében Ausztriában II. Károly, Magyarországon V. Károly néven címzetes uralkodó (császár illetve király). 1987-ben megalapította a Páneurópa- Ausztria szervezetet, melynek jelenleg is az elnöke. 1996. október 13-án az Osztrák Néppárt színeiben beválasztották az Európai Parlamentbe. 1981 óta él Salzburg városában. (wiki) pok, amelyek jobb, mások lényegesen rosszabb helyzetben vannak, mint mi. A lényeg, hogy rengeteget tudunk tanulni a kollégáktól, amelyeket hasznosíthatunk a lap és az olvasók javára” - vélekedik Slezákné Kovács Edit. Négyéves elnöki mandátuma kapcsán elmondta: továbbra is szeretnének minden releváns információt megadni a MIDAS tagjainak, (vps) A kisebb falvakban az átlagnál is sikeresebbek a régebben szolgáló polgármesterek A polgármesterek többsége újrázott ÚJ SZÓ-HÍR Sokan a régire szavaztak (Képarchívum Az ismeretlen minipárt 20 polgármestert adott Eltűnt a HZDS, felbukkant az SDS ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Akit egyszer polgármesterré választottak, jó eséllyel több ciklusra is berendezkedhet - főként a kisebb településeken. A 2010-es és a 2014-es önkormányzati választások eredményeinek összevetése alapján elmondható: a régi polgármesterek többségének sikerült újra győznie - mindegyik dél-szlovákiai járásban. Akár 78 százalék is A Dunaszerdahelyi járás 67 települése közül például 42-ben a korábbi polgármester diadalmaskodott (63%-os mutató). Közte több olyan község is van, ahol már 2006-ban is a mostani győztes örülhetett. A Galántai járásban még kiug- róbb a régi-új településvezetők sikere: 36-ból 28 helyen nem volt váltás, vagyis a régi polgármesterek győzelmi aránya 78 százalékos volt. Pontosan ilyen arányban győztek a Komáromijárásban is (41 településből 32-ben). Az egyik legalacsonyabb újraválasztási mutató az Érsekújvári járásban volt, itt „csupán” a hatalmon lévő vezetők 58 százalékát választották újjá. Nem régióspecifikus jelenségről van szó, Közép- és Kelet- Szlovákiában is hasonló a helyzet. A rimaszombati választási kerületben (ebbe a Rimaszombati járáson kívül a Nagyrőcei járás is beletartozik) 149 település közül 93-ban voltak sikeresek a korábbi vezetők (62%). A tőketerebesi választási körzetben pedig (nagyrészt megegyezik a Tőketerebesi járással) a hatalmon lévő polgár- mesterek 72 százaléka lett újraválasztva (82-ből 59 helyen). Ha pedig kiszűrnénk a vizsgált települések közül azokat, ahol a polgármester nem jelöltette magát újra, akkor még nagyobb arányú, megközelítőleg 80 százalékos lenne az újraválasztott vezetők sikere. A kis falvakban még sikeresebbek Részben a polgármesterek újraválasztási sikere a magyarázata annak, hogy az országos szinten gyengébben szereplő pártok miért tudnak az önkormányzati választásokon eredményesen szerepelni - persze ehhez az is kell, hogy jelöltjeik ne igazoljanak át más pártba. Hiába lettek sikeresek a HZDS korábbi helyi jelöltjei, ha időközben leadták a pártkönyvet - sőt a párt is megszűnt -, s átigazoltak a Smerbe vagy az SNS-be, esetleg függetlenként indultak. Az MKP sikerének egyik titka, hogy polgármestereinek túlnyomó többsége 2010 után nem váltott pártmezt, így továbbra is eredményesek tudtak lenni a helyhatósági választásokon. Pártjelöltek és függetlenek között nincs számottevő különbség az újraválasztási esélyeket nézve. A kisebb falvakban még sikeresebbek az újrázó polgármesterek. Ennek magyarázata részben az, hogy a kisközségekben kisebb a „konkurencia”, így aki viszonylag jól teljesít egy-két választási cikluson keresztül, az akár egy-két évtizedre is bebetonozhatja magát pozíciójára. Ez olykor a városokra is igaz: Szepsiben vagy Párkányban 24 éven keresztül ugyanaz volt a polgár- mester. (MSz) Pozsony. Szép csendben eltűnt a HZDS a politikai térképről. 2010-ben még a polgármesterek 2,7%-át adta (78 településvezetőt jelölt), további több mint száz polgármester pedig a HZDS által is alkotott koalícióban indult (Smer -HZDS koalícióban 73, Smer- SNS-HZDS együttműködésben pedig 43). Az egykori kormánypárt Dél-Szlovákiában is jelen volt, főként a szlovákok által nagyobb arányban lakott városokban és falvakban. A Rimaszombatijárásban pl. 15 HZDS- es jelölt (önállóan vagy koalíció támogatásával) győzött négy éve, a Tőketerebesi járásban kilenc, a Lévai járásban nyolc. Idén egy sem. Ennek magyarázata nemcsak a HZDS népszerűségvesztése, hanem a párt megszűnése. Idén januárban jelentették be a korábban Vladimír Mečiar vezette párt feloszlását, ám romjain megalakult a Demokratikus Szlovákia Pártja (SDS). Erről azóta sem lehetett sokat hallani, a közvélemény-kutatások alapján mérhetetlen a támogatása. Az önkormányzati választásokon viszont jelen volt, nem is teljesen eredménytelenül. A gyakorlatilag teljesen ismeretlen minipárt 20 polgármestert ad (az összes településvezető 0,7 százaléka), további két tucatnyijelölt pedig az SDS által is alkotott koalícióban győzött - a HZDS egykori partnerei itt is megtalálhatóak: Smer-SDS összefogásban négy, Smer- SNS-SDS együttműködésben pedig hat jelölt győzött. Az SDS színeiben szinte kivétel nélkül a volt HZDS-es polgármesterek indultak. A Tőketerebesi járásban egy, a Rimaszombatiban négy, a Lévaiban szintén egy SDS-esjelöltvoltsikeres. Mivel a 2010-ben győztes polgármesterek nagy többségét újraválasztották, adott a kérdés, hová lett a többi volt HZDS-es településvezető? A járási listákat nézve többségük a Smer vagy az SNS színeiben indult a mostani választáson, néhányan függetlenként próbálkoztak. (MSz) MIDAS - Andrej Kiskánál járt Habsburg Károly is
