Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-21 / 267. szám, péntek

8 Kultúra UJSZO 2014. NOVEMBER 21. www.ujszo.com Díj és elismerés a műemlék épület felújításáért Győzött a Madách-kastély ÚJ SZÓ-HÍR Magyarország slam poetiy bajnoka szerint ez a költészeti műfaj még keresi a helyét „A slam egyfajta terápia (Tóbiás Gergely felvétele Pozsony. Kiértékelték a Fő­nix - Az év kulturális műemléke verseny eredményeit. A kultu­rális minisztérium, valamint a Szlovák Gázművek (SPP) és az SPP Alapítvány által kiírt ver­seny kilencedik évfolyamának díjait és elismeréseit tegnap ad­ta át Ivan Sečík kulturális állam­titkár. A versenyt elbíráló szakmai zsűri elismerő okleve­let adományozott a Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Rimaszombat. Tegnap dél­után adták át Rimaszombatban az Arany Opus díjat, amellyel az év irodalmi alkotását jutalmaz­za a Szlovákiai Magyar írók Tár- sasága (SZMÍT). Az elismerés azért különleges, mert a pályá­zatra a szerzők jeligével küldik be alkotásaikat. Idén is meglepe­tést hozott az eredményhirde­tés. AMásnap jeligével szereplő, losonci Nagy Hajnal Csilla Kötő­szavak című verse érdemelte ki az Arany Opusdíjat. A pályázatra 27 alkotás érke­zett. A műveket Csanda Gábor irodalomkritikus, Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő és Grendel Lajos Kossuth-díjas író értékelte. „Ez a vers kerek kompozíció, az identitását kereső lírai szubjek­tum úgy veszi sorra környezeté­nek tárgyait, makro- és mikro- történéseit (sírja le őket szenvte­len tárgyilagossággal), hogy a leírásokból, a megképződő vi­szonyrendszerből vetül bizo­Magyar Kultúra Múzeumának az alsósztregovai Madách-kas­tély teljes felújításáért. Idén először a közönség is szavazha­tott az SPP Facebookján a leg­szebben felújított műemlék épületre. A legtöbb közönség- szavazat a Madách-kastélyra érkezett, ezért az újonnan ala­pított, tehát a legelső Like díjat Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója vehette át a Madách- kastély teljes felújításának el­ismeréseként. (tb) nyos fény a beszélőre is” - írta ér­tékelésében! őzsér Árpád. A díjátadó köré szervezték a 9. Őszi írófesztivált. A kétnapos rendezvényt minden évben más régióban tartja az SZMÍT, s az egyik legfontosabb célja, hogy a szerzők eljussanak a környék magyar tannyelvű iskoláiba, és rendhagyó irodalomórákat tartsanak, (juk) Nagy Hajnal Csilla (Képarchívum) Horváth Kristóf, alias Színész Bob a magyar slam poetry fontos alak­ja. A Maladype Társulat­nál és a Bárka Színház­ban is megfordult, jelen­leg szabadúszó színész, tanár. Nemrég megnyer­te a harmadik országos slam-bajnokságot, ő képviseli Magyarorszá­got a malmöi Európa- bajnokságon. JUHÁSZ KATALIN A laikusok számára az a leg­furcsább a slam poetryben, hogy versenyszerűen űzik, bajnokságokat rendeznek be­lőle. Hogyan lehet a költésze­tet pontokban mérni? Sehogy. Bármeddig lehetne vitatkozni arról, mi alapján pontoznak egy verset és egy előadást. Szerintem a verse­nyen elsősorban a hatást nézik, azt, hogy ki tudja a leginkább magával ragadni a közönséget. Lényeges, hogy amit mond a slammer, az személyes legyen, de mindenkire vonatkozzon, és tekinthessük nyers költészet­nek. Ez a műfaj mondva az iga­zi, nem leírva. Úgy működik, mint egy dalszöveg, de annál azért igényesebb. A nyelv rit­musa viszi. Azt hiszem, a slam leginkább egyfajta terápia. Ar­ról szól, hogy bárki, akinek va­lami gondja, baja, mondaniva­lója van, és eddig csak a fióknak írt, felállhat a színpadra, és kap három percet, hogy elmondja. A versenyhelyzet pedig az ehhez szükséges adrenalin termelését segíti. Emlékezteti a szereplőt és a nézőt is, hogy annak a há­rom percnek tétje van. A slam-esteken a nézők hangos tetszésnyilvánítással díjazzák a hallottakat, nem il­ledelmes tapssal, mint a ha­gyományos felolvasásokon... Ez csak azért tűnik furcsának, mert megszoktuk, hogy a felol­vasásokhoz hozzá tartozik a visszafogottság, a komolyság. Pedig pont az életet, a humort, a cinizmust, a nyers, meztelen keserűséget veszi ki a versek­ből, ha leöntjük őket ezzel a mázzal. Horvath Kristóf, alias Színész Bob Olyan slammerek is akad­nak, akik nagy költők ismert sorait csempészik bele a saját szövegeikbe, más megvilágí­tásba helyezve őket. Gyakran maga a versenyfel­adat is egy költő vagy egy vers, amelyet át kell dolgozni, sze­mélyre kell szabni. A klassziku­sokhoz mindig nagyon jó hoz­zányúlni, mert ők a nagy, közös tudás részei. Ha más szöveg­környezetbe kerülve élővé és aktuálissá válnak a soraik, az mindenkinekjó. Tengler Gergely kollégád­dal és két zenésszel egy Weö­res Sándor-estet is színre vit­tetek a Petőfi Irodalmi Múze­umban, zsúfolt ház előtt. Ez nem slam-est volt, de nyilván azért gyűlt össze annyi fiatal, mert rátok voltak kíváncsiak. Régi álmom volt, hogy ezt megcsináljam. Azért, hogy a versmondás ne legyen egy szomorúsággal és pátosszal le­öntött öblögetés. Weöresnél a komoly mondanivaló ritmussal, zeneiséggel párosul, és kíváncsi voltam, hogyan lehet ezt a mai zenei világgal, gondolkodással és életformával összehozni. Meggyőződésem, hogy ha Weö­res Sándor ma élne, rajongana a hip-hopért és a drum and bas- sért, és ugyanúgy ihletforrás­ként használná, mint saját ko­rának zenéit. Ezt a játékosságot szerettem volna megmutatni. Nem akarom, hogy a mai fiata­lok a költészetet avitt, életide­gen dolognak tartsák. A jó költő mindig a saját korának a nyelvét használja, sőt vannak olyanok is, akik megelőzik a korukat. Oktató-nevelő munkádat is figyelem egy ideje. Gyermek­színjátszócsoportot vezetsz, a Roma Oktatási Alap projekt­jén belül pedig fiatal roma slammerekkel foglalkozol. Úgy tudom, komoly sikerrel. Szerintem tíz-tizenöt év múlva lesz mérhető eredménye ennek a kezdeményezésnek. De azért elmondom, hogy az egyik pártfogoltam második lett egy pécsi slam poetry versenyen, hárman közülük idén ott voltak a József Attila Kör nyári írótá­borában, négyen egy krakkói színházi workshopon, egy lányt idén felvettek a színművészeti egyetemre, egy másik pedig szerepelt egy filmben, és hama­rosan utazik Hollywoodba a bemutatóra. Közben újabb és újabb tehetséges fiatalokkal ta­lálkozom, viszem őket fellépé­sekre. A tudás őalom című pro­jekt kapcsán rengeteg foglalko­zást tartottunk, háromezer ki­lométert utaztunk az ország­ban. A dolog lényege, hogy aki úgy érzi, több van benne, verset akar írni, beszélni, fejlődni sze­retne, az bármikor csatlakoz­hat. Nincs mögöttünk nagy cég, sem állami támogatás, legin­kább a honoráriumokból tart­juk fenn magunkat, de elég masszívan, megbízhatóan ha­lad a dolog. Hamarosan indulsz Mal- mőbe a Siam Európa-bajnok- ágra. Magyar nyelvű szöveg­gel készülsz? Az első verset mindenképpen magyarul mondom, a fordítást vetíteni fogják hozzá. Olyat igyekszem választani, ami jól szól, megmutatja, mi mindent lehet csinálni a magyar nyelv­vel. A második fordulóban megpróbálkozom az angollal. Ez egyébként a legtöbb ver­senyző számára idégen terep. Megnéztem néhány videót, például a spanyol bajnokot, akit egyáltalán nem lehetett érteni. Szerintem ott már inkább a rit­mus, a hangzás és az előadói képesség számít, kevésbé a szö­veg. November 29-én lesz a döntő, meglátjuk, hogyan telje­sít a magyar nyelv az európai mezőnyben. Egyébként nem én leszek az első magyar az Euró- pa-bajnokságon. Süveg Márk (Saiid), az előző két év magyar bajnoka tavalyelőtt ötödik he­lyezést ért el a tizennyolcas me­zőnyben. Tavaly nem rendezték meg az Eb-t, nem volt rá pénz. Megtalálta már a helyét a slam Magyarországon, vagy még mindig keresi? Szerintem még keresi. Túl vagyunk az első nagy hullámon, most ott tartunk, hogy bárki slammernek nevezheti magát, és lehet, hogy egy csomó olyan dolog is történik, ami az én ízlé­semnek nem felel meg. Mégsem mondhatom rá, hogy ez nem slam, nem sajátíthatom ki ma­gamnak a műfaji megjelölést. Mert igazából nincs rá definíció. Csak annyi, hogy „saját szöveg”. Jarábik Gabriella igazgató az elismerő oklevéllel (TASR-felvétel Idén Nagy Hajnal Csilláé az Arany Opus díj Fiatal költőnő győzelme ÚJ SZÓ-HÍR Megkezdődött az Egy világ dokumentumfilm-fesztivál 15. évfolyama Filmek a szabadság jegyében AJÁNLÓ Pozsony. Tegnap este nyitot­ták meg az Egy világ dokumen- tumfilm-fesztivál 15. évfolya­mát. A szemle A szabadságot nem adják ingyen mottó jegyé­ben zajlik, és egy szekciójával a 89-es eseményekre emlékezik. Legfőképpen az Egy rebellis lány mágikus hangja című mozgó­képpel, melyet a cseh dokumen- tumfilm-játszás egyik legmar­kánsabb egyénisége, Olga Sommerová rendezett. A film a legendás énekes és a Charta 77 aláírója, majd szóvivője, Marta Kubišová életét mutatja be. Hol­nap 16.30-tól vetítik a Mla- dosťban, majd 18 órától beszél­getés kezdődik Olga Sommero- vával. A Stop az extrémizmus­nak szekcióba sorolták Fedor Gál és Martin Hanzlíček 35 hó­nap Natálkával című cseh film­jét, amely egy roma család ellen elkövetett támadásról szól. A család házába Molotov-koktélt dobtak. A keletkezett tűzben a kétéves Natálka testének 80 szá­zaléka megégett. A film azt a 35 hónapot követi nyomon, amíg a kislány életéért és gyógyulásáért küzdöttek. Vasárnap 16 órakor mutatják be a KC Dunajban - a vetítést követően beszélgetés kezdődik Fedor Gállal. A feszti­vál további blokkjai a nők prob­lémáival, a természetvédelem­mel, az online vüág veszélyeivel és emberi jogi sérelmekkel fog­lalkoznak. Külön szekciót állí­tottak össze gyerekeknek, olyan filmekkel, amelyek háborúval fenyegetett országokban élő gyerekek nehéz életét mutatja be. Az szlovák dokumentumfilm szekcióba csoportosították Zu­zana Piussi Egyenes adásban című filmjét, amelynek témája a gyermekkínzás. Ma 17.45-kor vetítik a Mladosťban - ugyanott 18.45-kor beszélgetés kezdődik a rendezővel, (tébé) A somorjai At Home Gallery legújabb kiállítását szerdán este nyitották meg a zsinagógában. A meg­nyitón magánszemélyként Andrej Kiska köztársasági elnök is jelen volt. A kortárs művészeti galériá­ban Monika és Bohuš Kubinskí Deposit Front Line című installációja látható, mely a háborúk és a történelmi emlékezet kapcsolatáról szól. Megtekinthető 2015. március 30-ig. (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents